Hajnal Gabriellát felháborítják azok az állítások, miszerint az oktatásirányítás elengedte volna a tanárok kezét a járvány alatt, ő úgy látja, folyamatosan kézben tartották és támogatták az eseményeket. A Népszavának adott interjújában a Klebelsberg Központ elnöke úgy fogalmazott:
Azt mondani, hogy az oktatásirányítás, a tankerületek vagy a Klebelsberg Központ nem állt be mögéjük, az egyszerűen hazugság.
Emlékeztetett: több mint 80 okostankönyvet lehetett elérni a Nemzeti Köznevelési Portálon, ezeket a Tankönyvkatalógussal és a Sulinettel együtt napi szinten 200–300 ezer diák és tanár használta. Mintegy 8 ezer új vagy jó minőségű használt eszközt szereztek be és juttattak el a rászorulókhoz.
Klasszikus tévedésnek nevezte, hogy a digitális oktatás és a tantermen kívüli, digitális munkarend fogalmát sokan azonosítják, holott két külön dologról van szó. „A digitális oktatás egy módszertani megközelítés, amely folyamatosan nyer teret a mindennapi pedagógiában, köszönhetően többek között az erre irányuló kormányzati stratégiai irányok következetes megvalósításának. A járvány miatt kialakított oktatásszervezési forma pedig egy munkarend, amely önmagában nem határozza meg az alkalmazandó módszertanokat.”
Hajnal szerint egyetlen kollégával sem történhetett meg, hogy kért és nem kapott számítógépet. Ha saját maga vásárolt újat, azt biztosan nem azért tette, mert az iskola megtagadta, hogy hazavihesse a benti gépet. Hozzátette, vizsgálják, melyik platformot, alkalmazást lehet differenciált oktatásra, számonkérésre, „frontális” órák megtartására használni, milyen lehetőségek vannak például arra, hogy egy tartósan beteg gyermeket otthonról akár az osztály munkájába is be lehessen vonni.
Abban nem vagyok biztos, hogy egy iskolának el kellene-e köteleződnie egy-egy digitális platform vagy online oktatási forma mellett. Mert akkor meg az lesz a baj, hogy központosítunk. Nem akarunk központosítani, hiszen a pedagógiai munka az iskola feladata, nem a fenntartóé.
Az érettségivel kapcsolatban elmondta, úgy tűnik, hogy kevesebb a sikertelen vizsga. Ezt onnan lehet tudni, hogy kevesebb diák jelentkezett szóbelire azért, mert az írásbelin nem érte el a megfeleléshez szükséges százalékos arányt. A szervezésnek, a pedagógusok és a diákok fegyelmezettségének köszönhetően az érettségi probléma nélkül lezajlott, a helyzethez képest sikertörténetnek is lehet nevezni – fogalmazott.
A NAT szeptemberi bevezetésével kapcsolatban azt mondta, szó sincs sietségről, a tervek szerint haladnak a feladatokkal, nincs szakmai indoka a halasztásnak. Szerinte, akik tiltakoznak, már több ízben elismerték, hogy nem is olvasták a NAT-ot.
Azt mondta, ez egy komplex anyag, aminek lehet kritizálni egy-egy részét, de egészében kellene látni. Szerinte a szülők egymást is hergelték bizonyos gimnáziumokban. „Körlevelet indítottak, amelyben a többi szülőt is tiltakozásra szólították fel. A levélben konkrétan oda volt írva, hogy bár ők nem olvasták, de elhiszik a tanároknak, hogy ez egy rossz NAT. Mégis mindenki úgy tett az országban, mintha a NAT szakértője lenne. Folyamatosan arról lehetett olvasni, a magyar tantervből kihagyták ezt, kihagyták azt, a valóság ezzel szemben az, hogy a hiányzónak vélt alkotók döntő többsége benne van.”
Az iskolaőrséggel kapcsolatban azt mondta, a feladata a pedagógusok és a gyermekek biztonságának és az iskola rendjének a védelme lesz, nem pedig a félelemkeltés.
Ne felejtsük el, csak ott lesz iskolaőr, ahol az iskola úgy gondolja, hogy szükség van rá. Nem erőből fogják kivezényelni őket
– fogalmazott a Népszavának Hajnal Gabriella.
Kiemelt kép: MTI / Komka Péter
