Ezt kell tennie, erre kapott utasítást. A kormánypártok csúfos vereséget szenvedtek Pécsen a helyhatósági választáson, és őt a Fidesz pécsi elnökeként ezért felelősség terheli. Ha maradni akar a párt középvezetői szintjén, akkor bizonyítania kell. A bizonyítási kényszer miatt gyakran butaságokat mond. De hát a politika ilyen, meghülyíti az embert
– mondja Horváth Csaba, a Pécsi Tudományegyetem történész-politológusa Hoppál Péterről.
A fideszes képviselő legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy, a Facebookon megosztott rasszista viccet kommentjében „kolosszálisnak” minősített. A grafikán az 1968-ban meggyilkolt, Nobel-díjas afroamerikai polgárjogi harcos, Martin Luther King márkás árukat kínál eladásra, alkotója a Luther név helyett – angol szójátékként – azt írta King feje fölé, hogy looter, ami azt jelenti: fosztogató.
A vicc nyilvánvaló üzenete az, hogy a rendőrök által megölt George Floyd halála okán kirobbant tüntetések néhol fosztogatásba torkolltak, és King, ha élne, a fosztogatókhoz tartozna. Hoppál kommentje azért is érthetetlen, mert a baptista tiszteletesként szolgáló King az erőszak minden formáját elutasította. Ha hozzátesszük, hogy Hoppál pedagógus és egyházzenész, valamint, hogy korábban a pécsi református gimnázium főigazgatójaként dolgozott, és hívő embernek hirdeti magát, akkor még inkább méltatlan a 48 esztendős kormánypárti politikushoz King emlékének bemocskolása.
A pécsiek azonban már hozzászokhattak Hoppál efféle gesztusaihoz. A pedagógus 2002-ben a polgári körökön keresztül kezdett politizálni, és 2006 novemberében lett a Fidesz tagja. Utóbb kiderült, hogy fél évvel korábban már részt vett a Fidesz kongresszusán, s ezt akkor még nem tehette volna meg: a történet tanúi szerint Keszthelyi János mohácsi Fidesz-küldött nevén bejelentkezve szavazott. Erre állítólag azért volt szükség, mert a 2006-os választási vereség után tartani lehetett attól, hogy sok csalódott küldött otthon marad, és a kongresszus döntésképtelen lesz. Hoppált támadták ugyan ezért a lépésért, ám ő csak annyit mondott, szerinte szabályosan vett részt a kongresszuson. 2006-ban képviselő lett a pécsi közgyűlésben, 2010-től pedig a Fidesz frakcióvezetőjévé választották. Közben 2009-ben pártja listájáról bekerült a parlamentbe, majd 2010-ben, ’14-ben és ’18-ban az egyik pécsi egyéni körzetéből jutott be az Országgyűlésbe.
2013-14-ben pártja országos szóvivője volt. Jó előadói készsége miatt esett rá a választás, és ő mindig hibátlanul fel is mondta a „leckét”. Akkoriban arról faggattam, hogy ő, aki önmagát igazságszerető embernek tartja, miképp tud rezzenéstelen arcú közvetítője lenni átlátszó hazugságoknak. Azt felelte, hogy egy szakmai stáb fogalmazza meg az általa előadott szóvivői szöveget, és a mögötte álló csapat szavaiban nem kételkedik. Így elhitte például, hogy a trafikok odaítélésében nem volt részrehajló pártbefolyás, bár a média által megosztott adatok és egy leleplező hangfelvétel bizonyította, hogy igenis volt. Elhitte azt is, hogy a Fidesz-kormány 34 százalékkal emelte a pedagógusok bérét, holott egykori kollégái jövedelme – az általam elé tárt adatok alapján – fele ennyivel sem növekedett. Ezen elcsodálkozott, és elismerte, hogy nem kérdezte meg volt kollégáitól, mennyivel nőtt a bérük. Szóvivőként arról is beszélt, hogy a Magyar Helsinki Bizottság azért bírálja a kormányt, mert megfizetik érte. Beszélgetésünk után másfél évvel a bizottság pert nyert Hoppál és a Fidesz ellen, s a perveszteseket arra kötelezték, hogy a médiában tegyék közzé sajnálkozásukat, mivel megsértették a szervezet jó hírét.
A pécsi MSZP ellen is elbukott egy pert Hoppál, mert mint városházi képviselő 2011 őszén többször is azt állította, hogy 2002 és 2009 között a szocialista városvezetés több mint 3 milliárd forinttal jutalmazta önmagát. A bíróság megállapította, hogy az említett hét évben a városvezetők összesen 22 millió forint jutalmat vettek fel. Lehet azon vitatkozni, hogy a városvezetésnek járt-e akár annyi pénz is, ettől még Hoppál 140-szeres léptékű, kitartóan szajkózott hazugsága alighanem rekordnak számít.
A pécsi önkormányzat 2017-ben eladósodott. A fideszes városvezetés hónapokig tagadta a bajt, aztán 2017 szeptemberében beismerték, hogy 7,5 milliárd teljesíthetetlen tartozása van az évente 40-45 milliárd forintból gazdálkodó városnak. Később az összeg 12,5 milliárdra módosult, és felállt egy bizottság, ami az eladósodás okát vizsgálta. Hoppál a grémium elnökeként nyilatkozatában a szocialisták nyakába varrta az eladósodást, akik 2009-ig vezették a várost. Pedig a kormány 2014-ben kifizette a város teljes addigi adósságát. Az eladósodás vizsgálati anyagát viszont eltitkolták. Egy évvel később a Szabad Pécs közérdekű adatigényléssel hozzájutott az anyaghoz, amiből kiderült, hogy az önkormányzati feladatok ellátását a kormány rendszerszerűen alulfinanszírozza, ám ezt a Fidesznek szóló szakmai kritikát Hoppál – a szocialistákra mutogatva – elhallgatta.
2018-ra egyre több pécsinek lett elege a Fideszből. A várost kilenc éve vezető Fidesz-KDNP nem hozott gazdasági fellendülést, sokan kifogásolták a kormánypártokhoz kötődő körök gyanús meggazdagodását is. Ráadásul a pécsiek többsége átlátott a migránsozáson és a sorosozáson. Hoppál utóbbiból is kivette a részét. 2017-ben elindult a régióban egy program, ami a civil közösségeket kívánta támogatni. Ehhez a Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány biztosított évi 130 millió forintot. A civil szervezetek 1-3 millióra pályázhattak, hogy ki kap pénzt, arról a pécsi Emberség Erejével Alapítvány döntött.
2017 decemberében a pécsi Fidesz sajtótájékoztatót tartott, s ott Hoppál városi pártelnökként elmondta, hogy Soros valószínűleg a migránsbetelepítő szervezeteket akarja pénzelni. A sajtótájékoztatón megkérdeztem Hoppált, hogy mi bizonyítja ezt, ő visszakérdezett: mi másért van szükség erre a programra? Hozzátette, arra fogják kérni a pécsieket, ne adjanak irodát az alapítványnak. A rá következő pécsi közgyűlés fideszes többsége meg is szavazta azt a javaslatot, amiben az alapítványt nem kívánatosnak minősítették. Ennek hatására az alapítványnak távoznia kellett az irodájából, mivel főbérlőjük erre kérte a szervezetet. Mindez végül nem zavarta meg az alapítvány munkáját, kerestek maguknak új helyet, és kiírták a pályázatot a civileknek. Amúgy egyetlen olyan kör sem pályázott támogatásra, amely migránsokkal akár érintőlegesen is foglalkozott volna, ám ez Hoppált és a fideszeseket nem érdekelte.
Az alapítvány utóbb a bíróságon jó hírnevének megsértése miatt pert nyert a város ellen. Hoppált azért nem találta bűnösnek a bíróság, mert ő az önkormányzat és a pártja nevében sértegette a szervezetet. Így jogilag Hoppál megúszta. A pécsi értelmiségnél azonban kiverte a biztosítékot a civilek teljesen alaptalan migránspártivá minősítése, és az, hogy a város lakóit hülyére veszi a Fidesz helyi szervezete. Ennek is nagy szerepe lehetett abban, hogy Mellár Tamás közgazdász, a baloldal támogatásával, függetlenként nyerni tudott az egyik pécsi körzetben a 2018-as parlamenti választáson (a másikat, ahol az ellenzéki együttműködés látszatja sem volt meg, Hoppál könnyedén nyerte), a 2019-es helyhatósági voksoláson pedig az immár összefogó ellenzék komoly vereséget mért a Fideszre.
Hoppál politikai megnyilvánulásai azóta végképp nem vesznek tudomást a realitásról. Az októberi választást követően a közösségi oldalára egy sírkő képét rakta fel:
Saját városát Hoppál nem merte lebutázni, pedig Pécsen nagyobb ruhát kapott a Fidesz, mint a fővárosban; az ellenzék a 18 egyéni körzetből 16-ban győzött.
Tavaly decemberben az Emberség Erejével Alapítvány kétnapos rendezvényen mutatta be a saját tevékenységét, jelesül azt, hogy miképp igyekszik interaktív iskolai programokkal elfogadtatni a társadalom egy része által elutasított kisebbségeket, például a melegeket. Hoppál – úgymond, a gyerekeket védve – Facebook-poszttal támadta a programot. Máté evangéliumából citált muníciója így hangzott:
Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsik közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tenger mélyébe vetnék.
A poszt megjelenése után megkérdeztem őt, miképp kell értelmeznünk szavait, kit kell vízbe fojtani, ám ő azt mondta, ez a szent szöveg nem szorul magyarázatra. Azzal érveltem, hogy az ő idézete – a kommentek legalább is ezt dokumentálják – a melegek elfogadására tanító alapítvány ellen hangolja az olvasókat. Hoppál ezt elutasította, miközben elismerte, hogy posztra reagáló kommentelők gyakran durván nekimentek a melegeknek és az alapítványnak, és ezeket a véleményeket tömegesen ki kellett rostálniuk.
A Fideszhez kötődő pécsiek közül – kérdéseimre névtelenül válaszolva – többen is úgy fogalmaztak, hogy Hoppál rendszeresen „túltolja a biciklit”, amit ők is azzal magyaráznak, hogy a politikus a pécsi választási vereség miatt megkérdőjeleződött pozíciójának megtartása érdekében teszi mindezt, és ezért bizonygatja feltétlen hűségét Orbán Viktorhoz. Június 19-én például azt írta a Facebookra, hogy
29 éve nem tapossa idegen megszálló katona Magyarország földjét. A nemzetnek ezt a vágyát 2 évvel korábban a mai miniszerelnök mondta ki nyilvánosan először.
Ez a közlés egy amatőr történelemhamisítási kísérlet. Emlékezetes, hogy 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén szólt Orbán arról, hogy ki kell vonni a szovjet csapatokat hazánkból, ám ez már korábban számos ellenzéki rendezvény témája volt, például az 1989. március 15-én tartott ünnepségen az aktuális 12 pont egyikeként is elhangzott ez a követelés Cserhalmi György tolmácsolásában.
Az is felért egy önleleplezéssel, amikor Hoppál Trianon évfordulóján megfenyegette a Népszavát. A lap június 4-én közölt egy karikatúrát, ami fanyar humorral arra sarkalt, hogy túl kell jutnunk a nemzeti önkínzáson. Hoppál erre az interneten ekképp reagált:
A Népszabadság is viccelődött, aztán eltűnt. Felkészül: Népszava.
A Fidesz sosem ismerte el, hogy tulajdonképpen ő zárta be a Népszabadságot, a piszkos munkát pedig egy osztrák vállalkozóval végeztette el, aki a kormány médiavállalkozása számára megvásárolta az ország legnépszerűbb politikai napilapját, majd hamis indokokra hivatkozva megszüntette azt. (Őt később egy másik ügyben a hazájában sikkasztásért börtönbüntetésre ítélték.) Hoppál most gyakorlatilag elismerte, hogy a Népszabadságnak nem üzleti okok miatt kellett eltűnnie. És hogy akár ugyanez lehet a sorsa a jelenleg legnagyobb példányszámú ellenzéki napilapnak is.
A kórusművészetben jártas zenészek Hoppál Pétert felkészült, remek karmesternek tartják. Az általa betanított művek mindig hatásosak és érzelmekhez szólók, mondták róla. Feltételezhető, hogy a politikában is tisztában van a hatás fontosságával. Telefonon többször kerestem Hoppált, mivel meg akartam kérdezni őt az elmúlt hónapokban jegyzett posztjairól, kommentjeiről. És arról, hogy mit akart azokkal elérni. Nem reagált a megkeresésemre, így a hatásmechanikai elemzést az olvasókra bízom.
Kiemelt kép: Mohai Balázs /MTI
