A digitális oktatásra két nap alatt történő átállás, az óriási átalakulás, az új feltételrendszer kialakítása és a mindennapi élet lehetőségeinek beszűkülése sok családnak óriási stresszt jelent. A legfontosabb így most a lassítás, a gyerekek, szülők és pedagógusok kölcsönös partnerségen alapuló együttműködése
– mondja Fülöp Hajnalka, a március közepén a Facebookon alapított, immár közel 90 ezer taggal rendelkező Online otthonoktatás csoport alapítója, aki elsősorban oktatási projektekben dolgozó vállalkozó szülőként érezte szükségét, hogy az iskolabezárás idejére minden érintett fél rendelkezésre álljon egy online oktatási eszköztár.
Az első napokban a virtuális tantermek kialakítása volt a legfontosabb feladat, ehhez a Google Classroom és a Microsoft Teams alkalmazások bizonyultak a legnépszerűbbnek. Előbbinek előnye, hogy egy helyen megvalósítható a fájlmegosztás, a tesztmegoldás és a kommunikáció, illetve immár mindkettőt ingyen vehetik igénybe a különböző oktatási intézmények.
A kapcsolattartásra azóta számos eszközt kezdtek el használni a diákok, a pedagógusok és a szülők, így elterjedt a Discord, a Zoom, a Messenger és a Viber használata is. Játékos szavazásra ott a Kahoot, kommunikációra például a Teams, feladatmegoldásra a Redmenta, kvízekre a Quizziz.
A csoport alapítója szerint a pedagógusok elképesztő szorgalommal és lelkesedéssel vágtak bele az új képességek, eszközök és megoldások megismerésébe, és mindezt a szülőkkel és diákokkal közösen tették.
A digitális tanrend bevezetése óta számos csoport alakult a különböző eszközök és praktikák megosztására, azonban a bőség zavara miatt már könnyű elveszni a lehetőségek tengerében. A csoportban ezért külön videó is készült a használati megoldásokról, hogy a közel félmillió bejegyzés között mindenki könnyedén megtalálhassa, amit keres.
Inkább pedagógiai célok – például megbeszélés, megismertetés, szemléltetés vagy gyakorlás – mintsem tantárgyak szerint érdemes nézni az eszközöket
– hangsúlyozza Fülöp Hajnalka. A résztvevők: szülők-pedagógusok-diákok ilyen tekintetben egy hosszú tanulási folyamat elején járnak, óriási lépésekkel haladva, hiszen a tantermi oktatás egészen más pedagógiai módszereket és eszközöket igényel.
Az új tanórai keretek rengeteg lehetőséget rejtenek: vizualizációt, szemléltetést segítő animációk, kisfilmek, játékos oktatást támogató applikációk, értékelést, motiválást megkönnyítő közös felületek segítik a pedagógusok munkáját.
Természetesen komoly kihívást jelent ezeket megismerni, tartalmat gyártani hozzájuk, valamint kiválasztani, mi illik leginkább az adott gyerekhez, célhoz, feladathoz, tudásszinthez és persze technikai környezethez.
Fontos, hogy a felek folyamatosan visszajelzéseket kérjenek és adjanak, együttműködjenek, megismerjék az igényeket és a terhelhetőséget, kerüljék a túlzásokat, így megtartható az úgynevezett „digitális egészség” és egyensúly.
A diákok gyorsan átálltak az új eszközök alkalmazására, hiszen ez nekik egy ismertebb terep. A túlterhelést, a sok képernyő előtti kötelező feladatot, számonkérést, az eltérő platformokat, a feszültséget, a bezártságot és a sok változást viszont nem annyira jól tűrik.
A gyerekek leginkább beszélgetni szeretnek, megnyugtató, stresszoldó közösségben lenni, hiszen ebben a soha nem tapasztalt helyzetben mindannyiuknak erre van leginkább szüksége.
A csoport tapasztalatai szerint a virtuális tanterem és a szemléltető, beszélgető, játékos és egyéb alkalmazások megtanulása már nagyjából mindenki számára elérhető lehetőség. Fülöp Hajnalka hangsúlyozza, hogy fontos figyelni az internetbiztonságra, a számítógépen elérhető tárhelyre, a beállításokra és az életkori határokra egyaránt.
A legtöbb problémát az otthoni együttműködés kialakítása okozza, hiszen a többgyermekes családokban nem magától értetődő, hogy rendelkezésre áll a megfelelő számú digitális eszköz. Ezen kívül az otthon dolgozó szülőknek is nehézkes a munkának, a háztartásnak, a több gyerekkel való törődésnek és az iskolai feladatok egy időben történő ellátásának összehangolása. A Digitális Szülő csoportot a szülők támogatása érdekében hozták létre az Online Otthonoktatás csoport után.
Jelentős kihívást jelent a digitális eszközökkel nem rendelkező, illetve az azokhoz egyáltalán nem értő gyerekek elérése. A hátrányos helyzetű családok esetében a postázás, fénymásolás, illetve egyéb hasonló megoldások merülnek fel, de ezek nem igazán használhatók olyan hatékonysággal, mint a különböző digitális platformok.
Az online oktatáshoz megfelelő eszközkészlettel rendelkezők sokszor nem teljesen ismerik az adatvédelmi kérdéseket, a gyerekek személyes adatainak használatával kapcsolatos szabályokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság múlt heti állásfoglalása igyekszik segítő kezet nyújtani e téren.
A pedagógusoknak az adatvédelmet és a személyiségi jogokat tiszteletben tartó, kreatív megoldások alkalmazására van szükségük a digitális oktatás során.
A korábbi keretek a digitális térben nem mindig működnek. Számonkérés, értékelés, büntetés: túl sok feladat terheli a diákokat, egyúttal a pedagógusokat és a szülőket is
– fogalmazott Fülöp Hajnalka. Ennek fényében egyre többen szorgalmazzák, hogy a digitális oktatáson belül is a szülőkkel való egyfajta partneri kommunikációra, sok oda-vissza elfogadásra, és a gyerekekbe vetett bizalmon alapuló „lassításra” lenne szükség.
Az általunk megkérdezett diákok rendre pozitív tapasztalatokról számoltak be, Dominik, egy szombathelyi gimnázium diákja többek között azt mondja:
hatalmas pacsi a tanárainknak, akik rengeteg időt áldoznak erre.
Elmondása szerint az iskolájukban már most flottul működik az online oktatás, a tanárok nagyjából ugyanazokat a programokat használják. A kémiatanár egy digitalizáló táblát is vásárolt, majd a tanítás kezdetekor megosztja a képernyőjét, így oldják meg a feladatokat, Dominik szerint talán még hatékonyabban, mint a tanórán.
Az egyik budapesti gimnáziumban tanuló Anna is arról számol be, hogy a legtöbb órán gördülékenyen működik a Google Meet. A programban megtalálható a prezentálás funkció, amely révén a pedagógusok saját számítógépük kijelzőjét mutathatják a diákoknak, azaz a gyerekek így láthatják az ott szereplő ábrákat és jegyzeteket, amiket a tanár magyarázattal egészít ki.
A technika ördöge azért sokszor bekavar, visszatérő probléma az online kommunikációban a visszhang, illetve a mikrofonok gyakran recsegnek, így célszerű mindenkinek – aki éppen nem beszél – lenémítania magát. Feladatokat a Google Tanteremben kapnak, itt a tanárok által megszabott határidőre kell elkészülni a diákoknak, akik a munkájukra rögtön visszajelzést is kapnak.
A fentebb említett „lassításra” utalnak Anna szavai is, aki azt mondja:
„De azért kivitelezhető minden, próbálnak időt hagyni nekünk, hogy beleszokjunk a rendszerbe”, teszi hozzá.
A diákok észrevételei azt mutatják, nincs most két egyforma tanár vagy tanóra Magyarországon, így a felkészültség szintje is eltér: természetesen mindig lesznek olyanok, akik azért aggódnak, hogy újra kell-e majd járniuk ezt az évet, mások szinte ajándékként tekintenek az új rendszerre.
Az általunk megkérdezettek szerint szem előtt tartani, hogy a távoktatásban az önálló tanulás jóval hangsúlyosabb szerepet tölt be, hiszen a diákoknak a megosztott anyagok segítségével egyedül kell feldolgozniuk a tananyagot. A tanároknak pedig ezt kell ösztönözniük, és ehhez kell megtalálniuk az alkalmas platformot.
Érdemes időt befektetniük az intézmények fenntartóinak, az iskoláknak, hogy a távoktatás során a kommunikációra egységes megoldást alakítsanak ki. Ez mindenkinek a munkáját megkönnyíti. Bízom benne, hogy a kialakult helyzet a magyar oktatást hosszú távon is modernizálja
– teszi hozzá Dominik.
Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu
