2012 nyarán a tapolcai kórházban megszűnt az aktív fekvőbeteg ellátás, a soron következő választáson pedig a Fidesz elveszítette az 1998 óta birtokolt polgármesteri posztot, ami így 2014 óta a Jobbiké. A Deák Jenő Kórház átszervezése a parlamenti választásokra is hatással volt, hiszen bár 2014-ben a térséget 1998 óta a parlamentben képviselő fideszes Lasztovicza Jenő még nyerni tudott a megosztott ellenzékkel szemben, a kormánypárti politikus halála miatt kiírt 2015-ös időközi választáson a jobbikos Rig Lajos győzött. Igaz, 2018-ban megint a Fideszé lett a körzet.
Rig – aki a 2022-es választáson a térség közös ellenzéki jelöltje lesz – győzelmének egyik oka kétségkívül az az ádáz harc volt, amit a tapolcai kórház volt ápolójaként és vezető asszisztenseként az intézmény aktív betegágyainak visszaszerzéséért folytatott.
Nyilván egyéb tényezők is közrejátszhattak a Fidesz vereségében a 2015-ös időközin,
A helyzet sok tekintetben hasonló most is, ám a problematikus kórház Tapolca helyett Ajkán van.
A Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta az intézményben jelentős, több milliárd forint értékű infrastrukturális fejlesztések történtek, ennek köszönhetően például gyakorlatilag minden ágy mellett található oxigéncsatlakozás. Az üvegpalotának is nevezett hatalmas épületkomplexum közelmúltbeli története azonban megvillantotta a magyar egészségügy visszatérő problémáit is: nem kellően megbecsült dolgozók, szakemberhiány, adott esetben vezetői hiányosságok, nem átgondolt átszervezések (lásd keretes írásunkat a cikk végén).
A Magyar Imre Kórház a Covid-ellátás fontos pillére lett Veszprém megyében. Az ajkai intézményből fokozatosan vittek át betegeket különböző osztályokról például Tapolcára, hogy a fertőzöttek ellátását biztosítani tudják, a negyedik hullám során pedig egy hónapra a traumatológia és a neurológia fekvőbeteg-ellátását is leállították. A kórházban dolgozó orvos forrásunk szerint a traumatológiai járóbeteg-ellátás megmaradt, röntgeneztek, gipszeltek, de nem operáltak. Az ellátási terület pedig nem kicsi, az ajkai kórház baleseti sebészete látja el a Balaton parti településeket, illetve Tapolcát, Sümeget, Ajkát és vonzáskörzetüket.
Bár korábban is történt osztálybezárás a Covid miatt, a választás közeledtével az intézkedés egyre inkább a politikai mezőbe került. A döntést Rig Lajos hevesen bírálta azzal, hogy annak célja valójában „a bevallottan egyre szűkösebben rendelkezésre álló ápolási szakszemélyzet feletti rendelkezés jogának megszerzése”. A politikus szerint a kórházban
rengeteg műtét marad el, a daganatos betegek sok esetben akkor kerülnek a műtőasztalra, amikor már előrehaladott az állapotuk, és jelentősen csökkennek a túlélési esélyeik.
„Az országban nincs még egy olyan kórház, ahol egymás után kétszer megszüntették a traumatológiai ellátást” – mondta lapunknak még decemberben Rig Lajos, aki a negyedik járványhullám csúcsán mentőzni is beállt. Szerinte azért is volt kockázatos a lépés a traumatológia bezárása, mert a télen sok errefelé a baleset, közel van a forgalmas 8-as főút is. Márpedig a kórházba szállítás ideje nagyon fontos lehet egy sérültnél. A megyében még Pápán és Veszprémben van traumatológia, ám Veszprémben csak két műtővel működik, kevés az ember, ezért 24 órában operálniuk kell, csak az akut eseteket.
A másik oldalról a fideszes jelölt, Navracsics Tibor a térség kórházigazgatóival tartott közös sajtótájékoztatón igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy az osztálybezárás átmeneti, nem a tapolcai történet ismétlődik. Kifejtette, hogy szövetséget kötött Ajka polgármesterével, a szocialista Schwartz Bélával, és százmilliók jöttek az iparvárosba épület- és csónakázótó-felújításra. A politikus aztán Facebook-posztban jelentette be a hírt, hogy január 4-étől újraindult a két osztály működése.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető elemzője szerint egy kórházi osztálybezárás után azt érezhetik a helyiek, hogy a közszolgáltatások minőség romlik, hiszen a jólét érzéséhez hozzátartozik, hogy van működő egészségügy. Az elemző szerint a Veszprém megye 3-as választókörzetének hosszú évekre visszanyúlóan érdekes problémája az egészségügy, amely egy kampányban egyébként is kiemelt szakpolitikai kérdés. „Összetett és komplex ágazatról van szó”, amiben nehéz stratégiát megválasztani, „de könnyű elrontani”.
Mikecz szerint Rig a kapányban igyekszik majd „maradni ennél a témánál, azt fogja mondani, hogy veszélyben van az egészségügyi ellátás”. Az persze kérdéses, hogy ez mennyit hozhat a konyhára, de a „valami elvesztésétől való félelemnek lehet mozgósíró ereje”. „Ha értelmezési verseny alakul ki, a kormánynak sokkal több lehetősége van az üzenete eljuttatására” – érvelt a szakértő, aki szerint ugyanakkor Rig Lajos hitelesen tudja képviselni álláspontját mint volt egészségügyi dolgozó. Persze – jegyezte meg Mikecz – a szolgáltatás minősége sem mindegy a választóknak.
Mivel nincs elég egészségügyi dolgozó, nem nyújtható minden kórházban mindenféle ellátás
– ezt már Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzser nyilatkozta lapunknak. Szerinte szakmailag egyértelműen indokolható, hogy a kisvárosi kórházak helyett centrumkórházakat kell létrehozni, központosítani kell a rendszert. Persze egészségszakmai szempontból is fontos, hogy a helyi lakosok ne szenvedjenek hátrányt, például sürgősségi ellátás maradjon helyben.
Rékassy szerint problematikus, hogy sokszor politikai okokból tartanak fenn bizonyos osztályokat, hiszen „fontos választási kérdés, hogy meglegyenek egyes ellátások”. A politika aztán nem foglalkozik azzal, hogy ezek a szakellátások megfelelő színvonalon működjenek, tehát legyen elég szakorvos, ápoló, így ezek szerinte „látszólagos Patyomkin-intézkedésekké” válnak. A szakember vallja, hogy az egyik megoldás – ami más országokban működik –: legyenek nyilvánosak az egyes intézmények működésével kapcsolatos adatok, hogy lehessen látni, egy kisváros traumatológiáján mennyi műtétet végeznek el, és milyen sikerrel. Így nem tudna a politika sem szubjektív döntéseket hozni.
A város onnantól város, hogy meg lehet születni és meg lehet halni benne
– érzékeltette a térségi központok jelentőségét egy nevét nem vállaló egészségügyi szakértő. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kórházak átalakulása nehezen elkerülhető. Szerinte minden politikai pólus megpróbálja az átalakítást átnyomni egyszer, és „ezt a lassú reformot, nem is csinálja rosszul a jelenlegi kurzus”.
Elmondta, hogy jelenleg 50-60 kilométerenként vannak kórházak, amikben a legtöbb alapvető ellátást megkaphatja a beteg. Persze a fontos akut ellátások (traumatológia, kardiológia, neurológia), jó, ha sűrűbben elérhetők, bár a közlekedési fejlődés (jobb közutak, mentőhelikopterek) miatt akár 60-70 kilométerenként is megfelelő ellátás biztosítható. A bővebb ellátást nyújtó súlyponti kórházaknál elég volna, ha 70-80 kilométerenként lennének fellelhetők.
Mivel a témában többször is megszólalt, megkerestük Ajka szocialista polgármesterét, Schwartz Bélát is. A városvezető jelezte, a kórház állami fenntartású, alárendelték a Veszprém megyei kórháznak, így csak a város szempontjából fontos kérdésekre válaszol. Arról írt lapunknak, hogy a Magyar Imre Kórház alapvetően a várost és néhány környező települést látja el, de „a traumatológiai osztály ebben is kivétel, mert Veszprém megye nyugati felének, mintegy 180 ezer embernek az ellátását kell megoldania. Így ennek az osztálynak az időszakos felfüggesztése jóval nagyobb populációt érint, mint más területekét”.
Arról is írt lapunknak a polgármester, hogy a Magyar Imre Kórház fertőző osztályát újra kell építeni. „Ez korábban 40 ággyal működött, aztán időközben az épület állagát veszélyesnek minősítették és bezárták” – írta Schwartz Béla. Szerinte éppen a Covid-járvány igazolta ennek fontosságát. Hozzátette, korábban kiadtak azóta visszavont tervezői megbízásokat, és sürgős lenne, hogy döntés szülessen e célra 1,5 milliárd forint biztosításáról. Később a helyi lapban megjelent nyílt levél szerint a városvezetés egy 3910 négyzetméteres telket is felajánlott e célra.
