Belföld
Budapest, 2016. március 29.
Németh Szilárd, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. március 29-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Diplomásnak lenni annyira rossz, amennyire Bécs veszélyes

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2018. 03. 12. 18:47

Hiába beszélt arról Németh Szilárd, hogy túl sokan járnak Magyarországon egyetemre, a valóságban még több diplomás fiatalra lenne szükség.
Korábban a témában:

Az elmúlt 20-30 évben leszoktatták arról az európaiakat, hogy dolgozzanak

– magyarázta Németh Szilárd múlt csütörtökön pétfürdői látogatásán.

A Fidesz alelnöke a Soros György-ENSZ-migráció Bermuda-háromszögből kimerészkedve arról is beszélt, hogy manapság mindenkinek egyetemet és főiskolát kell végeznie, különben nem veszik emberszámba. Szerinte ráadásul olyan felsőoktatási intlzmények vannak az országban, amelyek annyit érnek, mint vászon tarisznyán a lakat.

Magasba néző diplomával nem lehet elhelyezkedni. Egyáltalán, semmi ilyen nincs. Hát ne vicceljünk. Ehelyett mondjuk egy tetőfedő mennyivel jobban jön. És attól, mert valaki tetőfedő, még nem hülye. És nem kulturálatlan ember, és így tovább. Hanem végzi a munkáját, méghozzá olyan munkát, amit te, komám, nem tudsz elvégezni a professzori székből

– fejtegette.

Németh egyébként nem volt mindig ilyen ellenséges a felsőoktatással szemben, hiszen önéletrajza szerint járt a Budapesti Tanítóképző Főiskolára, ahol könyvtár-tanítói szakon szerzett oklevelet. Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen közoktatási vezetői szakon végzett, majd részt vett az ELTE környezetpedagógus szaktovábbképzésén is.

A Fidesz alelnökének beszédében arról nem esett szó, mire alapozza azt az állítását, hogy túl sokan járnak egyetemre hazánkban, ami azért lehet, mert épp az ellenkezőjét állapítja meg minden ezzel foglalkozó kutatás. Diplomás fiatalnak lenni nagyjából annyira rossz, mint amennyire az osztrák főváros veszélyes.

Több lehetőség, hosszabb élet

Az Európai Bizottság a tavalyi év végén is nyilvánosságra hozta a 2017-es évre vonatkozó Oktatási és Képzési Figyelőt. A jelentés szerint amíg Magyarországon 2016-ban a 30-34 évesek 33 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig az EU-s átlag ennél jóval magasabb: 39,1 százalék. Ráadásul a nők és a férfiak rátája közötti különbség (13,2 százalék) sokkal magasabb, mint az uniós átlag (9,5 százalék).

Ahogy a tanulmány is írja, 2010 óta folyamatosan csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma Magyarországon, amit a demográfiai változások csak részben magyaráznak. A lemorzsolódási arány ugyan csökken, de még így is magas, főleg az osztatlan képzéseken és az alapképzési programokban: előbbinél 36, utóbbinál 38 százalék.

Az Európai Bizottság jelentése szerint a szakemberhiányt tükrözi az is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek az OECD-országok közül Magyarországon élvezik az egyik legmagasabb bérprémiumot.

Abból is látszik, mekkora szükség van egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező fiatalokra, hogy Magyarországon a frissen végzettek foglalkoztatási rátája 90,5 százalék, ami jóval több, mint a 82,8 százalékos uniós átlag.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

A jelentésből kiderül, hogy nemcsak a munkaerőpiaci igény miatt érdemes felsőfokú végzettséget szerezni idehaza, hanem a szociális helyzet javítása érdekében is. Az Oktatási és Képzési Figyelő szerint szoros kapcsolat áll fenn az iskolázottság és a szociális teljesítmény között.

A csak alapfokú végzettséggel rendelkezők ugyanis háromszor akkora valószínűséggel élnek szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A tanulmány szerint 2016-ban Magyarországon a felső középfokú iskolai végzettségnél alacsonyabb végzettséggel rendelkező fiatalok (18-24 évesek) csak 44 százalékának volt munkája.

A teljes népességben a munkanélküliség pedig sokkal elterjedtebb azok közt, akik csak alapfokú végzettségel rendelkeznek, mint a felsőfokú végzettségűeknél. Előbbieknél ez a szám 16,6 százalék, míg utóbbiak esetében 5,1 százalék. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők ezen kívül nagyobb arányban tartották egészségügyi állapotukat „jónak vagy nagyon jónak” (80,4 százalék), a csak alapfokú végzettségűek esetében ez az arány sokkal alacsonyabb volt: 53,8 százalék.

Az iskolázottság a várható élettartamra is hatással van, 2015-ös adatok szerint egy magasan képzett és egy iskolázatlan férfi között akár 11,7, nőknél pedig 6,7 év is lehetett a különbség.

Németh Szilárd videójára az Oktatói Hálózat közleményben reagált, mint írják,

Elég volt abból, hogy a kormányzat korlátolt korifeusai minősíthetetlen stílusban és színvonalon minősítgessék a magyar felsőoktatás által létrehozott értékeket! Németh Szilárd tovább folytatja az ország félrevezetését az állítólagosan fölösleges diplomákról, tovább folytatja a hazug propagandát, a nyomásgyakorlást, hogy még kevesebben járjanak egyetemre, sőt, már az érettségiig se jussanak el.

Ezenközben az igazság az Oktatói Hálózat szerint az, hogy egy diplomás fele annyira van kitéve a munkanélküliség veszélyének és kétszer akkora átlagos keresetre számíthat, mint egy érettségizetlen szakmunkás.

Magyarországon ma nem túl sokan, hanem túl kevesen tanulnak mind közép-, mind felsőfokon, és a lecsúszó iparágak lobbistái által vezérelt oktatáspolitika ezt a hiányt minden eszközzel tovább fokozza. Hazánk és gyermekeink jövőjét áldozzák fel azért, hogy néhány elavult vállalkozás olcsóbb bérrabszolgákhoz jusson

– zárták közleményüket.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.