Belföld
Szirák, 2012. szeptember 24.
Ládecki Piroska magyar nyelv és irodalomórát tart a sziráki Teleki József Általános Iskola és Szakiskola 2. osztályában 2012. szeptember 24-én. Az intézmény az Országos Roma Önkormányzat fenntartásába került július 1-tõl.
MTI Fotó: Komka Péter

Lesújtó kép az EU-s országjelentésben a magyar oktatásról

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2018. 03. 08. 17:02

A kormány szerint az Európai Bizottság a választásokba akar beavatkozni, noha éves jelentése átfogó képet fest az oktatás és az egészségügy jelenlegi állapotáról.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette szokásos éves jelentését az unió minden tagországáról, így Magyarországról is. Mivel a jelentés nem épp pozitívumokkal van tele, Kovács Zoltán kormányszóvivő el is mondta, hogy az EU-s jelentés nem más, mint politikai és kampányjelentés, aminek jellegzetessége, hogy csak negatívumokkal van tele. Kovács  nem érti, miért van az, hogy ilyen „vélemények” mindig a kampányok idején jelennek meg. Ám a Bizottság minden évben elkészíti az egyes országokra vonatkozó jelentéseit, és a beszámolót a múlt évben is ugyanígy március elején hozta nyilvánosságra, pedig akkor nem rendeztek országgyűlési választást idehaza.

A beszámoló hosszan ismerteti – egyebek mellett – az oktatás jelenlegi állapotát, és több szempontból is lesújtó képet fest a magyar iskolarendszerről. A Bizottság többek közt arról ír, hogy a 15 évesek képességei Magyarországon jóval az EU-s átlag alatt vannak. A jelentés idézi a 2015-ös PISA-eredményeket, amelyek több területen is lényegesen alulmúlták a három évvel korábbiakat. A magyar oktatást érő egyik legsúlyosabb kritika, hogy

az egész EU-ban nálunk van a legnagyobb hatással a diákok szociális háttere az iskolai eredményességre.

A jelentés kiemeli, hogy az iskola típusa is nagyban befolyásolja a diákok teljesítményét, a három típusú középfokú intézményből – középiskola, szakgimnázium, szakközépiskola – ugyanis a szakközépiskolás diákok teljesítettek legrosszabbul a PISA-teszteken. Az Európai Bizottság beszámolója arra is kitért, hogy 2016-ban már 12,4 százalékra emelkedett a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, míg az EU-s átlag 10,7 százalék.

Debrecen, 2013. június 12.
Délutáni csendes tanulási idő a 475. évfordulóját ünneplő Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának Diákotthonában 2013. június 12-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Képünk illusztráció:
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ráadásul amíg ez a mutató az EU-ban mindenhol évről évre fokozatosan csökken, Magyarországon 2010 óta stagnál. A probléma a roma diákok körében a legnagyobb, hiszen amíg nem roma társaiknál a korai iskolaelhagyási ráta 8,9 százalék, addig a náluk ugyanez 59,9 százalék. A dolgozat felhívja a figyelmet a szegregációra is: mint írják, a hátrányos helyzetű fiatalok, köztük a romák, legtöbb esetben olyan iskolákba járnak, ahol ők alkotják az intézmény többségét. Ennek következtében az MTA idei adatai szerint 2008 és 2016 között egyre inkább csökkent annak a valószínűsége, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok találkozzanak a jobb szociális körülmények között nevelkedő diákokkal. Az Európai Bizottság szerint hiába vette át hazánkban az állam az iskolák irányítását az önkormányzatoktól azzal a szándékkal, hogy csökkentsék az egyenlőtlenségeket, a roma gyerekek 61 százaléka még mindig olyan iskolába jár, ahol minden diák vagy legalábbis a többség szintén roma.

A jelentés ezen kívül arra is kitér, hogy ugyan sikeres pedagógiai modelleket dolgoztak ki Magyarországon, csak limitált számú olyan intézmény van, ahol ezeket valóban használják is. A pedagógusok fizetésével kapcsolatban azt írják, a régiós átlagtól nagyobb mértékben nőttek ugyan a bérek 2013 óta, még mindig 31 százalékkal alacsonyabbak más diplomás fizetéseknél. A jelentésben megjegyezték, hogy

ezzel párhuzamosan a helyettesítésekért és a túlórákért járó fizetéskiegészítéseket eltörölték, a tanárok heti óraszámait pedig 20-22-ről 22-26-ra emelték.

A jelentésben taglalt problémák között szerepel az is, hogy a felsőfokú oktatás teljesítménye nem követi a növekvő igényt a magasan képzett munkaerőre. 2010 óta folyamatosan csökken az egyetemi jelentkezések száma, amit csak részben magyaráznak a demográfiai változások. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 évesek között 2016-ban 33 százalék volt, míg az EU-s átlag ugyanezen a területen 39,1 százalék.

Budapest, 2017. február 23.
Egy beteg az óbudai  Szent Margit Kórház megújulás elõtt álló gasztroenterológiai osztályán 2017. február 23-án. Ezen a napon az egészségügyi intézmény fejlesztésérõl tartottak sajtótájékoztatót, amelyen elhangzott, hogy idén több mint kétszázmillió forintból folytatódik a kórház megújulása.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Képünk illusztráció:
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az Európai Bizottság éves jelentésében az egészségügy helyzetét is részletesen ismerteti, többek közt azt írják, az egészségügyi rendszerünk fő kihívásai közé tartozik

  • az egészségtelen életmód által okozott kockázatok,
  • az ellátás egyenlőtlen minősége és
  • az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben.

2015-ben 75,7 év volt a várható élettartam Magyarországon, ez majdnem öt évvel alacsonyabb az EU-s átlagnál. Igaz, hogy az elmúlt 15 évben négy évvel nőtt ez a szám, de az uniós átlagtól való eltérés alig csökkent. Ráadásul tovább nőt a várható élettartam közötti különbség az iskolázottság tekintetében: egy magasan képzett és egy iskolázatlan férfi között akár 11,7, nőknél pedig 6,7 év is lehetett a különbség 2015-ben. Ezek az óriási egyenlőtlenségek az egészségügyi tényezőkkel és az ellátáshoz való eltérő hozzáféréssel magyarázhatóak.

A halálozási ráta ugyan csökkenő tendenciát mutat, de az egészségügyi rendszer limitált hatékonysága miatt még mindig magas. A halálozások háromnegyedét szív- és érrendszeri betegségek vagy rák okozza.

Egy nemrég megjelent értékelés becslései szerint ráadásul a halálesetek negyede megelőzhető lehetett volna.

Még mindig hatalmas egészségügyi kockázatot okoz a magyarok egészségtelen életmódja, 2014-ben a felnőttek több mint egynegyede dohányzott Magyarországon, ami az EU harmadik legmagasabb mutatója e téren. Alkoholfogyasztás terén pedig 10 százalékkal haladjuk meg az uniós átlagot.

Az egészségügyre fordított kiadások tekintetében sem állunk jól az EU-ban: 2015-ben a kormány a GDP 7,2 százalékát fordította erre, míg az EU-s átlag 9,9 százalék volt. Ha pedig a fejenkénti ráfordítást nézzük, akkor az ország egészségügyi kiadásai nagyjából a felét teszik ki az uniós átlagnak, ez a különbség pedig az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt.

A jelentés megemlíti a kórházi szektor 2007-es és 2012-es átszervezését is, amelyek következtében körülbelül 10 ezer kórházi ággyal lett kevesebb Magyarországon. A kórházi fekvőhelyek száma bőven elmarad az EU-s átlagtól, 100 ezer főre nálunk 515 ágy jut, míg az uniós átlag 699 darab.

Az oktatáshoz hasonlóan az egészségügy területén is szó esik a béremelésekről, de arról is, hogy a rendszer így is munkaerőhiánnyal küzd. Hazánkban valamivel alacsonyabb az ezer főre eső orvosok száma, mint az EU-s átlag (3,1 a 3,6-hoz képest), az ápolók esetében azonban már szignifikánsabb a különbség: ezer emberre 6,5 az átlagos 8,4-hez képest.

A jelentésben szóba kerül az is, hogy az elmúlt évtizedben rengeteg egészségügyi dolgozó hagyta el Magyarországot, illetve megemlítik, hogy a dolgozók kor szerinti összetétele aggasztónak tűnik a jövőre nézve.

Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Komka Péter

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.