Van tíz olyan, sokmilliárdos vagyonnal rendelkező, az állam által alapított, közszolgálati feladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amelynek még honlapja és email-címe sincs. Mindez úgy derült ki, hogy kutatásba kezdtünk, hogy megtudjuk, pontosan mire fordítják, hogyan használják azt az összességében több mint ezermilliárd forintos vagyont az elmúlt egy-két évben létrehozott alapítványok, amit az államtól kaptak, és mekkora díjazást vesznek fel a szervezetek vezető tisztségviselői, akiket lényegében életük végéig bebetonoztak a helyükre.
Elmentünk néhány – elektronikusan egyébként elérhetetlen – alapítvány a bírósági bejegyzésében megadott székhelyére is, hogy személyesen tegyük fel kérdéseinket, és esetleg láthassuk, hogyan működnek.
Először a Lázár János fideszes képviselő vezetésével működő Jövő Nemzedékek Földje Alapítványhoz vezetett az utunk. Az alapítvány egy elegáns Pasaréti úti villába van bejegyezve, ahol hiába csengettünk többször is munkaidőben, nem reagált senki sem a kaputelefonra. Viszont a kiírásokat böngészve rádöbbenhettünk, hogy milyen sok kapcsolódási pont van Lázár János egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter és Áder János köztársasági elnök között.
A Lázár által vezetett alapítvány ugyanis több, az államfőhöz köthető szervezettel működik egy villában. Ide van bejegyezve a köztársasági elnök által alapított Regőczi Alapítvány, amelyet a koronavírus áldozatainak árván maradt gyerekein megsegítésére hozott létre, és amelynek kuratóriumi elnöke Áder felesége, Herczegh Anita. És itt székel a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt., amelynek tulajdonosa a köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, valamint itt található a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázatkezelő Tőkealap is. A villát tavaly áprilisban vette meg Áder alapítványának egy másik cége, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft., amelynek ügyvezetője, Csepreghy Nándor korábban Lázár miniszterhelyettese volt. (A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt egy parlamenti döntéssel azóta bevették a vagyonkezelő alapítványok közé.)
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány fő feladata – az agrárképzés fejlesztése, a vagyonkezelésében levő földek megóvása, valamint az őshonos magyar lófajták genetikai értékének megőrzése mellett – a mezőhegyesi ménesbirtok és tangazdaság fejlesztése, ennek érdekében az államtól megkapta az egész állami gazdaság tulajdonjogát. A Békés megyei település mintegy 230 kilométerre van a Pasaréti úti székhelytől. A személyes érdeklődés kudarca után postai úton is megpróbáltunk kapcsolatba lépni az alapítvánnyal, de a székhelyükre címzett tértivevényes ajánlott levelet visszaküldte a posta, mert a címzett „nem kereste”.
*
A következő állomás a Hauszmann Alapítvány volt az I. kerületi Döbrentei utcában. Az irodaházban a portások is ismerték a kuratórium elnökét, Madaras Bencét. Felküldtek minket a negyedik emeletre, ahol a Várkapitányság Nonprofit Zrt. irodái voltak. Nem tévedtünk el, jó helyen jártunk, csak Madaras Bence tárgyalt éppen. Amikor elmondtuk az ott dolgozó munkatársaknak, hogy miért jöttünk, megkérdezték, miért nem írtunk emailt. Elmondtuk, hogy azért, mert se honlapja, se email-címe nincs az alapítványnak. Erre adtak egy varkapitanysag.hu-ra végződő email-címet, ahol meg fogják kapni az adatigénylésünket.
Madaras Bence ugyanis a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is, e cég a budavári állami tulajdonú műemléképületek kezeléséért felel. A Hauszmann Alapítványt Hauszmann Alajos életművének fenntartására, a Hauszmann emlékház létrehozására, valamint „a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontjának működtetése céljából” hozták létre, külön kiemelve a közönséget vonzó online jelenlétet, ami egyelőre várat magára, mert még magáról az alapítványról sincs egy ismertető weboldal sem.
A Hauszmann Alapítvány végül eleget tett az adatkérésünkre, elküldték az alapító okiratukat, és minden kérdésünkre válaszoltak. Eszerint a kuratórium elnöke egymillió forintos tiszteletdíjat, a kuratóriumi tagok pedig 800 ezer forintot vehetnek fel havonta.
*
A Szabadság téri Bankcenter épületébe két, Szijjártó Péter külügyminiszter által alapított alapítványt jegyeztek be, a Közép-Európai Oktatási Alapítványt és a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt. Mindkettő kuratóriumi elnöke Szijjártó helyettese és államtitkára, Magyar Levente. Érdekes módon a Bankcenter recepciósai semmit sem tudtak a két alapítványról, amelyek a bírósági papírok szerint a 10. emeleten székelnek.
Néha jön nekik levél, de azokat visszaküldjük, mert nem tudunk róluk semmit. Az üzemeltetésen sem jelentkeztek be
– árulták el.
Amikor megkérdeztük, hogy legalább postaládájuk van-e, kiderült, hogy az sincs. Valószínűleg azért jegyezhették be erre a címre a két alapítványt, mert itt, a 10. emeleten van a Magyar Nemesfémvizsgáló (MANEVI Zrt.) székhelye, a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány pedig a többi között ennek az állami cégnek lett a tulajdonosa, miután egy kétharmados törvényben az összes törzsrészvényt átadta neki a kormány. A Közép-Európai Oktatási Alapítvány pedig egy 18 hektáros II. kerületi ingatlant, az egykori OPNI épületét kapta meg, hogy ott nemzetközi iskolát alakítson ki.
Mindenesetre mindkét alapítványt megcéloztuk egy-egy ajánlott levéllel, de hiába: visszaérkezett hozzánk, hogy a címzett nem kereste őket.
*
Meglepő módon olyan nagy egyetemeket megszerző alapítványokat sem lehet elérni elektronikusan, amilyen a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és az Állatorvosi Egyetem alapítói jogait gyakorló szervezet. Ezek semmilyen információt nem tettek ki magukról a világhálóra.
Ugyanúgy nem létezik az interneten a Magyar Kultúráért Alapítvány, amelynek kuratóriumát a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd vezeti. Ez az alapítvány három nonprofit céget kapott az államtól, köztük a Petőfi Kulturális Ügynökséget, valamint másfél tucatnyi fővárosi ingatlant néhány vidékivel kiegészítve, így az óbudai Zichy-kastélyt, a Hajógyári-sziget déli részét és a Bem rakparti Andrássy-palotát is. Az alapítványhoz, amely egy februári kormányhatározat szerint további 48 milliárd forint állami támogatást kap, még email-címet sem találni, a székhelyeként a Petőfi Irodalmi Múzeum címét jelölték meg.
A Mol-Új Európa Alapítványról rövid ismertető ugyan felfedezhető az olajtársaság honlapján, de se telefonszám, se email-cím nincs a szervezethez, amelynek az állam mintegy 43 millió darab Mol-törzsrészvényt adott át tavaly tavasszal, ami akkori értéken 87 milliárd forintnak felel meg. A Mol is betett ugyanennyit, hogy az alapítvány „a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem” jelentős támogatója legyen. E-mail helyett postai úton küldtünk levelet, ami más alapítványokkal ellentétben működött, pár nap elteltével meg is kaptuk a választ. Ebben leírták, hogy
Frissítés: cikkünk megjelenése után a Szollár Domokos, a Mol Nyrt. elnöki kabinetvezetője jelezte, hogy időközben elkészült az alapítvány honlapja, ahol minden információt közzétettek a működésükről.
*
Nincs semmi elérhetősége a Polgári Művelődésért Alapítványnak, amelynek Varga Mihály pénzügyminiszter a kuratóriumi elnöke. Az alapítvány több mint 3,5 milliárd forint értékű ingatlanvagyont kapott, a pesthidegkúti Klebelsberg-kúriát, amelyet nemrég varázsolt újjá az állam eredeti pompájában.
De azok az alapítványok sem bizonyultak együttműködőnek, akik feltüntették az elektronikus levélcímüket. Első körben ugyanis 22 vagyonkezelő alapítványnak küldtük el kérdéseinket még február első felében, de csak négyen válaszoltak érdemben (a többieknek postai úton adtuk be adatigényléseinket).
Tizenkét szervezetnél tarolhatott a koronavírus, a munkatársaik tömeges megbetegedésére hivatkozva kihasználták ugyanis azt a lehetőséget, hogy veszélyhelyzet idején 15 napról 45 napra meg lehet hosszabbítani a válaszadás határidejét, ha az adatkérés 15 napos teljesítése veszélyeztetné őket közfeladataik ellátásában. Mindez azért furcsa, mert nem kértünk tőlük egyebet, mint az esetleges módosításokkal egybe szerkesztett alapító okiratukat, hogy lássuk, milyen célok és elvek mentén működnek, illetve azt, hogy a kuratóriumokban és felügyelő bizottságokban mekkora kifizetések történtek az egyes tagoknak, és mekkora havi tiszteletdíjat vesznek fel a munkájukért. Azóta 45 nap is letelt, több alapítvány ezért már jelezte, hogy él a törvényben biztosított lehetőséggel és újabb 45 napos hosszabbítást kért, azaz 90 napra tolták ki az adatkérés határidejét. Hat alapítvány pedig válaszra sem méltatott minket.
A fent említett Haszmann és Mol-Új Európa Alapítványon kívül csak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) fenntartó alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tett mindenben eleget a kéréseinknek: elküldték az alapító okiratot és személyre lebontva leírták, hogy kinek mennyi a járandósága és mennyi pénzt vett fel eddig.
A MATE szerint az OTP-vezér Csányi Sándor kuratórium elnökként nem vesz fel tiszteletdíjat, de a tagok, köztük Nagy István agrárminiszter és Lázár János fideszes képviselő havi egy millió forintot kapnak, és februárig már 11-11 millió forintot vettek fel innen. Az MCC vezetője, Orbán Balázs Miniszterelnökségi államtitkár szintén díjazás nélkül látja el a feladatát, a kuratóriumi tagok azonban havi másfél millió forintért üléseznek.
Két másik alapítvány részben válaszolt csak, a Maecenas Universitas Corvini Alapítvány (MUC ) az alapító okiratot kérésünk ellenére sem adta oda, a Fővárosi Törvényszékre irányítottak betekintésre, ahogy a Pécsi Egyetem fenntartó alapítvány, Universitas Quinqueecclesiensis sem. A tiszteletdíjak tekintetében név szerinti lebontással nem adtak ki adatot, de a MUC közölte, hogy a kuratórium tagjai havonta 1,5 millió forintot kapnak, a felügyelőbizottság tagjai pedig 500 ezer forintot, és azt is közölték, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér kuratóriumi elnökként nem veszi fel a tiszteletdíját. A pécsi alapítványnál a rektor béréhez kötik a tiszteletdíjakat, a kuratórium elnökének, Bódis József felsőoktatásért is felelős államtitkárnak 1 millió 724 ezer forint jár, de ő a tájékoztatás szerint nem veszi fel a juttatását. A tagok 1 millió 379 ezer forintot kapnak, így Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, egykori MSZP-s házelnök, illetve Mikes Éva kormánybiztos is. A felügyelőbizottság elnöke pedig 1,2 millió forintot kap.
A szakértők és az ellenzék is tiltakozott annak idején, amikor tavaly megteremtették a jogszabályi környezetet a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozására.
– Úgy tűnik, igazunk lett, hogy óva intettünk ettől az alapítványi konstrukciótól. Korábban sem volt nagyon átlátható az állami szervek működése és vagyongazdálkodása, de a közhatalmi feladatok és az állami vagyon kiszervezésével teljesen követhetetlenné vált ezek sorsa. Míg egy minisztériumnál tudhatjuk, hogy ki a miniszter, és mit csinál, vagy hol van a minisztérium, addig az alapítványok és az azokat vezető kuratóriumok ködbe burkolóznak. Nem tekinthető jó és gondos gazdának az a szervezet, amely még honlappal és elektronikus elérhetőséggel sem rendelkezik – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a 24.hu-nak. Szerinte az alapítványok bajba kerülnének, ha a válaszadás határidejének 45 napra történő hosszabbítását a bíróság előtt kellene megvédeniük, ugyanis az érveik meglehetősen gyenge lábakon állnak.
