Belföld

Úgy nyeri sorra a Fidesz a választásokat, hogy négyből három szavazó baloldali

Kálmán Attila
Kálmán Attila

újságíró. 2018. 06. 26. 06:00

Valószínűleg szinte mindenkit meglep, ha azt állítjuk, hogy a magyar szavazók elsöprő többsége baloldali. Pedig a Policy Solutions friss kutatása szerint ez a helyzet. És igen, még a fideszesek többsége is az, noha ezt nem tudja magáról.

A Policy Solutions elemző intézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung – az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazinnal együttműködésben – arra vállalkozott, hogy

a korábbiaknál részletesebb és pontosabb kategóriákat állítson fel a magyar szavazók politikai értékrendjének bemutatására.

Felmérték a szavazók gazdaságpolitikai és társadalompolitikai értékrendjét, azaz feltérképezték, hogy a megkérdezettek mit gondolnak ideális gazdasági és társadalmi berendezkedésnek. Majd ezek alapján sorolták öt kategóriába az embereket.

A kutatáshoz 28 különböző értékrendi kérdést tettek fel a magyar választóknak egy 1000 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív közvélemény-kutatásban 2018 májusában.

Az ellenzék részéről egy vesztes választás utáni szituációban felmerül, hogy mi jön ezután. Mit csináltak rosszul? Milyen társadalmi csoportok nem mentek el szavazni?

– magyarázta Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója, hogy miért érezték fontosnak most a kutatást. Így arra is választ kerestek: leképezi-e a politika, ami a társadalmi csoportokat jellemzi?

Fotó: 24.hu / Bielik István
Boros Tamás
Fotó: Bielik István / 24.hu

Nyomasztó baloldali többség

„A magyar társadalom többségének gazdaságpolitikai értékrendje egyértelműen újraelosztó-baloldali. A tizennégy megfogalmazott állítás közül tízben a gazdaságpolitikai baloldal álláspontja élvez többséget, és mindössze négyben a gazdaságpolitikai jobboldalé” – írják a tanulmányban.

Gazdaságpolitikailag egyértelműen baloldali a magyarok többsége. Forrás: Policy Solutions

A baloldali gazdaságpolitika körébe az egyenlőségre, nagyobb igazságosságra törekvő aktív állami beavatkozásokat szokás sorolni, az egyenlőtlenségeket természetesnek tartó, a piaci mechanizmusokat és a piaci versenyt támogató elképzeléseket pedig a gazdaságpolitikai jobboldalra helyezik. És mint fentebb is látszik, a választók egyértelműen a baloldali gazdaságpolitika mellett voksoltak.

A magyarok gazdaságpolitikai értékrendje jóval baloldalibb, egyenlőségpártibb, mint amit bármely párt felvállalna

– elemezte az eredményeket Boros Tamás, aki szerint a pártok ehhez képest a mainstream jobb- és baloldali gazdaságpolitikai elképzelések között mozognak.

Leginkább azzal értenek egyet a magyarok, hogy a társadalmi különbségek csökkenteni kellene:

a rosszabb helyzetben lévőknek nyújtott állami segítséggel 83 százalék, a pénzügyi tekintetben egyenlőbb társadalom eszméjével 80 százalék, a progresszív adózással 72 százalék ért egyet.

Amiben viszont a legszélesebb konszenzus van, az a magas szintű, mindenki számára elérhető, az adónkból finanszírozott ingyenes egészségügy igénye: ezt 90 százalék támogatja.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: Bielik István / 24.hu

Abban már megosztottabb a társadalom, hogy az állam vagy a magánszféra tesz-e többet a magyarokért: a szűk többség a magáncégeket hozza ki győztesnek. A globalizáció kérdésében is inkább jobboldali a magyar társadalom, mert többen gondolják, hogy a jelenlegi világgazdasági rendszer mindenkinek esélyt biztosít a felzárkózásra.

A munkanélküliség és az egyéni felelősség kérdésében pedig kifejezetten jobboldaliak a magyarok: 59 százalék szerint, aki nem talál munkát, az nem is akar dolgozni. 

Néhány érdekesség az adatok közül:

  • A kormánypárti szavazók körében kisebbségben vannak a jobboldali vélemények, több mint felük szerint az állam teszi a legtöbbet az emberekért – ezzel a Fidesz-szavazók alkotják az egyedüli társadalmi csoport, amelyben abszolút többségben van a baloldali álláspont. Ez természetesen részben abból is adódik, hogy jelenleg a Fidesz van kormányon, így a szavazói a párttal azonosítják az államot.
  • Jelentős többségben vannak a progresszív adórendszer támogatói, a magyarok közel háromnegyede egyetért azzal, hogy a magasabb jövedelműek nagyobb arányban fizessenek az államkasszába, mint a társadalmon belül rosszabb helyzetben lévők. Csak a magyarok negyede áll az egykulcsos adózás pártján.
  • Bónusz: a legkevésbé a Fidesz támogatói állnak a progresszív adózás oldalán, de még így is kétharmaduk vezetne be többkulcsos rendszert.
  • Mindössze minden ötödik magyar tartja ideálisnak azt, hogy jelentős vagyoni különbségek vannak a társadalomban. Ebben a kérdésben nincs szignifikáns különbség a különböző pártok támogatói között.
  • A felsőfokú végzettséggel rendelkezők fontosabbnak tartják az egyén felelősségét a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőknél. Azaz az a társadalmi réteg, amelyet a legkevésbé érint a szegénység, gondolja leginkább, hogy az egyén a saját hibájából szegény.
  • A kormánypárti szavazók körében elsöprő többsége van a társadalmi felzárkóztatás eszméjének. Ez azért is érdekes, mert a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányok számos helyen kurtították meg az elmúlt években a szociális juttatásokat a munkaalapú társadalom eszméje nevében.

A bevándorlóknál csak a cigányokat utasítjuk el jobban

Azonban a politikai értékrend meghatározásához még kevés tudni, hogy mit gondol valaki a gazdaságpolitikáról. Ezért mérte a Policy Solutions a társadalmi értékrendet is tizennégy kérdéssel.

Hagyományosan konzervatívnak, zártnak tartják a magyar társadalmat. De ezt főleg egy erősen liberális világhoz képest szokás állítani, mert az angolszász világból jött mérésekkel igazolják

– állítja Boros Tamás, ezért ők igyekeztek a kérdésekkel a magyar valósághoz közelíteni a felmérést. Így is az jött ki, hogy a magyar társadalom inkább zárt, mint nyitott, de nincs akkora különbség, mint korábban látszott, és kevés a szélsőségesen gondolkozó választó.

A választók inkább zárt társadalmat szeretnének. Forrás: Policy Solutions

Nyolc esetben kapott többséget a zárt társadalmat, hat esetben a nyitott társadalmat támogató kérdés. Négy esetben ráadásul a két különböző oldalt támogatók aránya tíz százalékon belüli különbséget mutatott,

azaz társadalompolitikai kérdésekben jóval megosztottabbak a szavazók, mint gazdaságpolitikai kérdésekben. Lényegében szinte pontosan kettéosztott a társadalom.

Boros Tamás megjegyezte, hogy a rendszerváltás óta nyitottabbá vált a magyar társadalom a felmérés szerint, de összességében azért megállapítható, hogy Magyarországon a többség inkább a zárt társadalom híve. Kiemelkedően igaz ez a társadalmi kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekre:

a cigányok beilleszkedésében 72 százalék nem hisz, más kultúrájú emberek Magyarországra költözését 68 százalék nem tartaná jónak.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: Bielik István / 24.hu

Ugyancsak nagyon konzervatív a társadalom a gyerekekkel és a nőkkel kapcsolatos családi szerepek szempontjából: 82 százalék szerint a nevelésnek a legfontosabb szerepe a fegyelem és a rend megtanítása.

Néhány érdekesség:

  • Szinte ugyanannyira szkeptikus a Fidesz és a Jobbik tábora, ha a bevándorlás pozitív hatásairól kérdezik őket, mindkét párt szavazói az átlagnál valamivel nagyobb arányban utasították el a migrációról való pozitív gondolkodást. Az MSZP-szavazók álláspontja valamivel kiegyenlítettebb, de így is többségben van közöttük a konzervatív álláspont, miszerint a migráció hátrányosan érintené hazánkat.
  • Szinte teljesen kiegyenlített a homoszexualitást elfogadó (49%) és az azt elutasítók tábora (46%).
  • A férfiak között egyértelmű többségben van a családon belüli saját vezető szerepük védelme, a nők viszont sokkal megosztottabbak a kérdésben. De még így is a nők fele elfogadja saját alárendelt szerepét.
  • A világot alapvetően egy veszélyes helynek látja az emberek kétharmada.
  • A lakosság saját bevallása szerint egyértelműen kisebbségben van hazánkban a tekintélyelvű világlátás: a magyarok több mint háromnegyede elutasítja azt a hozzáállást, amikor a hitet a racionalitás elé helyezzük.
  • A most 50-59 éves korosztály és az ő gyermekeinek korosztálya (30-39 évesek) jóval konzervatívabb, zártabb gondolkodású, mint a progresszív Ratkó-unokák (40-49 évesek) és az ő gyermekeik (18-29 évesek) korosztálya.
  • A felsőfokú végzettségűek 57 százaléka nyitott és 35 százaléka zárt gondolkodású, szemben állva a 8 általánossal rendelkezők és szakmunkás végzettségűek 62 százaléknyi zárt gondolkodású és 31 százaléknyi nyitott gondolkodású szavazójával.

Mindegy mit gondolunk a világról, csak az számít, hogy Orbánt szeretjük-e?

A  válaszokat összevonva az látható, hogy a magyar társadalom legnagyobb része, 40 százaléka zárt-baloldali értékrendszert követ. Így alakulnak a blokkok:

Baloldaliak és zártak vagyunk leginkább. Forrás: Policy Solutions

A tanulmány következtetése a következő: „a baloldali gazdaságpolitika lényegében nemzeti konszenzus, igazi ideológiai törésvonal a nyitott vagy zárt társadalom kérdésében van. Ezért

a következő évek politikai csatáit vagy a gazdaságpolitikai baloldali radikalizmus hívei fogják folytatni a gazdasági mainstream képviselői ellen, vagy a korábbinál erőteljesebben felizzik a nyitott-zárt társadalmi tengely mentén történő konzervatív-progresszív kultúrharc.

Piacpárti retorikával azonban még hosszú ideig nem lehet Magyarországon többséget szerezni.”

Az is világos, hogy a pártokra ragasztott jelzők és a szavazóik értékrendje szinte köszönőviszonyban sincs egymással. Erre magyarázat lehet, hogy egyre többen gondolják úgy, a klasszikus bal-jobb felosztás már a múlté. Ennek köszönhető az is, hogy a politikai törésvonalak a régi és az új pártok között alakulnak ki: akik csalódtak a centrumpártokban, valamilyen szélsőség felé indulnak el, ami lehet a populista jobboldal, a szélsőbal, de sok országban kifejezetten liberális pártok is megerősödtek az utóbbi években.

Boros Tamás két fontos politikai tanulságot fogalmazott meg az eredményeket látva. Az első az, hogy ameddig egy társadalompolitikai kérdés (lásd bevándorlás) dominálja a közbeszédet, addig hiába vall a társadalom túlnyomó többsége baloldali gazdaságpolitikai elveket, ezt a pártok nem tudják egykönnyen szavazatokra váltani.

És a másik:

Magyarországon lassan nem látjuk, hogy melyek az igazi törésvonalak. Személyi kérdéssé válik a pártválasztás: valaki vagy elfogadja Orbán Viktort, vagy nem.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

EDITORS NOTE: Graphic content / A silicone sex doll is displayed on March 5, 2018 in a room of a "brothel like" establishment in Paris where customers can pay for sexual intercourse with dolls, the first of its kind in France.
Members of the communist and Front de gauche group at Paris' city council called on March 16, the closure of the place run by the Xdolls company. The study of a legal procedure have been presented at Paris city council on March 20. / AFP PHOTO / JOEL SAGET
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.