Raktáron henteregnek még mindig a csak Sámándobként emlegetett, a 2015-ös milánói világkiállításról hazaszállított magyar pavilon darabjai. Az expónak két és fél éve vége, az első alkatrészek nagy késéssel, tavaly júliusban értek Karcagra, de a pavilon kormányhatározatban előírt újjáépítésének nyoma sincs. Nem számítva azt, hogy a 2018-as költségvetésben ilyen címen szerepel 1,1 milliárd forint támogatás Karcagnak. Az összeg felét a támogatási szerződés megkötését követő 30 napon belül előlegként le is hívhatja az önkormányzat.
Annyi biztos, hogy a strandfürdővel szemben építik majd fel a pavilont, és a kormányhatározatnak megfelelően kulturális és hagyományőrző tevékenységek befogadására szolgál majd, de egyelőre csak „a tervezési fázisnál” tartanak – fogalmazott a 24.hu-nak a karcagi jegyző, Rózsa Sándor. A Milánóban felállított pavilon csak ideiglenes építmény volt, most időt állóvá kell alakítani, ezért újratervezik és téliesítik – magyarázta némi eufémizmussal, hogy
A kivitelezésre közbeszerzést írnak ki, de még nem tart itt a folyamat, a jegyző szerint ősszel kezdődhet a kivitelezés előkészítése, és jövőre lehet kész az épület.
Nem akasztotta meg tehát a terveket Sárkány Sándor kirohanása az újjáépítés ellen, pedig a Sámándob tervezője a Hír TV-ben saját művéről világgá kiáltotta, hogy drágán épült gagyi, ami nem jó másra, mint a milliárdos lopás legalizálására. Ami a költségek elszállását illeti, az eredetileg tervezett ötszázmillió helyett kétmilliárd forintot költöttek el a Sámándob megépítésére, ráadásul az csak nyomaiban emlékeztetett arra az épületre, ami Sárkány terveiben szerepelt.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Az újjáépítésre szánt 1,1 milliárd forint és a bontásra, hazaszállításra megcímkézett 650 millió lassan megközelíti az expopavilon felépítésének a költségeit. Minden idők egyik legdrágább kulturális programjának főszervezője, Szőcs Géza egykori kulturális államtitkár, majd expobiztos 2015-ben 5-6 milliárd forintra tette az expo teljes, a pavilon hazaszállításáig értendő költségeit. Akkor 5,2 milliárd forintról cikkezett az Index, a pavilon építésére 2,3 milliárd forintot szánt a kormány, a programokra 2 milliárdot adott, majd ezt megfejelte 900 milliós pótköltségvetéssel. Azóta pedig már 8-9 milliárd forintról szólnak a sajtóhírek.
Miközben a Sámándob reinkarnálását és az újabb milliárd elköltését koreografálják Karcagon,
A megoldásról már bő egy hónapja döntött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV): csaknem 1,4 milliárd forint tőkeleszállítással rendezi a veszteséget. Technikailag ez úgy történik, hogy az egyenként 10 ezer forint névértékű Valor-részvényekből 139 475 darabot bevonnak, így az eddig 1 444 750 000 forintos alaptőke 50 millióra apad.
A milánói expó magyar pavilonjának beruházásáért felelős cég eddig tőkeemeléssel kapta az állami infúziót, és menetrendszerűen halmozta a veszteségeket.
A pavilonos cég fennállása óta egyébként hetedszer piszkálják a tőkéjét. Legutóbb tavaly augusztusban jelent meg egy kormányhatározat, amely 400 millió forint tőkejuttatásról szólt, de ez már az új profilnak, Szőcs Géza állami startup-gurunak szólt.
Összességében a 33,75 millió forinttal induló Carpathiából az idők során 1,44 milliárd alaptőkéjű Valor lett, de a tényleges tőkejuttatás ennél jóval nagyobb, összesen több mint 3 milliárd forint volt. Nehéz kibogarászni, mennyit invesztált a magyar állam a Carpathia-Alpok-Adria-Valor cégbe, mivel a bankszámlájára utalt pénznek többnyire csak egy része jelent meg a jegyzett tőkében, a többi tőketartalékba került. A legutóbbi két alkalommal pedig új részvények kibocsátásakor a 650 millió, illetve 400 millió forintos tőkefröccsből névértéken összesen csak 11 millió forint látszott az alaptőkében.
A menetrendszerű tőkeinjekciókon felül más ágon is folyt a közpénz Szőcs Géza cégéhez: az alapító MNV-vel, illetve minisztériumokkal kötött támogatási szerződések alapján. A mérlegek alapján évente 500 millió-1 milliárd forint közötti tételekről volt szó, 2014-ben például az MNV 113 milliós kulturális támogatást nyújtott a cégnek, a Miniszterelnökségtől 355 milliót kapott a pavilon tervezésére és működési kiadásaira, egyéb bevételeiként pedig további 144 millió támogatást tüntetett fel. Az idei működés finanszírozására pedig 300 milliót nyújt a tulajdonos nemzeti vagyonkezelő.
Kiemelt képünkön: A magyar pavilon a milánói világkiállításon, az Expo 2015-ön 2015. május 5-én. Fotó: MTI/EPA/Stefano Porta
