Csányi Sándor a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen, Szegeden A bankszektor helyzete egy kihívásokkal teli világban címmel tartott előadást. A Privatátbankár beszámolója szerint az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a fejlett világ növekedési kilátásai jelentősen romlottak az utóbbi időben, nőtt a recesszió esélye az USA-ban és Európában is; annak valószínűsége egy éven belül már az 50 százalékot is meghaladja.
Az egyik legnagyobb probléma az infláció, amely már a háború kitörése előtt is erőteljesen emelkedett, amihez társult a munkaerőpiac egyensúlytalansága, majd a háború új korszakot nyitott az árak emelkedésében, bár jó hír, hogy az energia, az élelmiszerek esetében is látszik már valamiféle fordulat. Csányi Sándor szerint energiafüggőségünk az egyik legmagasabb az EU-ban, és fontos, hogy a vezetékes gázszállításnál nincs olcsóbb, ha ki is épül a cseppfolyós földgáz szállításához szükséges infrastruktúra, az ország ezen akkor is csak veszít.
Az európai bankszektorról azt mondta: míg 2010-ben a világ 5 legnagyobb bankcsoportja mérlegfőösszeg szerint 5 európai volt, tavaly a listán már 4 kínai és 1 amerikai szerepelt. Kína a globális bankpiac meghatározó szereplőjévé vált, a hitelállomány növekedése Európában rendkívül alacsony más globális térségekhez képest. Az eurózóna bankrendszerét megfojtotta a magas tőkekövetelmény és az alacsony hozamkörnyezet – tette hozzá.
A magyar helyzetről úgy vélte, a bankszektorra túl nagy terheket rakott a kormány. Ezzel magyarázta, hogy előfordulhat, már nem adnak/újítanak meg olyan hiteleket vállalkozásoknak, amelyek korábban átmentek volna a rendszeren. A számok alapján befektetési szempontból nem is érti, egyes bankok miért maradnak a magyar piacon. Szerinte az extraprofitadó azért fájó, mert a bankszektor jövedelmezősége a legalacsonyabbak közé tartozik, számos szektor sokkal jobban profitált az elmúlt években, mégis megúszta azt.
Csányi Sándor a kamatstopról azt mondta, a kormány olyan veszteségek miatt hárít terheket a bankokra, amelyekhez nincs közük, ráadásul a magyar bankszektor különadója nemzetközi összehasonlításban a legnagyobb, és problémát jelent a bankok és ügyfelek közötti polgárjogi szerződéseket felülíró állami beavatkozások hosszú sora, a kiszámíthatóság hiánya. Arra is kitért: a magyar bankszektornál van a magyar államadósság körülbelül 24 százaléka, ezen belül az OTP-nél 10 százalék.
Az OTP Csoport ezt túléli, mert mára régiós nagybankká nőtt, teljesítménye a regionális versenytársakhoz képest kiemelkedő. Nagy nyomás nehezedett rájuk ukrán részről és befektetői oldalról, hogy vonuljanak ki Oroszországból, adja el orosz leányát, de ezt csak akkor tennék meg ha megfelelő ajánlatot kapának. A háború óta Ukrajnában 13, Oroszországban 23,2 százalékkal emelkedett a teljes betétállomány. A fiókok a háború idején végig nyitva tartottak Ukrajnában.
