Belföld

Szijjártó Péter a BBC-n: Folyamatos támadás alatt állunk

A BBC Hard Talk című műsorának adott interjút Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Arra a felvetésre, hogy az Európai Unió és Magyarország kapcsolata működésképtelennek tűnik, Szijjártó azt mondta: mindenképpen vitáink vannak az intézményekkel Brüsszelben.

Tulajdonképpen folyamatos támadás alatt állunk, hiszen bármilyen döntést hozunk, az európai intézmények megtalálják a módját annak, hogy nyomást gyakoroljanak ránk, és megpróbálnak megzsarolni bennünket annak érdekében, hogy megváltoztassuk a döntéseinket és ne használjuk ki a nemzeti kompetenciák adta lehetőségeket

– mondta, hozzátéve: szerintem a probléma gyökere ott van, hogy az Európai Unió jövője áll a vita középpontjában. Két megközelítés létezik ebben a tekintetben: a föderalista, amelyben valamiféle Európai Egyesült Államokat akarnak létrehozni és egy jelenleg kisebbségi vélemény, amelyet Magyarország is képvisel. „Ez a megközelítés azt mondja, hogy szükségünk van egy erős Európai Unióra, de ennek alapját az erős tagállamok kell, hogy képezzék. Éppen ezért nem támogatjuk azt, hogy újabb kompetenciák kerüljenek át Brüsszelhez a tagállamoktól.”

A riporter szerint ez a vita Európa jövőjéről már évtizedek óta tart és még évtizedekig eltarthat majd, azonban ennél aktuálisabb probléma, hogy számos EU-s vezető úgy látja: Magyarország teljesen szembemegy az EU értékeivel, legalábbis egyes konkrét, Magyarországon meghozott politikai döntés tekintetében. Szijjártó Péter kijelentette: semmiképpen sem változtatnak az álláspontjukon. „Ezek mind csak feltételezések, politikailag motivált feltételezések. Mi egy konzervatív, kereszténydemokrata, hazafias kormány vagyunk, rendkívül stabil parlamenti és társadalmi háttérrel, ami nagyon csekély, nagyon kis lehetőséget biztosít az ország ügyeibe történő külső beavatkozásra, és szerintem ez a legnagyobb problémája azoknak, akik bennünket támadnak. Mindig örömmel megvitatjuk a konkrét problémákat kérdésről kérdésre, illetve szabályról szabályra haladva. Készen állunk a vitára, a párbeszédre, de csupán előítéletek alapján teljesen értelmetlen vitatkozni” – fogalmazott.

Magyarországnak ez pénzbe kerül, kontrázott a riporter, aki felelevenítette: múlt héten derült ki, hogy az EU nem teszi elérhetővé a különleges Covid utáni helyreállítási alapot, amelyből Magyarország 7 milliárd eurós összegre pályázott, mivel Magyarország nem felel meg az EU jogállamisági értékeinek. Idézett a legutóbbi, Magyarországról szóló jelentésből: „nincsenek megfelelő biztosítékok a rendszeren belüli politikai befolyással szemben, fennáll a klientelizmus, a részrehajlás, illetve a nepotizmus kockázata a közigazgatásban, továbbá kockázatosak az üzleti és a politikai szereplők közt fennálló kapcsolatok”. Szijjártó Péter  úgy fogalmazott, ez egy politikailag motivált, előítéletes, kiegyensúlyozatlan, igazságtalan, zsaroló típusú dokumentum.

A műsorvezető megjegyezte: egyelőre nem lát mást, mint a retorika fokozását, pedig Szijjártónak első számú diplomataként megoldást kellne találni ezekre a problémákra. A miniszter elismételte, hogy nem fogja feladni a nemzeti értékeket, „amióta 11 évvel ezelőtt hivatalba léptünk itt Magyarországon konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormányként, amely szembemegy a nemzetközi liberális fősodorral,  és aminek ez a következménye”. Arra a felvetésre, hogy „nem kellett volna belépni a klubba, hiszen a klubnak vannak szabályai, amiket el kell fogadni amíg tagjai a klubnak”, a tárcavezető úgy reagált: Magyarország az Európai értékek alapján cselekszik, a jelentés pedig „hazugságok gyűjteménye”.

Az Európai Bizottság pedig a következőt teszi, Steve: az európai forrásokat zsarolásra használja fel, az európai forrásokat arra használja fel, hogy olyan belpolitikai kérdésekbe avatkozzanak be, amelyek tisztán nemzeti kompetenciákon alapulnak

– mondta. A riporter megjegyezte: Szijjártó különbséget tesz a nemzeti kompetenciák és az EU ügyei között, azonban Magyarország belépett a klubba, „be kell tartaniuk a legfontosabb európai értékeket az Európai Bíróság határozata szerint”, majd kitért az LMTQ-emberekkel kapcsolatos, nagy visszhangot és visszatetszést keltő melegellenes pedofiltörvényre. Szijjártó elismételte a kormány álláspontját: néhány korábban is létező törvényt módosítottak, a szexuális nevelésre vonatkozó kitételek pedig csak a 18 éven alattiakra vonatkoznak. Arra az eldöntendő kérdésre, hogy van-e iskolai szexuális neveés Magyarországon, először azt mondta, hogy van biológia oktatás, majd amikor ezt beszélgetőpartnere nem fogadta el válaszként, arról beszélt, hogy „mi azt tiltjuk, hogy bizonyos NGO-k aktivistái bemenjenek az iskolákba és óvodákba, és az engedélyünk és tudtunk nélkül beszéljenek a gyermekeinkkel a szexuális orientációról”.

Én nagyon is hiszem, hogy egyetlen NGO sem ismeri a gyerekeimet, a fiaimat nálam jobban. És én mindenképpen ragaszkodom ahhoz a jogomhoz, hogy én hajtsam végre a szexuális orientációra vonatkozó nevelésüket, és nem egy NGO az iskolában vagy az óvodában. Erről szól a törvény

– fogalmazott Szijjártó Péter, majd amikor felmerült, hogy ha egyik fia meleg lenne, Szijjártó nem akarná-e, az iskolában befogadó, pozitív, megerősítő információhalmazt kapjon a homoszexualitásról? A miniszter többször is leszögezte: ő lesz az, aki ilyen jellegű kérdésekről beszél a gyerekeivel, nem egy  LMBTQ-aktivista. Felmerült, hogy Ursula von der Leyen szégyennek nevezte a magyar törvényt, ami akár az Európai Bíróság elé is kerülhet. Szijjártó viszont úgy látja: az a szégyenteljes, amit az Európai Bizottság elnöke tett, mivel utoljára a kommunizmusban fordulhatott elő, hogy az ítélet már a tárgyalás előtt megszületett.

A műsorvezető klasszikus populizmusnak nevezte a kormány ötkérdéses népszavazását, hiszen bármi lesz az eredménye, Magyarországnak el kell fogadnia az Európai Bíróság fennhatóságát, amíg tagország. Szijjártó Péter szerint a népszavazás a népakarat beteljesítése, a riporter szerint viszont egy valódi demokrácia a jogállamiság tiszteletéről is szól, „illetve ebben az esetben az Európai Bíróság tiszteletéről. Tehát őszintén, az Önök népszavazása semmit sem jelent, ami valóban számít, az az Európai Bíróság döntése”. A miniszter válasza szerint ugyanakkor „az emberek akaratát semmibe venni nagyon antidemokratikus”. Hozzátette, hogy  az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy a szülők joga, hogy a gyermekeik számára szociális, pedagógiai és pszichológiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, az oktatási, nevelési kérdések pedig a nemzeti kompetenciák alá esnek. „Tehát a népszavazás mindenképpen számítani fog, készen állunk arra, hogy lehetőséget biztosítsunk az embereknek, hogy egyértelműen kifejezhessék véleményüket, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania” – szögezte le.

A beszélgetésben felmerült, hogy a Freedom House szerint  Magyarországra már nem lehet teljes körűen szabad demokráciaként tekinteni, egyik legnagyobb aggodalmuk pedig a sajtószabadság, mivel a média 80 százaléka valamilyen módon szorosan kötődik, illetve kapcsolódik a kormánypárthoz és a miniszterelnökhöz. Szijjártó válasza szerint nem érdekli a Freedom House jelentése, mert „komolytalan, amit tesznek”, álhírnek nevezte, hogy a sajtó 80 százaléka köthető a kormánypárthoz.

Szóba került az úgynevezett megfigyelési botrány is: eszerint a Pegasus kémszoftverrel magyar újságírókat, ellenzéki politikusokat, diákokat figyeltek meg. Szijjártó válaszában azt nehezményezte, hogy a kémszoftvert gyártó cég korábbi munkatársa – aki azt állítja, hogy a magyar kormánya is a vállalat ügyfele volt – nem fedte fel kilétét. A riporter azt próbálta megtudni, hogy Szijjártó kijelenti-e, hogy Magyarország nem használta a kémszoftvert, Szijjártó azonban azt mondta: szovjet típusú propaganda úgy beállítani a helyzetet, mintha más országok titkosszolgálatai nem használnának ilyen eszközöket.

Az én kérdésem az, hogy bűncselekmény az, ha egy titkosszolgálat vásárol egy olyan technológiát, amelynek segítségével megvédheti a nemzetbiztonsági érdekeket? Ez bűn lenne? Vagy miért teszi fel ezt a kérdést?

A ripoter Panyi Szabolcs, a Direkt36 adatokkal is igazoltan megfigyelt újságírójának szavait idézte, aki arról beszélt, hogy fenyegetésként kezelik, mint egy orosz kémet vagy egy maffiózót.

Biztos lehet abban, hogy amióta hivatalba léptünk Magyarországon, ami 2010-ben történt, nem figyeltünk meg és nem hallgattunk le senkit törvénytelen módon. Ebben egészen biztos lehet. Senkit sem hallgattak le pusztán amiatt, mert újságíró, és senkit sem hallgattak le, pusztán azért, mert nem ápolt barátságos viszonyt a kormánnyal

– mondta Szijjártó Péter.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.