Ezeket olvasva az ember eljátszik a gondolattal: mi lenne, ha én is befektetném a megtakarításaimat? Mekkora esélyem lenne rá, hogy én is milliomos legyek?
Mi is az a saját kezelésű értékpapírszámla?
Amennyiben befektetésekre adjuk a fejünket, előbb vagy utóbb találkozni fogunk az értékpapírszámla fogalmával. Így, mielőtt továbbhaladnánk, mindenképp érdemes definiálni, hogy mi is az az értékpapírszámla.
A legkönnyebben talán úgy tudnánk jellemezni, mint egy hagyományos bankszámlát, amin pénz helyett értékpapírokat tudunk tárolni.
Mivel a legtöbb értékpapír már nem papíralapú, hanem elektronikusan kibocsátott, így ezeket valahol tárolni is kell – erre szolgál ez a számla.
A másik, ugyancsak fontos tudnivaló, hogy nincs fix futamideje, tehát lényegében bármeddig tarthatjuk rajta a befektetéseinket.
A saját kezelésű értékpapírszámlát pedig nekünk kell menedzselnünk, így rajtunk múlik, hogy mibe fektetjük be a pénzünket és az is, mekkora plusz vagyonra teszünk szert. (Persze a felelősség akkor is miénk, ha ne adj’ isten elveszítjük megtakarításainkat.)
Jogos lehet azonban a kérdés, hogy mibe lehet, és mibe érdemes fektetni a vagyonunkat?
Milyen értékpapírokba lehet fektetni?
Ahogy feljebb is látszik, a saját kezelésű értékpapírszámla esetében, teljes egészében mi dönthetjük el, hogy mibe fektetjük a pénzünket.
Részvények
A részvény, hivatalos definíciója szerint tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a részvény vásárlásával te is résztulajdonosa lehetsz egy-egy vállalatnak, így akár a McDonald’snak, a Coca-Colának vagy a Microsoftnak is.
Első pillantásra a részvényekbe való befektetés egyszerűnek tűnhet: hiszen elég kiválasztani a legnagyobb, leginkább rentábilis cégeket, és megvásárolni a részvényeiket.
Azonban a helyzet korántsem ennyire egyszerű (hiszen, ha így lenne, akkor mindenki elkezdene részvényeket venni, és mindenhol milliomosok sétálgatnának).
A legnagyobb akadály az, hogy senki sem tudja, mit hoz a jövő. Bármennyire is erősnek, rentábilisnak tűnhet egy cég, a részvények árfolyamát akár hirtelen is csökkentheti egy-egy rossz hír, rosszabb esetben teljes csőd is bekövetkezhet.
Előbbire példa, az annak idején a Facebook körül kirobbant Cambridge-Analytica-botrány, amikor is a cég részvényei néhány hónap alatt 40 százalékkal csökkentek.
Az ehhez hasonló botrányokat pedig senki sem látja előre, azonban megfelelő pénzügyi, analitikus látásmóddal, és időráfordítással minimálisra csökkenthetjük annak az esélyét, hogy ezek a mi pénzünket is magukkal sodorják.
Hogy ne csak negatív példát említsünk: ha kicsivel kevesebb, mint 20 évvel ezelőtt, 2002-ben vásároltunk volna Disney részvényt, akkori árfolyamon 15 dollárért juthattunk volna hozzá.
1500 dolláros befektetéssel, 100 darab részvényt vásárolhattunk volna. Ha pedig ma eladnánk mind a 100 részvény, akkor 17.500(!) dollár ütné a markunkat. A kulcs, hogy hosszú, 15-20 éves távlatokban kell gondolkodnunk, nem pedig rövid távon.
Fontos, hogy mielőtt részvényt vásárolnánk, vizsgáljuk meg a cég pénzügyi mérlegét, valódi értékét (alá-, vagy túlbecsülik-e éppen a piacon), illetve végezzünk technikai elemzést a meglévő indikátorok alapján.
Mindezek elvégzése nem egyszerű feladat, és nem kevés pénzügyi rálátást és érdeklődést igényel.
Kötvények, állampapírok
Amennyiben kisebb a kockázattűrő-képességünk, jó megoldást jelenthetnek számunkra a kötvények. A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, így kvázi mi nyújtunk hitelt a papírt kibocsátó intézményeknek. Ezek az intézmények egyébként jellemzően bankok, cégek vagy épp maga az állam.
Ez utóbbira érdemes egy kicsit bővebben is kitérni, hiszen az állampapírok lakossági szinten is nagy népszerűségnek örvendenek.
Megjegyzés: az egyik legnépszerűbb hazai állampapír, a MÁP+ állománya például 5672 milliárd forint.
Az állampapírok egyik vitathatatlan előnye, hogy állami garanciát vállalnak az értékpapírokra, illetve elérhető fix-, vagy változó kamatozással is. Meghatározott futamidőre bocsátják ki őket (jellemzően 1-, 3-, és 5 évre – kivéve a Babakötvényt, ami 19 éves futamidejű).
Épp ezért jó ötlet azok számára, akik nem szeretnének túl sokat foglalkozni a cégek, fundamentumok elemzésével, hanem egy biztonságos (ám alacsonyabb kamattal rendelkező) befektetésre vágynak.
ETF-ek
Ha jobban értünk egy-egy területhez, iparághoz, akkor érdemes lehet elgondolkodni az ETF-en. Az Exchange Traded Fund, magyarul tőzsdén kereskedett befektetési alap voltaképpen egy értékpapír-kosár, amit brókercégen keresztül tudunk megvásárolni.
Az egyik legnagyobb előnye, hogy egy értékpapír-pakkot vásárolunk meg, így a befektetésünk diverzifikált lesz (hogy ez pontosan mit is jelent, lejjebb kifejtjük részletesebben).
Lehetőségünk van indexkövető ETF-eket vásárolni, így például a BUX-index ETF-jeihez is hozzájuthatunk. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha a hazai index 15 százalékkal nő, akkor a befektetett vagyonunk is 15 százalékkal növekszik majd. (És vice versa: 15 százalékos csökkenés esetén 15 százalékkal csökken a befektetésünk is. Jusson eszünkbe: az éremnek mindig két oldala van!)
Mint fentebb már utaltunk rá, egy-egy adott iparágnak is léteznek ETF-jei. Így, ha egy szektort jól ismerünk és/vagy megbízunk benne – például korábban IT-cégnél dolgoztunk – akkor érdemes kihasználni a piaci ismereteinket, és itt befektetni a pénzünket.
Amennyiben célzottan egy-egy árupiac érdekel minket, úgy árupiaci ETF-et érdemes vásárolni, ebben az esetben ugyanis a “mögöttes tartalmat” vásároljuk meg. Anélkül vehetünk tehát például aranyat, hogy otthon, a széfben kelljen őrizni a rudakat (és félni attól, hogy ellopják).
Érdemes megemlíteni, hogy a fent felsorolt ETF-eken kívül létezik még deviza-, illetve kötvény ETF is.
Opciós ügyletek
Ha magasabb a kockázatvállalási hajlandóságunk, más lehetőségek is szóba jöhetnek. Ilyenek például az opciós ügyletek, amelyeknek két fajtája létezik: call (vásárlás) és put (eladás). Opciós ügylet esetén az ügylet mögött álló terméket vagy instrumentumot vehetjük meg, vagy adhatjuk el egy kötött időpontig.
Ez rizikós befektetésnek számít, hiszen senki nem tudhatja, mi történik egy céggel például egy hónap múlva. Ugyanakkor a haszon igencsak kecsegtető, hiszen a befektetésünket akár meg is többszörözhetjük – de el is bukhatjuk.
Így leginkább azoknak ajánlott, akik egy-egy adott iparágról bennfentes információkkal rendelkeznek, és/vagy magas a kockázattűrő-képességük.
Az egyik talán leginkább kockázatos változata a bináris opció, hiszen itt 1 és 60 perc közötti idősávban kell fogadni arra, hogy az adott részvény ára csökkenni, vagy nőni fog. Ahogy ez látható, a bináris opció sokkal inkább szerencsejáték, mint valódi befektetés.
Így csökkenthető a kockázat
Természetesen mindenki szeretné minimálisra csökkenteni annak lehetőségét, hogy elveszítse a befektetését. Ezt a rizikófaktort minimálisra csökkenhetjük, ha diverzifikáljuk a portfóliónkat.
A diverzifikáció persze sokféle lehet.
Diverzifikálhatjuk a befektetésünket például értékpapírok szerint: ebben az esetben például nem csak részvényeket, hanem kötvényeket, állampapírokat, befektetési alapokat, illetve ETF-eket is érdemes a portfólióban szerepeltetni.
Ezenkívül érdemes iparáganként is diverzifikálni a portfóliót, például IT-ba, egészségügybe, gyógyszercégekbe, ingatlanba, megújuló energiába is fektethetjük a pénzünket.
Manapság már nincsenek földrajzi határok, pláne ha digitális értékpapírokról beszélünk. A diverzifikált portfólióban szerepelhetnek tengerentúli, ázsiai, európai részvények is.
Ezenkívül hosszú távon kell a befektetéseinket kezelni, hiszen 15-20 éves távlatban, ha van is megingás, akkor a részvények visszatornázzák magukat. (A Facebook is visszatért, miután lecsengett a Cambridge-Analytica-botrány.) Így nem szabad ösztönösen eladni akkor sem az értékpapírokat, ha úgy látjuk, hogy éppen nagy a baj: ehhez kell a már sokat emlegetett kockázattűrő-képesség. Higgadtnak maradni akkor is, ha éppen ég a ház.
Amivel pedig a leginkább csökkenthető a befektetés kockázata a saját kezelésű értékpapírszámla esetén, az a pénzügyi látásmód, és érdeklődés. Ennek hiányában kár is belevágni a befektetésekbe, hiszen rengeteg időt, energiát és tudást igényel az értékpapírok menedzselése. Ha pedig eleve témaidegen számunkra a közgazdaság világa, akkor a bukás szinte garantálható.
Azonban, ha megvan bennünk a kellő ambíció, érdeklődés, netán speciálisabb iparági tapasztalatunk is van, mindenképpen érdemes belevágni, hiszen egy rendkívül izgalmas világ tárul majd fel előttünk. Nem is beszélve arról, hogy a jó befektetések – idővel – elhozhatják a várva-várt pénzügyi függetlenséget is.
