A vastag- és végbélrák, összefoglaló nevükön a kolorektális rákok a második leggyakoribb daganatos halálokot jelentik Magyarországon. Közel ötezer ember veszíti életét miattuk évente, és 7500-8000 új megbetegedést diagnosztizálnak. Az elmúlt évtizedekben a megbetegedések évenkénti száma csaknem négyszeresére emelkedett. 40 év felett rohamosan növekszik az előfordulási arányuk, így ekkor a különböző szűrővizsgálatok jelentősége is jelentősen növekedni kezd.
A végbél a vastagbél utolsó szakasza, mégis megkülönböztetjük a végbélben és a vastagbélben kifejlődő daganatokat. Ez jellemzően az ötven évnél idősebbek daganatos megbetegedése, de előfordulhat fiatalabb korban is, különösen, ha a családban már volt végbél- vagy vastagbél-daganatos beteg. A végbélrákos esetek egy része mögött genetikai probléma, génmutáció húzódik meg.
A kolorektális rákok jelentős része úgynevezett polipból, vagyis ebben a formájában még ártalmatlan nyálkahártya-növedékből alakul ki. Ez ennél a daganattípusnál már a rákot megelőző állapotként definiálható. Az ebben a stádiumban felfedezett betegség szinte teljesen gyógyítható. A polipok nagy része véletlenszerűen fordul elő, de 2-3 %-ban örökletes tényezők is szerepet játszhatnak. A kockázati tényezők nem túl meglepők: a jelentős zsírbevitel, a mértéktelen alkohol- és vöröshús-fogyasztás, valamint a magas túlsúly, a dohányzás és a mozgáshiány is közrejátszik a kialakulásában. Fontos még, hogy a gyulladásos bélbetegségekkel élőknél megnő az esélye az ilyen típusú daganatok kialakulásának.
A kolorektális rákok esetében a leginkább a korai diagnózis számít, ezzel lehet a legjobban minimalizálni a kockázatot. A szűrővizsgálatok nagyon fontosak, és az is, hogy ha valaki gyanús tüneteket tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz. Ezek a tünetek lehetnek székelési gondok, a székrekedés, a székletben megjelenő élénk színű vér, illetve a végbél vérzése. Előrehaladottabb szakaszban indokolatlan fogyás, tisztázatlan okú láz, vérszegénység, visszatérő hasi fájdalmak, étvágytalanság, hányás is jelentkezhet. Fontos azonban tudni, hogy a kolorektális daganatok nagyon sokáig maradhatnak tünet nélkül, így 40 év felett ajánlott a rendszeres szűrővizsgálat – ha a családban van kolorektális ráktól szenvedő rokon, akkor még akár ennél előbb is érdemes lehet elkezdeni. A végbélrákok nagy része a végbélnyílás közelében helyezkedik el, így a proktológiai vizsgálat során ujjal is kitapinthatóak.
Ahogy fejlődik az orvostudomány, úgy lesz a diagnózis és a kezelés is gyorsabb és hatékonyabb. Terjed például a folyékony biopszia, amit testnedvekből, leggyakrabban vérből végeznek, és a rák jelenlétének kimutatására alkalmazható a plazmában. A szöveti biopszia a jelenlegi legjobb megoldás, de nem mindig áll rendelkezésre, vagy nagyon nehéz megszerezni – ilyenkor használható a folyékony alternatíva. Az eljárás segíthet a rák korai stádiumban történő felfedezésében, valamint a kezelés megtervezésében, annak megállapításában, hogy a kezelés mennyire jól működik, vagy hogy a rák kiújult-e. Ahogy az orvosok egyre többet tudnak a vastagbélráksejtek génváltozásairól is, bizonyos génteszteket már használhatók annak előrejelzésére, mely betegeknél magasabb a vastagbélrák kiújulásának kockázata.
Kezelése
Ami a kezelést illeti, a végbél- és vastagbélrák első számú kezelési módszere még mindig az operáció: a daganatot és a rákos szövetet kiveszik, későbbi stádiumban a daganattal átszőtt bélszakasz eltávolítására is szükség lehet. Előfordulhat, hogy ilyenkor sikerül összekötni a két ép bélszakaszt, és helyreállítani a vastag- és végbél természetes működését. Ha erre nincs lehetőség, új, mesterséges nyílás, sztóma nyitásával biztosítják a bélsár ürülését. A betegek mintegy 15%-a kénytelen állandó sztómával élni. A műtét mellett a daganat nagyságának és a környéki nyirokcsomók érintettségének függvényében gyakran sugár- és kemoterápia is a kezelés része.
Ha a vastagbélrák kiújul, átterjedhet a hashártyára (a hasüreg és a hason belüli szervek vékony bélésére). Ezeket a rákos megbetegedéseket gyakran nehéz kezelni. Egy fontos kezelési lehetőség lehet a HIPEC-kezelés (hyperthermiás hasüregi kemotherápia), amit elsőként emésztőszervi daganatok és vakbélből kiinduló daganat esetén alkalmaztak. A technika bevezetése óta számos daganattípus (vastagbél-, gyomor-, hasnyálmirigy-, petefészekrák) kezelésében vizsgálták a módszer eredményességét. A 30-120 perces eljárás során a kemoterápiás szer állandó hőmérsékletét és a folytonos keringetést közvetlenül a hasüregben egy speciálisan erre a célra kifejlesztett pumparendszer biztosítja. Ez minimalizálja a mellékhatásokat, és mivel koncentráltan a daganatra célozzák, maximalizálható a daganatpusztító hatás is.
A kolorektális rákok esetében fontos szerepe van még a célzott gyógyszeres terápiáknak, amelyek a rákos sejtek bizonyos részeit érik csak el, amelyek eltérnek a normál sejtektől. Számos célzott terápiás gyógyszert alkalmaznak már előrehaladott vastagbélrák kezelésére. A kutatók most jellemzően azt vizsgálják, hogy miként lehetne a legjobban a szervezetbe juttatni ezeket a gyógyszereket, valamint új célzott terápiás gyógyszereket keresnek.
Friss, 2022-es hír volt, hogy egy célzott gyógyszeres terápiával elképesztő eredményeket értek el a kolorektális rákok kezelésében. Bár a kutatás nagyon kis résztvevőszámon zajlott, a siker 100 százalékos volt: a szer azon gyógyszercsoportba tartozik, amelyek immunterápiás gyógyszerek, és nem úgy fejtik ki hatásukat, hogy közvetlenül megtámadják magát a rákot, hanem ténylegesen ráveszik az ember immunrendszerét, hogy elvégezze a munkát helyettük. A melanóma és más rákos megbetegedések kezelésében már jó ideje jelen vannak, de egészen a közelmúltig nem vettek részt a vastagbélrákok rutinszerű ellátásában.
A targetált gyógyszeres terápiák jelenthetik tehát a végbél- és vastagbélrák-daganatok legígéretesebb kezelési módját – talán éppen az a szer lehet a kulcs, ami a fenti csoportban tüntette el a résztvevők mindegyikének tumorjait.
