Bálint és Oszkár (kérésükre a nevüket megváltoztattuk) közösen szeretnének gyerekeket vállalni, ezért az év elején belevágtak az örökbefogadásba. Tették ezt annak ellenére (és azzal szemben), hogy a kormány éppen a hozzájuk hasonló meleg párok esetében igyekszik ellehetetleníteni az örökbefogadást, hiszen még az Alaptörvénybe is beleírták, hogy hiába élnek együtt, sőt, akár gyereket is nevelhetnek közösen, a kormány szemében ők akkor sem lesznek család.
Mivel Bálint és Oszkár a törvények szerint nem lehetnek házaspár, csak egyikük indíthat örökbefogadást, még akkor is, ha bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek. Így Bálintéknak is el kellett dönteniük, hogy hivatalosan melyikőjük fogadja örökbe a gyermeket. Hosszú évek óta így megy ez, mindenki tud róla, de a kormány tavaly úgy kezdett beszélni a melegek örökbefogadásáról, mint valamiféle erkölcstelen kiskapuzásról.
Sőt, Kövér László házelnök egyenesen úgy fogalmazott az azonos nemű párok örökbefogadásáról:
Erkölcsi értelemben semmi különbség nincs egy pedofil magatartása között meg a között, aki ezt követeli. Mindkettő esetben a gyermek egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze.
Ennek szellemében a parlament fideszes többsége meg is szavazta az új örökbefogadási törvényt, amely március elsején lépett hatályba. Ennek a legtöbbet vitatott pontja, hogy az egyedül örökbefogadók örökbefogadási alkalmassági határozatát személyesen Novák Katalin miniszternek kell jóváhagynia.
Az idő rövidsége okán egyelőre még nem landoltak a miniszter asztalán azonos nemű párok örökbefogadási kérelmei, de kíváncsiak voltunk arra, alkalmazza-e már a rendszer az új törvényt, ezért magunkat homoszexuálisnak kiadva érdeklődtünk az örökbefogadásról, és ezekről a próbálkozásokról hangfelvételeket is készítettünk. Semmihez nem hasonlítható, dermesztő érzés, amikor a vonal túlsó végéről közlik az emberrel, hogy a miniszter fog dönteni helyette az élete egyik legfontosabb kérdéséről.
„Szerintem várjunk”
„Tudtuk, hogy nem lesz könnyű procedúra, de januárban jelentkeztünk. Ketten mentünk el a TEGYESZ-hez (területi gyermekvédelmi szakszolgálat) elbeszélgetésre, eszünkbe sem jutott titkolózni” – mesélte a harmincas éveiben járó Bálint.
Hozzájuk hasonlóan a legtöbben már az első pillanatban tisztázzák, hogy nem egyedülállók, de egyébként sincs sok esély titokban tartani azt, hogy az örökbefogadó kivel él együtt, mert a TEGYESZ – ahol el kell indítani az örökbefogadási folyamatot – környezettanulmányt készít, valamint pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is végig kell menniük a leendő szülőknek.
Bálint azt mesélte, hogy nagyon kedvesek és támogatók voltak a TEGYESZ-nél, de végül abban maradtak közösen, hogy várjanak, mert nagyon sok a bizonytalanság az új törvény miatt, és nem szeretnék, ha sebeket szereznének a sikertelenséggel az amúgy is lelkileg megterhelő eljárás során. Bálint szomorúan vette ezt tudomásul, Oszkárnál viszont elszakadt a cérna:
Iszonyú düh van benne, hogy 2021-ben ott tartunk, hogy a magánéletünkbe ilyen szinten szól bele az állam
– mesélte Bálint.
Amikor mi magunk telefonon érdeklődtünk, erre a bizonytalanságra minden tegyeszes felhívta a figyelmünket. Fővárosi és megyei szakszolgálatoknál is érdeklődtünk, valamint férfi és női szerepekbe is bújtunk, hogy kijöjjenek az esetleges különbségek, de a bizonytalanság közös pont volt.
„Én most ezt javasoltam, hogy szerintem érdemes kivárni, hogy ne tegyenek bele fölösleges energiát, de ha önök bele szeretnék tenni, nyugodtan, mert nyilván sok jóval nem tudom így látatlanban önöket biztatni” – javasolták egy dél-alföldi TEGYESZ-nél. Viszont amikor azt mondtam, bejegyzett élettársi kapcsolatban élek egy másik férfivel, közölték, hogy „ha tényleg itt arról van szó, hogy az azonos neműek ne tudjanak örökbe fogadni, akkor az ott sajnos egy olyan pont, ahol ez egyértelműen kiderül, hiszen BM-nyilvántartásban van” – ugyanis a Novák Katalinhoz küldött papírok egyik mellékletében erről nyilatkozni kell. Az örökbefogadási tanácsadó ehhez hozzáfűzte, a hozzájuk eljuttatott anyagokban az áll, hogy valóban személyesen Novák Katalin fog ezekről az ügyekről dönteni.
A gyermekvédelmiseknél a család az család
A telefonhívásaink is azt bizonyítják, hogy a gyermekvédelmisek nagyon nem örülnek ennek a fejleménynek, többen kifejtették, hogy szakmailag helytelennek és a gyerekekre nézve károsnak találják az új törvényt. Véleményükkel Novák Katalin is tisztában van régóta, azért is vehette a saját kezébe az irányítást.
Dombos Tamás, az LMBTQI-emberek jogait védő Háttér Társaság vezetője elmesélte, hogy a miniszter évek óta nyíltan hangot ad annak a véleményének, hogy szerinte azonos nemű pároknak nem kellene gyereket nevelniük: „Több tegyeszes állománygyűlésen kifejtette ezt, és ezzel próbált nyomást helyezni a szakemberekre, akikről ez lepattant” – mondta Dombos Tamás.
Nyilván azonos neműeknél pontosan ugyanúgy fogunk eljárni, mint idáig, hogyha alkalmasnak találjuk őket, akkor ugyanúgy javasolni fogjuk az alkalmasság megállapítását. Elég egyértelmű, hogy a nagy magyar családpolitikába ez így nem nagyon fér bele, hogy azonos nemű párok nevelhessenek gyerekeket. Mi ezzel azért szembe megyünk
– biztatott például egy fővárosi örökbefogadási tanácsadó, hozzátéve: „Én is azt gondolom, amit maga, hogy a család az család.”
Ezt bizonyítja az is, hogy március előtt sok TEGYESZ-nél felpörgették az azonos nemű párok alkalmasságának a vizsgálatát. Ugyanis az csak február végén dőlt el, hogy a folyamatban lévő eljárásokban nem, csak a március 1-je után indult eljárásokban kell Novák Katalinhoz fordulni.
A homoszexuálisok ellen találták ki, de az egyedülállók is rosszul járnak
Volt olyan TEGYESZ, ahol óvatosan fogalmaztak azt javasolva, hogy várjuk meg az első elutasító határozatokat, és majd utána lehet azt mondani, hogy tényleg az azonos nemű párok ellen született az új törvény. Legtöbbször azonban
Próbálkoztunk heteroszexuális egyedülállóként is – bár Dombos Tamás szerint az egyedül jelentkező férfiakról az első perctől kezdve azt gondolják, hogy homoszexuálisak, mert annyira ritka, hogy egy férfi egyedül fogadjon örökbe – és ez esetben még gyorsabban kibújt a szög a zsákból a jelenlegi szabályozással kapcsolatban.
„Főképpen ez volt burkoltan a cél, igen, hogy kiszűrjék a meleg párokat. De hát ettől függetlenül az egyedülállók eddig sem voltak túl kedvező helyzetben. Az egyedülállók mindig is háttérben voltak a házaspárokkal szemben, hiszen a jogszabály, a családvédelmi törvény régen, illetve most a polgári törvénykönyv is egyértelműen kimondja, és mindannyiunk számára tényleg az lenne az ideális, ha családokba tudnánk helyezni a gyereket, ahol anya és apa minta van” – közölte egy dél-dunántúli örökbefogadási tanácsadó.
Itt ki kell térnünk röviden arra, hogy miként is zajlik az örökbefogadás, ugyanis ebben is történt változás. Vázlatosan: korábban az történt, hogy az örökbe fogadni akaró jelentkezett a TEGYESZ-nél, ahol megállapították az alkalmasságát vagy az alkalmatlanságát, ezután a gyámügynél bekerültek egy adatbázisba. Egy gyerek elhelyezésekor először a megyén belül kerestek potenciális örökbefogadó házaspárokat, majd jöttek a megyén belüli egyedülálló örökbefogadók. Ha így sem találtak szülőket, akkor jött az országos szint.
A törvényi változás óta viszont az egyedül örökbefogadók alkalmasságáról Novák Katalin dönt, miután a gyámügy elküldi a TEGYESZ javaslatát, tehát már az alkalmassági határozatot sem adják ki, ha úgy dönt a miniszter. Október óta az egyedül örökbefogadókat egyébként is hátrább sorolták: miután megnézik egy megyén belül a házaspárokat, utána az egész országban nézik a házaspárokat, és csak utána kezdik el nézni a megyén belüli egyedül örökbefogadókat, majd országosan az egyedül örökbefogadókat. Ne felejtsük el, hogy utóbbiak közé tartoznak azok a heteroszexuálisok is, akik élettársi kapcsolatban élnek, hiszen csak a házaspárokat kezeli külön a rendszer. Így egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyerekkel ismerkedés során messzire kell utazniuk a leendő örökbefogadóknak, és az örökbefogadás után a gyerek is messze kerülhet onnan, ahol született vagy felnőtt.
G. négy éve van együtt a párjával, aki szintén férfi, és már évek óta fontolgatják az örökbefogadást. Tavaly év végén ki is adták az alkalmassági határozatukat, azonban egészen szokatlan módon a gyámügy alkalmatlannak nyilvánította G.-t, arra hivatkozva, hogy egyedülállóként jelentkezett, miközben egy férfival él együtt.
G.-ék azonban Bálintékhoz hasonlóan nem rejtettek semmit véka alá. Ők is – ahogy az minden ilyen esetben lenni szokott – ketten mentek végig az egész folyamaton, de a rendszerben mint egyedülállók szerepeltek. Mindketten átmentek a pszichológiai teszteken, a TEGYESZ-nél végig párként kezelték őket, ez a gyámügynek is világos volt az elküldött dokumentumok alapján, mégis így döntöttek.
G. azonban nem adta fel, és beperelte a gyámügyet:
Precedenst akarunk teremteni, hogy képviseljük azokat is, akik utánunk jönnek
– magyarázta.
Dombos Tamás azt mondja, minden hasonló esetben segít a Háttér Társaság, G. védelmét is ők látják el. Hasonló ügyek egyelőre azért nem voltak, mert még csak március 1-je óta él az új szabályozás, és azóta is alig volt ügyfélfogadás a TEGYESZ-ekben a járvány miatt.
„Nem mondom, hogy sokként ért a dolog, mert valahol erre számítottunk” – mondta G. Ám ők már találtak más megoldást: egy leszbikus nővel ismerkednek, és társszülőként készülnek közösen gyereket nevelni, tehát még szivárványabb családjuk lesz, mint azt elképzelték.
A legnehezebb helyzetű gyerekekkel szúrnak ki
G. elmesélte, hogy a párja Nógrád megyéből származó roma, és ez is szerepet játszott abban, hogy első körben az örökbefogadáson gondolkoztak: „Tudjuk, hogy milyen nehéz körülmények között nőnek fel gyerekek, és így szerettünk volna esélyt adni egy kis emberkének” – magyarázta G., hogy mi volt a tervük, amit megakadályozott a gyámügy.
Vannak azért olyan gyermekek, akikre családok nem várnak, akár a származásuk, vagy az előre haladott életkor miatt, tehát vannak olyan gyerekek, akik kiesnek abból a lehetőségből, hogy számukra családot találjunk
– hallható az egyik hangfelvételen is.
Jellemző, hogy az egyedül örökbefogadókhoz – így az azonos nemű párokhoz is – olyan gyerekek kerülnek, akik másnak nem kellenek. Idősebb, egészségügyi problémával küzdő, gyakran roma gyerekek. Egy észak-magyarországi örökbefogadási tanácsadó egy konkrét történetet is mesélt egy leszbikus párról, akik már a második Down-szindrómás gyereket szeretnék örökbe fogadni.
A TEGYESZ-eknél is ezt mondták, és Dombos Tamás is megjegyezte, hogy az azonos nemű örökbe fogadni akarók nem veszik el senki elől a lehetőséget, mert a rendszer felépítése miatt egyébként is nagyrészt olyan gyerekeket fogadnak örökbe, akik házaspároknak nem kellettek. Ezek a gyerekek így Novák Katalin döntése folytán egyáltalán nem kerülnek senkihez, hanem maradnak az állami ellátórendszerben.
És természetesen a gyerekre vágyó azonos nemű párok, azonban – mint G. példája is mutatja – nekik még van számos más lehetőségük úgy is, hogy a kormány bezárta előttük ezt a kaput. Bálinték például azon gondolkoznak, hogy külföldről fogadnak örökbe, csak még gyűjtik ehhez az erőt, mert megviselte őket, hogy a kormány közéjük és egy gyerek közé állt. Ez a megoldás sem lesz egyszerű, mert ebben az esetben is kell a magyar gyámhatóság hozzájárulása.
A kormány azonban mégsem tudott elvágni minden utat a szivárványcsaládok előtt, ugyanis nem az örökbefogadás a legjellemzőbb az ilyen családoknál. Sok homoszexuálisnak van a korábbi házasságából gyereke, népszerű a mesterséges megtermékenyítés, a béranyaság és a társszülőség is. A Háttér Társaság egy 2019-es felmérése szerint minden ötödik LMBTQ-ember szülő vagy társszülő.
Azoknak viszont valóban keresztbe tett a kormány, akik örökbefogadást terveztek. Nincsenek kevesen: ugyanezen felmérés szerint az LMBTQ-emberek között a férfiak 38 százaléka, a nőknek pedig 24 százaléka szeretett volna örökbe fogadni legalább egy gyereket.
