Magyarországon nagyjából évente 40-50 ezer kórházi felvétel történik stroke miatt, ha viszont az adatokat leszűkítjük a szigorúan akut heveny stroke-ra, akkor ez körülbelül 25-30 ezer embert érint
– mondta el a 24.hu-nak Dr. Folyovich András PhD, az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő Neurológia osztályának és Stroke Centrumának osztályvezető főorvosa, illetve a Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehabilitációs Liga elnöke. „Azt mondhatjuk, hogy körülbelül a betegek egynegyedét elveszítjük.”
A stroke-ot elszenvedett betegek mindössze körülbelül 25 százaléka képes az önálló életvitelre, és tudja segítség nélkül folytatni a korábbi életét, és 50 százalékra teszik azoknak az arányát, akik segítségre szorulnak a továbbiakban, vagyis valamilyen szinten korlátozottan fogják leélni a hátralevő életüket. Azt is tudni kell, hogy rendkívül magas a stroke-ban az ismétlődés, különösen az első évben, és azon belül is az első hónapban. Egy ismétlődő stroke esetén a kilátások még az elsőnél is kedvezőtlenebbek.
A stroke nem feltétlenül azonnal öl: persze az is előfordulhat, hogy a vérrögöt az agyban nem sikerül olyan hamar feloldani vagy kiműteni, hogy már az magában okoz halálozást, de gyakori, hogy a betegek a kóros állapot következményeibe halnak bele. A felépülési időszakban jelentkeznek olyan betegségek, mint például a tüdőgyulladás vagy a húgyúti fertőzések, amikkel a legyengült szervezet nem tud megbirkózni.
Stroke után tüdőgyulladás
A stroke utáni tüdőgyulladás egy régóta ismert következmény. Korábban úgy hitték, hogy a tüdőgyulladás azért alakul ki, mert a stroke-ot elszenvedő betegek tartós fekvésre kényszerülnek. „Ma már tudjuk, hogy ennél sokkal összetettebb a helyzet” – mondta Dr. Folyovich András. „Posztstroke tüdőgyulladásról, vagy stroke-asszociált tüdőgyulladásról beszélünk ilyenkor, amelynek az a lényege, hogy a stroke-ot követően megváltozik a szervezet, elsősorban az immunrendszer reakcióképessége, ez vezet magához a betegséghez. Valójában tehát nem a fekvés maga a kiváltó ok. Az utóbbi évek, évtizedek kutatásai bizonyították be, hogy a szervezet általános immunválasza már pár órával a stroke-ot követően megváltozik. Hazai kutatások szerint fokozott immunválasz jön létre az agyban már a stroke utáni első napon. Tehát nem pusztán a stroke okoz károsodást az agy sejtjeiben, hanem az indokolatlanul nagy immunválasz is. A következő napon azonban fordul a kocka, és az azt követő időszakban, egy hét, két hét során az immunrendszer gyengülni kezd, tehát a szervezet sokkal védtelenebb lesz a fertőzésekkel szemben.” Valójában ekkor kerül veszélybe a beteg, és ekkor alakulhat ki a posztstroke tüdőgyulladás.
A stroke után jelentkező tüdőgyulladásnak van egy másik fajtája is, ami a nyelési problémákkal áll összefüggésben. A posztstroke tüdőgyulladások egy része ugyanis úgynevezett aspirációs tüdőgyulladás, amely a félrenyelésből adódik. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy kiemelt hangsúly kerüljön a stroke-kal összefüggő nyelési zavarokra.
Az aspirációs tüdőgyulladás sokszorosára növeli a stroke kedvezőtlen, adott esetben halálos kimenetelét.
A stroke utáni nyelési problémák és a tüdőgyulladás kapcsolatát részletesen az elmúlt években kezdték csak el feltárni. Új ismeret az is, hogy a stroke utáni nyelészavar sokkal gyakoribb, mint amire korábban számítani lehetett. „Korábban azt gondoltuk, hogy a nyelésért felelős agyi struktúrákban, elsősorban az agytörzs megfelelő részeiben, a garat- és gégeizmok károsodása révén számolhatunk nyelészavarral. Ma már tudjuk, hogy olyan féloldali agyféltekei károsodás is tud előidézni nyelvi zavart, melyekről korábban nem volt ismeretünk.”
„Egyrészt magyarra adaptált, másrészt általunk kidolgozott, ágy mellett végezhető nyelési tesztek és adatlapok sora áll rendelkezésre ma már, hogy a lehető leghamarabb, lehetőség szerint egy-két napon belül kiszűrjük azokat a betegeket, akiknél akut stroke esetén igen jelentős a félrenyelés kockázata” – mondta Dr. Folyovich András. Új az az információ is, hogy a félrenyeléssel küzdő betegeknél extra tápanyagra is szükség van, nem elég az a mennyiség, amivel egy egészséges ember megelégszik. „Pontosan a stroke szövődményéhez vezető fekvő életmódra visszavezetve sokan azt gondolják, hogy a kalóriaigény a mozgás hiánya miatt kevesebb. Ez nem így van, több okból sem. Egyrészt azért, mert maga a szövődmény, annak leküzdése magasabb kalóriaigényt jelent. Továbbá a felfekvés szintén kiemelten magasabb energiaigénnyel bír. A stroke betegek jelentős része az akut szakban nyugtalan, fokozottan mozog az izmaival, tehát ez egy további adalék, és nem csak a zavartság, hanem az izommerevség is extra energiaigényt jelent.”
Ilyenkor megjelenhet a szarkopénia, amely minőségi kalóriahiányt jelent, hiszen inkább az izomzat fogy el, és nem a zsírszövet. Az elmúlt években kiderült, hogy ez is a stroke által meghatározott módon zajlik. „Mindez az akut stroke betegek táplálásterápiájára hívja fel a figyelmet, és ez is egy óriási előrelépés az utóbbi időben és a területen jelentős fejlődés várható a következő években is.”
Óvodásokat tanítanak a stroke felismerésére
A stroke-betegek felépülésének sarkalatos pontja az is, hogy a beteg minél hamarabb kórházba kerüljön, ahol kezelni tudják. Ehhez a lakossági felvilágosítás a legjobb megoldás. „Erre a járvány előtt úgynevezett stroke napokon rendszeresen szervezett lakossági fórumokon igyekeztük az átlag közönséget felkészíteni. Úgy tűnik, hogy a lakosság egészségtudatos életmódja és az ismeretei bővülnek, és ennek révén jó eséllyel tudunk arra építeni, hogy észrevegyék, ha valakinek stroke-ja van. Igyekszünk azoknak a körét bővíteni, akiknek ezeket az ismereteket átadjuk.”
Igazi innováció, hogy az óvodás korosztályt is bevonják a stroke felismerésének tanításába. A Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehabilitációs Liga, mint civil szervezet és a Szent János Kórház létrehozott egy Stroke ovi programot, amely eredetileg az Angels nemzetközi szervezet anyagára épül, ennek az adaptációja történt meg Magyarországon. „Az innováció ebben az, hogy az óvodás korosztályt is bevonjuk a stroke felismerésébe.” Született egy stroke-mesekönyv is, amit a gyerekek hazavihetnek és tanulmányozhatnak, illetve egy munkafüzet is, amin gyakorolhatnak, és adott esetben a szülőket is bevonhatják a munkába.
„Fontos az is, hogy a gyerek tudjon mentőt hívni. Itt az Országos Mentőszolgálat megérdemli, hogy szó essék róluk, hiszen ez az ő érdemük: Magyarországon is elérhető a mindenki zsebében meghúzódó mobiltelefonra letöltve az úgynevezett ÉletMentő applikáció, amely egy ikonnak a használatával azonnal kapcsolatot teremthet a mentőszolgálattal. Úgy tűnik tehát, hogy sikeresen át tudjuk tudással fertőzni az ország jelentős részét, ami mindenképpen az egyik legfontosabb dolog a stroke-os betegek érdekében.” – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehabilitációs Liga.
