Belföld vélemény

A nagykörúti biciklisávok átalakítása a lehetőségét is elveszi, hogy Budapest jobb város lehessen

A nagykörúti biciklisáv az egyik legjobb dolog, ami a várossal történhetett, mert esélyt adott arra, hogy Budapest fő utcája ismét élhető legyen. Butaság, hogy a kompromisszum jegyében a városvezetés elrontja eddig talán legelőremutatóbb projektjét.

Kevés jó dolgot köszönhetünk a koronavírus-járványnak, de közülük kiemelkedett az a változás, amelyet a Nagykörúton láthattunk az utóbbi pár hónapban. Budapest kiürülése és az igény arra, hogy egyszerre izoláljuk magunkat más közlekedőktől és mozogjunk, egészen különleges lehetőséget adott a főváros kezébe, amely egy darabig élni is próbált ezzel.

Karácsony Gergely főpolgármesterségétől sokan valami hasonlót vártak. A főváros rettenetes pénzügyi helyzetben van, hosszú ideje kivérezteti a kormányzat, amire most rárakódott a járvány okozta súlyos teher. Azt nemigen várhattuk, hogy Karácsony mindezen úrrá lesz, de azt igen, hogy néhány modernnek és nyugatinak tűnő gesztust tesz egy élhetőbb városért.

A nagykörúti bringasávok pedig nem csak a bringásoknak segítettek volna. Az, hogy valaki a válság közepén végre meg merte lépni, hogy Budapest legfontosabb utcáján a felére csökkenti az autók által használható sávok számát, az nemcsak a Nagykörutat, hanem Budapestet is élhetőbbé tette volna.

A főváros fő közlekedési útvonalai ugyanis úgy vannak kialakítva, mintha a cél az lenne, hogy minél gyorsabban jussunk át a városon, nem az, hogy minél jobban éljünk benne.

A Dunát mindkét oldalon az átmenő autóforgalom veszi el a budapestiektől. Bár vannak kísérletek arra, hogyan lehetne ezt mérsékelni, de az M0-s körgyűrű befejezéséig biztosan nem születik erre végleges megoldás.

Közben a városon számos autópályának beillő út halad át, éppen azokon a részeken, amelyeket alapvetően az itt élők használhatnának. A Rákóczi út egy széles, forgalmas autóút, amely keresztül van szúrva Budapest szívén, és élhetetlenné teszi az Astoriától a Keleti pályaudvarig eső városrészt.

A Nagykörút pedig még ennél is régebbi probléma. Budapest sugaras-sávos felépítésének következménye, hogy a pesti oldal észak-déli forgalma a városon belül hagyományosan három körúton ment végig. A háromból a Kiskörutat sikerült megzabolázni, részben pont a biciklisávoknak köszönhetően, de a Nagykörút élhetetlenségén viszont nem sikerült javítani.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Most viszont politikai szempontok sem akadályozhatnák ezt, hiszen a Nagykörút menti kerületekben csupa ellenzéki polgármestert találunk, hasonlóan a főpolgármesterhez.

A Nagykörút egyik legnagyobb hibája, hogy igazán senki nem szeretne ott időt tölteni. A nagy autóforgalom lehetetlenné teszi a kávézgatást és élvezhetetlenné a sétát, ezért a körút nagy részét átvették a filléres kocsmák, amik jellemzően fiatalok esti-éjszakai itatásából élnek. Ez szintén nem segít a körútnak kellemesebbé válni.

Márpedig ha valahol nem iszunk kávét, vásárolni sem fogunk. Ha nem vásárolunk, üzletek sem nyitnak itt. Ezen segített volna, ha a Nagykörutat egyetlen sávra szűkítik, és úgy is marad. Innen lett volna lehetőség arra, hogy Budapest fő utcája organikusan kezdjen el gyógyulni.

Persze, a kormánypárt és az autósok panaszkodnak. A nagykörúti dugók képei ellepték a fideszes politikusok Facebook-oldalait, még ha ezek nagy lámpáknál készültek is.

De a Nagykörút nem arra van, hogy az emberek a lehető leggyorsabban átautózzanak rajta, hanem arra, hogy éljenek mellette, vásároljanak, sétáljanak, kávézzanak, létezzenek rajta.

Egyébként is vita kérdése, hogy hány embernek kell bejönnie autóval egy Budapesthez hasonló elrendezésű város szívébe, főleg úgy, hogy a közösségi közlekedés kifejezetten sűrű és közép-európai mércével jó színvonalú.

Nem igaz, hogy csak autóval lehet túlélni Budapesten, még a járvány közepén sem. A BKV-járatokon a legszigorúbb maszkviselési szabályok vannak életben, miközben korántsem olyan zsúfoltak, mint március előtt. És persze ott van alternatívának a bicikli.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Nem kell a kerékpározást fetisizálni, de egyrészt egészségesebb, mint az autóban ülni, másrészt nem választja el az embereket annyira a várostól, mint egy acélból készült váz, felhúzott ablakokkal. Harmadrészt két nagykörúti sávon is pont ugyanakkora dugó van, mint egyen, hiszen a körutat folyamatosan kereszteződések és zebrák szelik át, pont azért, mert a város központjában van. Persze, hogy dugó lesz. És ami még fontosabb: bicikliző emberek mellett lehet élni, autóval a lámpánál állók mellett meg nem igazán.

Az, hogy a főváros meghunyászkodott, és a járdára felvezetve alakította át a nagykörúti bringasávot, politikailag és városmenedzsment szempontjából is ostobaság. Ez a megoldás nemcsak a kerékpárosoktól veszi el a Nagykörutat, de ami ennél is fontosabb, a gyalogosoktól is, és meglehetősen veszélyesnek látszik. Azt sem kell különösebben magyarázni, politikai szempontból miért butaság, ha a kompromisszum jegyében a városvezetés elrontja eddigi egyik legfontosabb projektjét.

Senkinek nem jó a körúti bringasáv átalakítása
A Rákóczi térnél és a Harminckettesek terénél is felvezették a bringasávot a járdára. Senkinek sem tetszik az új megoldás.

Így tényleg soha nem lesz élhető, az emberekhez kapcsolódó, használható fő utcája Budapestnek, ahol nemcsak kénytelenek, de szeretnek is lenni az emberek.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.