Belföld

Jozef Rohác: egy dunaszerdahelyi bűnözői csoport rendelte meg Prisztás megölését

Kolontár Krisztián
Kolontár Krisztián

újságíró. 2018. 11. 19. 17:40

A Fővárosi Ítélőtábla a Portik Tamás és társai ellen emberölés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben védői indítványokra Portik Tamás és Hatvani István tekintetében perújítást rendelt el. A megismételt eljárás lefolytatására szóló ügy iratait már meg is küldték a Fővárosi Törvényszéknek.

A Fővárosi Törvényszék három évvel ezelőtt Portikot és Hatvanit is bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében, melyet Portik felbujtóként követett el. Portik 10 év fegyházat, míg Hatvani 9 év fegyházat kapott. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 15-15 év fegyházbüntetésre súlyosította.

A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint L. A. Prisztásnak és Portiknak is jelentős összeggel tartozott fel, végül 1996. október elején – a tartozás kiegyenlítése nélkül – távozott Magyarországról. A kölcsönadott pénzösszegek fejében Portik és Prisztás egyaránt ugyanazon három, L. A-hoz köthető, összességében több mint 300 millió forint értékű ingatlan tulajdonjogát kívánta megszerezni.

1996 októberében Portik találkozót beszélt meg a sértettel egy budapesti étterembe. A megbeszélésen jelen volt Portik testőre, Hatvani is. Portik közölte a sértettel, hogy mindenképpen igényt tart az ingatlanokra, mire a sértett kijelentette Portiknak, hogy az egyik ingatlant „viheti”, mivel azzal kapcsolatban per van folyamatban, azonban a másik két ingatlan őt illeti, azok tulajdonjogát akkor sem engedi át neki, ha megöli, vagy megöleti őt. Miután a sértett rövid szóváltást követően távozott az étteremből, a sértett hozzáállásán feldühödött Portik kijelentette Hatvaninak, hogy Prisztást „ki kell nyírni, a sértettnek „meg kell halnia.”

Portik annak kapcsán keletkezett indulatában, hogy a sértett nem hajlandó átengedni neki az ingatlanokat, illetve azért, mert féltékeny volt a sértett budapesti éjszakai életben betöltött meghatározó szerepére, elhatározta, hogy megöleti őt. A cselekmény előkészítésébe és annak végrehajtásába Hatvanit is bevonta, az egymás közötti kommunikáció és kapcsolattartás érdekében új SIM kártyákat szerzett be. Portik 1996 októberében felvette a kapcsolatot a Prisztással jó viszonyt ápoló F. F. III. r. terhelttel és felkérte, hogy értesítse őt, amennyiben a sértett jelentkezik, mert találkozni akar vele. 1996. október 31. napján F. F. III. r. terhelt telefonon felhívta Portikot és beszámolt arról, hogy másnap találkozni fog a sértettel egy ingatlan átírás kapcsán.

Ezt követően Portikhoz Hatvani is csatlakozott, így ketten együtt felmérték a III. r. terhelt által bemutatott helyszínt, illetve a menekülési lehetőségeket, végül elhatározták, hogy a bűncselekményt pontosan hol és milyen módon hajtják végre.

1996. november 1-jén F. F. III. r. terhelt 10 óra 50 perckor felhívta telefonon Portikot és megerősítette, hogy a sértett 11 órára megy a helyszínre. F. F. III. r. terhelt 10 óra 52 perckor beült a sértett gépjárművébe és együttesen az ügyintézés helyére mentek, ahol leparkolták a gépkocsit. Hatvani mindeközben 11 óra 40 perc körüli időben leparkolt egy közeli utcában egy kölcsönkapott gépjárművel, onnan kerékpárral a helyszínre ment és ott várta a sértett megjelenését. 11 óra után néhány perccel F. F. III. r. terhelt és a sértett elhagyták a telephelyet és a sértett gépjárművéhez mentek.

A sértett kinyitotta a gépjármű vezető ülés felőli ajtaját, hogy beszálljon a járműbe, ekkor 11 óra 8 perc körüli időben a kerékpárral érkező, kezén kesztyűt és nejlonzacskót viselő Hatvani a sértettet baloldalról, hátulról közelítette meg és a nála lévő lőfegyverrel egy ízben, célzottan fejbe lőtte a sértettet, aki perceken belül a helyszínen életét vesztette. Hatvani ezt követően a kerékpárral elhajtott a helyszínről.

Az elkövetéshez használt ruházatot, fegyvert és kerékpárt a Dunába dobta, majd az előzőleg hátrahagyott gépjárművel távozott a helyszínről. Portik 11 óra 23 perckor felhívta Hatvanit, majd egy étteremben találkoztak, ahol gratulált neki a bűncselekmény elkövetéséhez és megnyugtatta, hogy ne aggódjon F. F. III. r. terhelt nyomozóhatóság előtt teendő vallomása miatt, mert ezt a részét ő intézi a dolgoknak. F. F. III. r. terhelt a bűncselekmény elkövetése után a helyszínre hívta a sértett barátját, eltörte a SIM kártyát, amivel a kapcsolatot tartotta az I. r. terhelttel, majd az elkövetőről félrevezető személyleírást adott.

A jogerős ítélettel szemben Hatvani védője 2017 december 18-án perújítási indítványt terjesztett elő, melyben kérte védence szabadságvesztésének félbeszakítását. A védő új bizonyítékként jelölte meg a Hír TV Riasztás című műsorában 2017 november 21-én lejátszott azon telefonbeszélgetést, melynek során – a más ügyben jogerős szabadságvesztését töltő – Jozef Rohác kijelentette, hogy az ügyben ártatlan emberek vannak elítélve és bizonyítékokkal alátámasztva meg akarja nevezni az elkövetőt.

A Fővárosi Ítélőtábla 2018 január közepén a védő perújítási indítványát elutasította. A terhelti és védői fellebbezések folytán eljáró Kúria – a perújítás megengedhetősége körében – új eljárás lefolytatására utasította az ítélőtáblát, rámutatva arra, hogy Rohácot az alapügyben nem hallgatták meg, ezért a megalapozott döntéshez feltétlenül szükséges a perújítási nyomozás keretében történő kihallgatása.

A Fővárosi Ítélőtábla 2018 július 16-án kelt perújítási nyomozást elrendelő végzésének megfelelően Rohácot a nyomozóhatóság augusztus 14-én tanúként kihallgatta. Ennek során Rohác elmondta, hogy az alapügy sértettje, Prisztás sérelmére elkövetett emberölést ő követte el egy dunaszerdahelyi bűnözői csoport megrendelésére..

Portik védője október 8-án szintén perújítási indítványt terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy amennyiben Rohác perújítási nyomozás során tett vallomása igaznak bizonyul, úgy nem tarthatók a jogerős ítéletnek a felbujtó személyére, valamint az I. r. és II. r. terhelt kapcsolatára, cselekvőségére tett megállapításai sem. Emellett az alapügyben tanúként kihallgatott K. Gy., Zs. I. és L. A. egy másik büntetőügyben tett vallomásaira és a szavahihetőségükkel kapcsolatos megállapításokra hivatkozott.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség mindkét perújítási indítvány, és a II. r. terhelt tekintetében a szabadságvesztés félbeszakítása iránti indítvány elutasítását kérte. Az ügyészi álláspont szerint Rohác perújítási nyomozás során tett tanúvallomása „az önmagát terhelő beismerés újdonsága ellenére” sem tekinthető új bizonyítéknak, mert az a médiából ismerhető részleteken túl új elemeket nem tartalmaz, az alapügyben eljárt bíróságok már értékelték a Rohácot elkövetőként megnevező tanúvallomásokat. Az I. r. terhelt védője által megjelölt tanúk más ügyben tett vallomásai szintén nem alapozhatják meg a perújítást.

Az ítélőtábla a védői indítványokat alaposnak találta.  Az ítélőtábla Rohácnak a Hír TV műsorában elhangzott nyilatkozatát, valamint a perújítási nyomozás alkalmával tett tanúvallomását új bizonyítéknak tekintette. Rámutatott arra, hogy Rohácot az alapügyben valóban nem hallgatták ki sem terheltként, sem tanúként. Az új tanúvallomása minőségileg új és egyúttal perdöntő bizonyítékot jelenthet, hiszen önmagát terheli Prisztás megölésével, a részletes vallomása szükségszerűen olyan elemeket tartalmaz mind a felbujtó, mind az elkövető személyére nézve, amelyek az alapügyben nem merültek fel, és ezáltal a bíróság sem értékelhette azokat.

Az ítélőtábla kiemelte, hogy a Rohác bűnösségét állító tanúk csupán hallomás tanúk voltak, akiknek a vallomásait – egyéb adatok hiányában – sem cáfolni, sem megerősíteni nem lehetett. Az alapeljárásban felmerültek olyan bizonyítékok is, amelyek Portik I. r. terhelt felbujtói magatartása helyett más érdekeltségű, pontosan meg nem nevezett külföldi személy, vagy személyek magatartását is összefüggésbe hozhatónak tekintették a sértett megölésével, az I. r. terhelten kívül több más személynek is az érdekében állt a sértett halála.

Hangsúlyozta továbbá az ítélőtábla, hogy ezúttal csupán a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntött. Rohác új tanúvallomásának érdemi ellenőrzése az egyéb bizonyítékokkal való összevetése és értékelése a megismételt eljárást lefolytató törvényszék feladata lesz. Az ítélőtábla kiemelte azt is, hogy a perújítás elrendelésére való alkalmasság megállapítása nem jelenti annak a prognosztizálását, hogy a perújítási eljárás a védői indítványokban írt eredménnyel végződik. A perújítás alaposságáról való döntés a perújítás folytán megismételt eljárásban történik a bizonyítékok egyenkénti és egymással összevetett bíróság általi értékelése alapján.

Az ítélőtábla nem látta indokoltnak Hatvani szabadságvesztésének félbeszakítását, erről azonban – a bírói gyakorlatnak megfelelően – külön elutasító rendelkezést nem hozott. A perújítást elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A végzés meghozatalát követően az ítélőtábla haladéktalanul intézkedett a határozatnak az érintettek részére történő kézbesítéséről.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Pécs, 2018. november 24.
A ködből kiemelkedő Mecsek Pécs közelében 2018. november 24.
MTI/Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.