Belföld

A kamara elkészítette jelentését a hálapénzről Pintér Sándornak

A kamara szerint nagyon káros, de megfelelő bérek nélkül nincs esély a felszámolására.

Orbán Viktor az egészségügy átvilágítását a belügyminiszterre, Pintér Sándorra bízta, írta meg elsőként a Népszava. A 444.hu szerint a háttérben elkezdődött a terület átszervezése, akár Kásler Miklós nélkül is, akit a koronavírus-járvány elleni döntések miatt többen bíráltak, bár szerinte „nincs a kormányon támadási felület”.

Pintér Sándor május 11-én a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökétől, Kincses Gyulától két dolgot kért, egy összefoglalót a hálapénzről (rövid határidővel) és egy javaslatot az egészségügy lehetséges átszervezéséhez, tudatta honlapján a kamara. A MOK május 12-én már el is készítette állásfoglalását a hálapénzről. Egyebek között azt írta, az olyan összetett jelenség, amely

mára az egészségügyi rendszer informális szervező erejévé lépett elő, mely súlyos társadalmi károkat okoz, és gátol minden észszerűsítést, transzparenciát az egészségügyi rendszerben.

A kamara jelezte, társadalmi súlya dacára a hálapénz mértékéről nincs pontos adat, becslések évi 20-100 milliárd forint közé teszik összegét. A hálapénzrendszer ugyanakkor szembemegy minden legális érdekeltséggel, kormányzati szándékkal, betegérdekkel: gátolja az ellátórendszer szükséges szerkezetátalakítását, konzerválja az egészségügy torz belső viszonyait, feudalizmusát, az új orvosgenerációk szakmai fejlődését, hozzájárul a fiatalabb korosztály elvándorlásához.

A MOK szerint megfelelő bérezés nélkül nemhogy a felszámolására, de még érdemi visszaszorítására sincs esély.

A másik dokumentum még nem készült el Pintér Sándornak. Azt írták, még folyamatban van az egészségügy mostani helyzetéből  kiinduló javaslat, amely kijelöli az átszervezés lehetséges irányát, de bármilyen átfogó reformot kivitelezhetetlennek tartanak az orvosi jövedelmek rendezése nélkül.

Nagyon fájna a hálapénzfekély kiműtése az egészségügyből
Orvosok beszéltek lapunknak arról, miként torzítja az egészségügy működését a hálapénz, és mit lehet tenni ez ellen.

Ugyanakkor a MOK közzétett egy május 5-ei keltezésű  helyzetértékelést, amely szerint a fejlesztések, pozitív célok ellenére a magyar egészségügy már a koronavírus-járvány előtt is feszültségekkel volt terhes.

Több évtizedes megoldatlan problémák gyűlnek, és 2010 után tovább késett az érdemi szerkezeti – finanszírozási átalakítás
az ellátórendszerben, a feszültségek folyamatosan halmozódtak.

A főbb, örökölt problémák

  • A szerkezethez képest folyamatos az alulfinanszírozottság.
  • Az ellátórendszer szerkezete nem követi a technológiai fejlődés lehetőségeit, a lakosság igényeitt.
  • Az alacsony jövedelmek és a hierarchikus viszonyok miatti elvándorlás és a magánszféra előretörése miatt nő a közszférában az orvos- és szakdolgozói hiány.
  • Korszerűtlen a munkaerő-struktúra: az orvosok munkáját nem tehermentesítik megfelelően az ápolók, ideértve a helyüket még nem megtaláló diplomás ápolókat.
  • Az egészségügy a járvány előtti szerkezetében a rendelkezésre álló erőforrásokból csak a szakmai szabályok, minimumfeltételek folyamatos sérülése mellett volt fenntartható.
  • A szabályozatlan, nem megfelelően ellenőrzött, a hálapénzrendszer által felülírt működés alacsony hatásfokú.
  • A hálapénz fennmaradása alapvető károkat okoz, meghiúsít minden korszerűsítő, rendszertisztító, transzparenciát növelő kormányzati intézkedést, szándékot.
  • Folyamatosan csökken a valós szükséglet a kórházi kapacitások iránt, a kórházakban az aktív ágyak kihasználtsága alacsony, illetve kórházi ágyakon nem
    kórházi ellátást igénylő betegek is fekszenek.
  • Alacsony a járóbeteg szakellátás betegmegtartó képessége és szakmai kompetenciája.
  • Bár köztudott, hogy a korstruktúra miatt az alapellátás jelenlegi formája hamarosan fenntarthatatlanná válik, késik az átfogó, kompetenciabővítő reformja.
  • Problémás a köz- és magánszféra aránya, összekacsintó együttműködése.
  • A prevenció területén a valós felügyelet a sorozatos átszervezésekkel jelentősen lecsökkent, széttagolttá és súlytalanná vált.

 

Kincses Gyula: Lakossági fegyelem nélkül teljesen mindegy, mennyi lélegeztetőgép van
Karnyújtásnyira van az a szakasz, amikor már nemcsak a megelőzés számít, hanem az ellátás is, és már nem lehet mindenkit a Szent Lászlóba küldeni, mondja a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki csak remélni tudja, hogy a szükséges átalakítások már elő vannak készítve.

 

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.