Az Alkotmánybíróság elnöke az Európai Unió Magyarország ellen indított jogállamisági eljárásait alapvetően politikai jellegűnek tartja. A Magyar Nemzetnek azt mondja, a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos része az általa vezetett testület, amely képes a valódi normakontrollra, nemcsak a jogalkotó, hanem tíz éve már a közigazgatás és a bírói hatalom felett is.
Sulyok Tamás tisztázza, az Európai Bíróság döntései minden tagállamra kötelezőek, az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogokkal szemben, az alkotmányjogokkal szemben azonban nem, mert azokat az uniós alapszerződés tagállami jogkörben hagyta.
Bár a kormányváltás elmaradt, az interjúban kitérnek arra, hogy az alaptörvény eltörlése és az Alkotmánybíróság megszüntetése miért elképzelhetetlen „minden komoly szakembernél”, az elnök pedig sokadszor is megismétli, hogy az Alkotmánybíróság se kétharmados többséggel, se egyhangú szavazással nem váltható le.
Az, hogy valaki valakit pártkatonának nevez vagy sem, ízlés dolga.
Ezt válaszolja arra, hogy Karácsony Gergely nemrég pártkatonáknak nevezte azokat az alkotmánybírákat, akik népszavazási kezdeményezéseit megsemmisítették. A főpolgármester szavait a véleménynyilvánítási szabadság alapjogának körébe sorolja, amit neki hivatalból védenie kell, mert alkotmányos érték.
Szerinte „a testület jogi gondolkodásában igen sokszínű”, a Fidesznek valóban régóta kétharmados többsége van az alkotmánybírókat megválasztó parlamentben,
nem véletlen, hogy ebben a helyzetben a közvélemény egy része az »ördögöt« látja ott is, ahol nincs.
Az elnök több, a kormány számára kedvező döntésüket megvédi, arról is beszél, hogy a kormány által ismét bevezetett veszélyhelyzet miatt sem korlátozható az Alkotmánybíróság tevékenysége. Azt elárulja, hogy Novák Katalinnal jó a kapcsolata, de arról, hogy az államfő által aláírt, a tanársztrájkot ellehetetlenítő törvény miatt megérkezett-e az alkotmányjogi panasz, csak annyit mond, hogy majd a konkrét indítványból állapítható meg, a panasz érdemben vizsgálható lesz-e.
