Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Közélet koronavírus

Így élünk mától: eddig nem látott lezárásokkal küzd az ország a harmadik járványhullám ellen

Mi lesz nyitva, és mi nem, hová mehetünk? Mire lehet elég két hét? Összefoglaltuk a mától érvényes korlátozásokat, és hogy mi vezetett idáig. A halálozások számában már utolértük Olaszországot, az oltásokkal csak Málta jár előttünk az unióban. Így áll Magyarország a harmadik hullám elején.

Én úgy látom, hogy nem szükséges további szigorításokat tennünk. Sőt, ezt kifejezetten ellenezném. Szerintem most már van annyi vakcinánk, hogy a jól megszervezett oltással legalább annyit tudunk javítani a helyzeten, mint amennyi a helyzet természetes romlása

– mondta február 12-ei rádióinterjújában a miniszterelnök, miután újra emelkedni kezdett a koronavírus-fertőzöttek száma. Aznap 1860 új esetet jelentettek.

Kevesebb mint egy hónap múltán azonban a kormány nem egyszerűen szigorítani kényszerült, de a Magyarországon egy éve tartó járványban eddig példátlan lezárásokról döntött.

Félő, hogy elkésve. Ugyanis a csütörtöki kormányülésen meghozott, mától érvényes intézkedések bevezetése előtt a vírusmutációk terjedése miatt olyan napi adatok érkeztek, mint még sosem. Szombaton 7269 új koronavírusos esetet jelentettek (addig a csúcs 6819 volt, november végén), lélegeztetőgépen vasárnapra már 778-an vannak, holott a második hullámban a hétszázat sem érte el a gépi lélegeztetésre szorulók száma. Bár gép van bőven a raktárakban, Lantos Gabriella egészségügyi szakértő a múlt héten arról beszélt lapunknak, hogy körülbelül nyolcszáz lélegeztetett beteget lehet jó minőségben ellátni a rendelkezésre álló számú ápolóval, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora pedig decemberben árulta el, hogy „az egészségügy teherbíró képessége ezer lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el”. Eközben Orbán Viktor pénteken – amikor a vasárnapi 7445 helyett még hétezernél kevesebb embert ápoltak kórházban – azt valószínűsítette, hogy 15-20 ezer ember kerülhet kórházba a Covid miatt, ami nyilvánvalóan a súlyos esetek többszöröződését is jelentené.

Ha ez nem lenne elég, az első hullámot ötszáz halottal „megúszó” Magyarország mára a kilencedik legrosszabbul álló ország a világon (a 221 közül) az egymillió főre jutó halálozások számát (1646) nézve a járvány egésze alatt. Ráadásul ezt a listát olyan miniállamok vezetik, mint Gibraltár és San Marino, ahol az elhunytak száma a százat sem éri el, így adataik nehezen összemérhetők a nagyobb országokéval. Az utóbbiak közül csak Csehország, Belgium, Szlovénia, az Egyesült Királyság, Montenegró és Olaszország teljesít rosszabbul hazánknál, de a tendenciát látva egy-két napon belül a pusztító erejű első hullámon túllévő olaszokat is lehagyjuk.

Egy év alatt tehát majdnem minden hatszázadik magyar meghalt a koronavírus miatt,

és az oltás előrehaladtával is csak bízhatunk abban, hogy – mivel a legidősebbek közül egyre többen védettek – a halálozási arány valamelyest javul. Ugyanakkor mivel az elhunytak átlagéletkora 75,5 év, és ebből a korosztályból sokan még várják a vakcinát, ez sem fog egycsapásra bekövetkezni.

Ilyen állapotban éri Magyarországot a harmadik hullám, amit csak súlyosbít, hogy a kormány az elmúlt hetekben a korlátozások enyhítését készítette elő, a szigorítások részleteit viszont olyannyira nem dolgozta ki, hogy a pénteki délutáni kihirdetést követően, még a hétvégén is változtatott a mától érvényes szabályokon. Nézzük, hogyan alakul az életünk mától!

Szabadtéren is szinte mindenhol kötelező a maszk, zárnak az óvodák, iskolák, de lesz gyermekfelügyelet

Az egyik legfontosabb különbség a november 11. óta jóformán változatlan rendelkezésekhez képest, hogy a települések lakott területén belül mindenhol kötelező a maszkviselés. Korábban csak a legalább tízezer lakosú településeken írták elő a közterületi maszkhasználatot, és az önkormányzatok maguk szabályozhatták a kérdést. Mostantól mindenhol el kell takarni az arcot, kivételt lényegében csak az egyéni sporttevékenység jelent, vagyis futni, kerékpározni és a szabadban edzeni lehet maszk nélkül. Ezen kívül a 6 évesnél fiatalabb gyerekek, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, valamint az autizmus spektrumzavarral élők mentesülnek a kötelező maszkviselés alól.

Mohos Márton / 24.hu

Aki a szabályt megszegi, ötezer és 500 ezer forint közötti bírságot kaphat.

A pénteken megjelent jogszabály igen komoly kihívás elé állította azokat a szülőket, akik nem tudnak otthon maradni óvodás vagy általános iskolás gyerekükkel, miután úgy rendelkezett, hogy az április 7-éig bezáró óvodákban és a március 31-éig, a tavaszi szünet kezdetéig digitális oktatásra átálló általános iskolákban gyermekfelügyelet sem lesz. Végül ez ügyben a kormány meggondolta magát, és lesz ügyelet azoknak a gyerekeknek, akiknek az elhelyezése nem megoldott, mert a szüleik nem home office-ban dolgoznak. A kormány ezzel együtt is arra biztat, hogy csak a legszükségesebb esetben kérelmezzék ezt a szülők. Az étkezést az arra rászoruló, otthon maradó óvodásoknak és iskolásoknak is biztosítani kell.

A bölcsődék ugyanakkor nyitva maradnak, amit a kormány azzal magyaráz, hogy a fertőzöttségi adatok nem indokolják a bezárásukat.

Elektronikai üzletek, ruhaboltok, könyváruházak nem lehetnek nyitva

A tavaszi karanténnál is szigorúbb szabályokat hozott a kormány a kereskedelemben. Bár akkor elvileg mindenki csak alapos indokkal hagyhatta el az otthonát, és a ruha- vagy könyvvásárlás aligha minősült annak, valójában a legtöbb üzlet délután háromig nyitva volt. Most ez nem így lesz, számos üzletnek zárva kell tartania mától, így például a szórakoztató és háztartási elektronikai eszközöket forgalmazóknak, a ruhaüzleteknek és a könyváruházaknak, ajándék- vagy játékboltoknak is.

A kormányrendelet alapján az élelmiszerüzletek, a piacok, a drogériák, a gyógyszertárak, az optikusok és a vegyi árut kínáló boltok mellett a mezőgazdasági tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat, állateledelt, takarmányt áruló gazdaboltok, a vágóhidak, a kertészetek, faiskolák a járműveket, gépeket, alkatrészeket, építőanyagot árusító üzletek lehetnek nyitva, valamint a benzinkutak, a dohányboltok és az újságosok. A virágboltok ma, nőnapon nyitva maradhatnak, utána be kell zárniuk.

Az engedély nélkül nyitva tartó üzletek tulajdonosaira százezer és egymillió forint közötti bírságot szabhat ki a rendőrség (egy nap akár többször is), és legalább egy napra, legfeljebb egy évre bezárathatja a helyiséget.

A webshopok továbbra is elérhetők lesznek.

Bankba, postára, lottózóba lehet menni, az ételszállítás is marad

A szolgáltatásokat is korlátozza a kormányrendelet, amely azonban 19 kivételt sorol fel – túl azon, hogy az éttermek is az eddigi szabályok szerint működhetnek, vagyis elvitelre kiszolgálhatják a vásárlókat, és házhoz is szállíthatnak.

Zavartalanul működhet a magán- és az állategészségügy, a szociális szolgáltatás, a temetkezés, folytathatják tevékenységüket a pénzügyi szolgáltatók, így a bankok, a közlekedési és szállítási szolgáltatók, a posták, csomagküldők és házhoz szállítók, a totózók-lottózók, a jármű-, háztartásigép- és informatikai szervizek, és nem korlátozzák a közétkeztetést, az ügyvédek, a mosodák vagy éppen az autókölcsönzők munkáját. Be kell zárniuk viszont például a tavaly tavasszal korlátozás nélkül működő fodrászatoknak.

Marjai János / 24.hu

Szünetel a személyes ügyintézés például a közműszolgáltatóknál, és nem tartanak személyes jelenlétet igénylő nyilvános üléseket a bíróságokon sem.

Aki teheti, dolgozzon otthonról

Home office-ra áll át a közigazgatás egy része is. A kormányhivatalok az időpontot foglalók előtt nyitva lesznek, de online ügyintézésre buzdítanak mindenkit, a lejáró okmányokat továbbra sem kell meghosszabbítani. A közszférában be kell járniuk dolgozni azoknak, akiknek ez feltétlenül szükséges, például mert a járvány elleni védekezésben vesznek részt. A rendőrségen sem módosul az ügyintézés rendje.

A gazdaság szereplőit arra kéri a kormány, hogy törekedjenek az otthoni munkavégzésre, de munkába továbbra is bárki járhat, és a gyülekezési, illetve rendezvénytilalom mellett nem változnak a kijárási tilalom szabályai sem: este 8 és hajnali 5 óra között csak azoknak lehetnek az utcán, akik dolgoznak, munkába mennek vagy munkából térnek haza, és van megfelelő igazolásuk, súlyos veszélyben vannak (például orvosi ügyeletre sietnek), versenysportolók, vagy a lakóhelyük 500 méteres körzetében kutyát sétáltatnak.

Az uszodák, az edző- és fitnesztermek csak a versenysportolókat fogadhatják, a sportrendezvények nézők nélkül megtarthatók.

A templomok nagy része is bezár, a református és az evangélikus egyház online istentiszteletekre tér át, a katolikusok az egyházmegyékre bízták a döntést, több közülük bejelentette, hogy szünetelnek a szentmisék.

Egyelőre két hétről van szó – kérdés, mire elég

A rendelet alapján az üzletek március 22-ig, az eddig kivételezett helyzetben lévő kaszinók április 7-éig tartanak zárva.

De hogy két hét szigor elég lesz-e a harmadik hullám csillapításához, az erősen kérdéses. Valójában a kormányfő is húsvéti nyitásról és fokozatosságról beszél (az óvodákat és az iskolákat is egy hónapra zárták be), és az eddigi tapasztalatok alapján 14 nap alatt legfeljebb az új fertőzöttek száma kezdhet csökkenni (könnyen lehet, hogy nem is a mostani, hanem egy addig még emelkedő szintről), a kórházban ápoltaké és az elhunytaké még jóval később indul majd csak el lefelé, vagyis valóban nagyon nehéz hetek következnek.

Sajnos a hétvégén teljes káoszba forduló vakcinálás sem jelent azonnali megoldást. Bár egymillió beoltottal Magyarország valóban jól áll az Európai Unióban (Málta mögött a második helyen, ha azt nézzük, a népesség hány százaléka kapott már legalább egy oltást) a védettség kialakulásához két hét biztosan kell, mindkét dózist pedig alig több mint 300 ezren kapták meg eddig.

Nem a következő napok, inkább a következő hetek, hónapok problémája, hogy miközben a kormány fenntartja, húsvétig minden regisztrált megkapja az első oltását, és Orbán Viktor szerint május elejére 4,5 millió ember lehet túl az első oltáson, a vakcinára jelentkezők száma alig emelkedik, eddig 2,8 millió ember jelentkezett. A járvány visszaszorításában persze csaknem 3 millió ember beoltása óriási előrelépés lenne, de a nyájimmunitás még távolinak látszik.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.