Berecz Valter / 24.hu
Vélemény

Jól számolt-e Berki Krisztián, amikor elutasította a két és fél év börtönt?

A számtalan titulussal rendelkező egykori főpolgármester-jelöltnek előzetesen ennyit kínált fel az ügyészség, de Berki nem fogadta el az ajánlatot, így tárgyaláson hoz majd ítéletet a bíróság. Sándor Zsuzsa megvizsgálta, hogy jól döntött vagy hibázott a „büntetőfékezéssel” vádolt médiaceleb.

Hónapok óta izgalomban tartja a sajtót – főként a bulvárt – Berki Krisztián médiaceleb, az FTC egykori vezérigazgatója, reality-szereplő, 0,58 százalékot elérő főpolgármester-jelölt úgynevezett „vészfékezése”. Azóta meg különösen, hogy az ügyészség vádat emelt Berki ellen közúti veszélyeztetés, valamint egy rendbeli nagyobb és egy rendbeli jelentős kárt okozó rongálás miatt.

A történet, gondolom, sokak által ismert. A vád szerint Berki három évvel ezelőtt Óbudán egy utasokat szállító autóbusz mögött haladt luxusautójával, majd a záróvonal és az előzni tilos tábla ellenére meg akarta előzni a buszt. Kölcsönös egymásra dudálást követően Berki a megengedett sebességet túllépve megelőzte az autóbuszt, majd elé vágott, fékezett és megállt a jármű előtt. A busz vezetője nem tudta elkerülni az ütközést, a buszon lévő utasok közül többen megütötték magukat. A buszban 2,5 millió, a Bentley típusú luxusautóban csaknem 14 millió forintos kár keletkezett.

Kapcsolódó
Letöltendő börtönt kértek Berki Krisztiánra büntetőfékezés miatt
Berki először panaszt tett a gyanúsítás ellen, majd tagadta a szándékosságot. Akár hét és fél évet is kaphat a halmazati büntetések miatt. Az esetről videó is készült.

A bíróság többször is nekifutott Berki ügyének, ám érdemi tárgyalás mindeddig nem történt. Az előkészítő ülést kétszer is el kellett halasztani, részben azért, mert Berki nem kapta meg időben a vádiratot – nem jelentette be a lakcímének változását a bíróságnak, holott erre köteles lett volna –, részben azért, mert betegségére hivatkozott, majd arra, hogy másik ügyvédje lesz, és nem tudtak a tárgyalásra felkészülni. Idén június 4-én jutott el az eljárás odáig, hogy legalább az előkészítő ülést meg lehetett tartani.

De mi is az az előkészítő ülés? Az új (már nem is olyan új, hiszen 2017-es) büntetőeljárási törvény rendelkezései szerint, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügye akár azonnal befejezhető. Ilyenkor az ügyész ismerteti a vádat, megjelöli a bizonyítékait, és indítványt tesz arra, hogy a vádlottnak milyen és mekkora büntetést szabjon ki a bíróság. Berki Krisztián esetében az ügyész által javasolt büntetés 2 év 6 hónapi börtön, 3 év közügyektől és ugyancsak 3 év közúti vezetéstől eltiltás volt.

Kérdés, vajon megéri-e egy vádlottnak beismerő vallomást tenni, és elfogadnia az ügyész által indítványozott büntetést.

A válasz erre: az attól függ.

Ha maga a vádlott is úgy gondolja, hogy nem érdemes tagadnia, mert az őt terhelő bizonyítékok alapján így is, úgy is elítélik, akkor érdemes lemondania a tárgyalásról. Egyrészt azért, mert megszabadul egy hosszabb procedúrától, másrészt azért is, mert nem kaphat súlyosabb büntetést annál, mint amit az ügyész javasolt. Ha viszont úgy gondolja, hogy egy tárgyalás során akár fel is menthetik, vagy enyhébb bűncselekményben találhatják bűnösnek, mint amit a vádirat tartalmaz, akkor a tárgyalást érdemes választania. Ebben persze van kockázat, mert ha tagadása ellenére mégis bűnösnek találják, az ítélet akár súlyosabb is lehet, mint ami az eredeti ügyészi indítvány volt.

Ha megvizsgáljuk egyenként a vádban szereplő bűncselekmények büntetési tételeit, abból kiderül, hogy Berki Krisztián vállalta a súlyosabb büntetés lehetőségének kockázatát – már persze, ha bűnösnek találják. A közúti veszélyeztetés büntetési tétele az ő esetében három évig, a nagyobb kárt okozó rongálásé ugyancsak három évig, míg a jelentős kárt okozó rongálásé egytől öt évig terjedő szabadságvesztés.

A közúti veszélyeztetés azt jelenti, hogy az elkövető megszegi a közúti közlekedés (a KRESZ) szabályait, és ezzel

közvetlen veszélynek teszi ki mások életét vagy testi épségét.

Ez az úgynevezett „alapeset”, vagyis nem történt súlyos vagy halálos sérülés, pusztán annak veszélye következett be. Ha a KRESZ-szabályok megszegésével súlyosabb eredmény (súlyos testi sértés, halál, tömegszerencsétlenség) is bekövetkezik, a büntetési tételek is ennek arányában súlyosbodnak.

Amikor a bíróság egy eljárásban több bűncselekményt bírál el, akkor is egy büntetést, úgynevezett „halmazati” büntetést szab ki. Ennek pedig az a módja, hogy a büntetési tételek közül a legsúlyosabbat veszi alapul, és annak felső határát még a felével felemelheti. A halmazati büntetés felső korlátja pedig mindössze annyi, hogy a bíró nem adhatja egyszerűen össze a büntetési tételeket úgy, hogy ezzel elérje a kiszabható büntetések együttes tartamát.

Lehet, hogy ez így egy kicsit bonyolultnak hangzik, de ha számolunk, mindjárt egyszerűbb lesz. A vád szerinti legsúlyosabb bűncselekmény, a jelentős kárt okozó rongálás büntetési tételének felső határa 5 év. Ezt lehet még a felével felemelni, az annyi, mint 7 év 6 hónap. Ez a törvény szerint a kiindulási alap. Ha viszont összeadjuk a büntetési tételek felső határait, akkor az 5+3+3 év, vagyis összesen 11 év. Ezt a 11 évet nem érheti el a halmazati büntetés, vagyis elvileg a bíróság 7 év 6 hónap és 11 év 11 hónap közötti büntetést szabhat ki.

Ez persze csak a matek. De ha ezeket a számokat nézzük – bűnösség esetén – az ügyész büntetési indítványa egész méltányosnak tekinthető.

Persze elég lenne egy „robotbíró” az ítélethez, ha pusztán a matek alapján lehetne egy ügyben döntést hozni. Csakhogy a hús-vér bírónak számos körülményt kell figyelembe vennie a konkrét büntetés kiszabásánál. Mi több, adott esetben akár az úgynevezett „enyhítő szakaszt” is alkalmazhatja, vagyis kisebb büntetést is kiszabhat, mint a törvény által elvárt „középmérték”, sőt, akár a büntetési tétel alsó határánál is kevesebbet. Minden konkrét esetben vizsgálnia kell a súlyosító és enyhítő körülményeket, kezdve a vádlott előéletétől – például Berki ellen folyamatban van egy „adócsalásos” (költségvetési csalás) ügy, amelyben elismerte a bűnösségét, más közlekedési ügye miatt már elvették a jogosítványát, ugyanakkor büntetlen előéletűnek számít, kiskorú gyereke van, és így tovább.

Emellett a tárgyaláson az ügyész már nem tehet indítványt a büntetés konkrét mértékére, vagyis többé nem mondhatja azt, hogy az legyen két év hat hónap, csak azt kérheti a bíróságtól, hogy szabjon ki szabadságvesztést, vagy/és pénzbüntetést, vagy/és közügyektől, járművezetéstől eltiltást, de csak ennyit.

Utalhat rá, hogy milyen büntetésre gondol, de konkrét számot már nem mondhat.

És persze minden attól függ, hogy a majdani tárgyaláson hogyan végződik a bizonyítási eljárás, hogy Berkit bűnösnek találják-e, vagy felmentik.

Az eddigi sajtóhírek és Berki nyilatkozatai alapján jogilag zavaros volt épp a legsúlyosabb bűncselekmény, a jelentős értékű rongálás megvalósulása, vagyis az a mintegy 14 millió forintos kár, ami a Bentley-ben keletkezett. Berki ugyanis mindenütt úgy nyilatkozott, hogy a Bentley az övé. Márpedig rongálást csak „idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával” lehet elkövetni, saját vagyontárgyon nem. Jól is néznénk ki, ha a saját kocsinkat egy balesetben összetörnénk, és még meg is vádolnának rongálással. A vádból azonban kiderül, hogy Berki lízingelte a Bentley-t, vagyis a cselekmény idején nem volt a tulajdonában.

Sokakban felmerült az a kérdés is, hogy egy vádlott vajon meddig játszhat a bíróság türelmével. A felvetést az indokolja, hogy Berki Krisztián a legutóbbi alkalommal bejelentette a bíróságon, hogy „augusztustól nem ér rá a tárgyalásra járkálni, ugyanis külföldön forgat”.

Mit tehet ilyenkor a bíróság? Az egyik lehetőség persze az, hogy augusztus előtt be tudja fejezni a tárgyalást, ez azonban nem csak a bíróságon múlik. Ha azonban a vádlott előre bejelenti, hogy nyomós ok miatt nem tud a tárgyaláson megjelenni, ezt a kérelmet a bíróságnak méltányosan kell elbírálnia. A méltányosság alapja persze az, hogy a nyomós ok valós legyen. Ezt a bíró nyilvánvalóan tudja ellenőrizni, bekéri például Berkinek a külföldi forgatásra szóló szerződését vagy meghívását, esetleg egyéb olyan dokumentumot, aminek alapján megállapítható a távolmaradás indokoltsága. Ez esetben a bíró olyan időpontra tűzi ki a tárgyalást, amikor a vádlott Magyarországon tartózkodik. Ha viszont az derülne ki, hogy a vádlott indoka nem valós, hogy netán csak el akarja húzni az eljárást, akkor több eszköz is van a bíró kezében, hogy gondoskodjon a vádlott tárgyalásra történő előállításáról.

Megjegyzem, az augusztus nagy részében amúgy is ítélkezési, pontosabban tárgyalási szünet van. És bár sokan úgy hiszik, hogy ez a bírák számára juttatott külön kedvezmény, ám ez nem így van. Éppen azért vált gyakorlattá az augusztusi ítélkezési szünet, mert olyankor a legtöbb ember – legyen az vádlott, védő, tanú vagy ügyész – a szabadságát tölti, és többnyire amúgy sem lehetne megtartani a tárgyalásokat.

Jelenleg ennyit tudhatunk a Berki Krisztiánnal szemben folyó büntetőeljárásról, a folytatás a júliusi tárgyaláson következik.

Talán.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.