Szerdáig már 43 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben a szépségipari szolgáltatások március 22-i újranyitását kérik az operatív törzstől. Az iparág dolgozói a Facebookon is aktivizálták magukat, mert a március 8-ától érvényes zárás néhány hét alatt is súlyos veszteséget jelent számukra. A Szabad Szolgáltatók nevű csoportnak néhány nap alatt 20 ezer tagja lett, ami még az adminisztrátort, Bársony Bettinát is meglepte. A Győrben kézápoló- és körömkozmetikusként dolgozó Bettina szerint ebben az ágazatban gyorsan terjednek az információk, egy-egy dolgozónak akár 70-100 kuncsaftja is lehet, így hamar híre ment, hogy mekkora bajba kerültek.
Nekünk nem bérünk van, hanem bevételünk
– mondja, utalva arra, hogy a szépségiparban a legtöbb ember katás vállalkozó. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben néhány hét alatt akár több százezer forintot veszítenek, addig a kata elengedésével csupán 50 ezer forint segítséget nyújt nekik az állam.
Ráadásul a vállalkozók zöme nem az önkormányzattól, hanem magánszemélytől bérli az üzletét, így a közüzemi számlák mellett a bérleti díjat is fizetniük kell.
Bettinának több kollégája is arra panaszkodott, hogy a családban az ő fizetésük volt az egyetlen bevételi forrás az elmúlt hónapokban, miután párjuk már elveszítette állását, például a vendéglátásban.
„A bezárást azért sem értem, mert a manikűrösök, fodrászok, kozmetikusok, pedikűrösök, műszempillások, szoláriumüzemeltetők, kutyakozmetikusok eddig is nagyon odafigyeltek a higiéniára. Mindenki kesztyűben, szájmaszkban dolgozik, és folyamatosan fertőtlenítünk” – ezt nemcsak Bettina állítja, hanem Orosz Tímea taksonyi kozmetikus is, aki elmondta, hogy már a tavalyi év is 30 százalékos bevételkiesést okozott nekik.
2020 tavaszán az volt a szabály, hogy a lakóhelyünket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása miatt hagyhattuk el, novembertől pedig már csak este hét óráig lehettek nyitva az üzletek.
A munka után érkező vendégeknek gyakran már egy hosszabb kezelés sem fért bele. A tartalékunk nagy részét már tavaly feléltük, a mostani zárás pedig több százezres bevételkiesés jelent
– mondja Tímea. Persze ő is tisztában van azzal, hogy a jelenlegi helyzetben nagyobb esély van további szigorításra, mint enyhítésre. Éppen ezért két megoldást tartana elfogadhatónak: a szépségipari szolgáltatások engedélyezése mellett azt, ha a szolgáltatók megkapnák a 2019-es bevételük 60-80 százalékát az adott időszakra.
Tímeánál jóval nagyobb, 50-60 százalékos bevételkiesésről számolt be a múlt évből Hannai Zsuzsanna, a II. kerületi Frankelszoli vezetője. Ő azért sem érti a mostani bezárást, mert tavaly márciusban Müller Cecília még arról beszélt:
Nem jelenik meg tömeg ezeknél a szolgáltatóknál, emellett figyelnek a fertőtlenítésre, így többletkockázatot nem hordoznak.
Hannai Zsuzsanna úgy érzi, az út szélén hagyták őket, miután a szoláriumosok még a bértámogatásból is kimaradnak. Habár szolgáltatásuk a fizikai közérzetet javító szolgáltatások közé tartozik, ebben a kategóriában bértámogatásra csak akkor jogosult valaki, ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló rendelet szabályainak. A szoláriumok nem ilyenek.
Fehér Tamás masszőr azt emelte ki, hogy náluk két ember van bent egyszerre egy szobában, mindketten maszkban. „Ez mennyivel rosszabb, mint ami egy közértben van, ahol kígyózó sorokat látni, és nem fertőtlenítik a kosarakat?” – kérdezi Tamás, aki úgy számol, hogy nem bírja ki a tartalékuk ezt a bezárást, miután már tavaly is komoly visszaesést tapasztaltak.
Rékasi-Prétor Nikolett tavaly augusztusban nyitotta meg szépségszalonját Budapesten, szépen növekedett is a vendégkör, de ez a mostani bezárás neki is betett. Ő egyelőre abban reménykedik, hogy ha a vendégek távozása és érkezése között hagynak 10-20 percet, akkor megengedik az újranyitást.
A szépségipari szolgáltatók petíciójával kapcsolatban kerestük az operatív törzset, hogy megtudjuk, látnak-e esélyt a szépségszalonok, szoláriumok, fodrászatok soron kívüli nyitására, de cikkünk megjelenésééig nem kaptunk választ.
