A 24.hu nemrég megszerezte azt a jelentést, amelyet az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala állított össze Orbán Viktor miniszterelnök vejének gyanús közbeszerzési tendereiről.
A jelentést cikksorozatban dolgozzuk fel, amit itt követhet. A vizsgálat összesen 35 közbeszerzési projektet érintett, és az unió 13 milliárd forintot követelhet vissza, ha a magyar hatóságok arra a következtetésre jutnak, mint amelyre az OLAF jutott. A hivatal szerint ugyanis visszaéltek az uniós forrásokkal és legalább 17 esetben szervezett csalást követtek el. Mivel több érintett is van, a jelentés azt is javasolta, hogy a magyar hatóságok vizsgálják meg, nem áll-e fenn a bűnszervezetben való részvétel vádja is.
Amiket egyébként fel is fedeztek, mert a magyar hatóságok nyomozást indítottak a mezőhegyesi, a kalocsai, a hévízi és a két szekszárdi pályázat kapcsán. Némileg Tiborczéknak ad viszont igazat az, hogy ezeket a nyomozásokat bizonyíték hiányában le is zárták.
Valahogy előre tudtak róla
Annak ellenére zárták le, hogy a szekszárdi ügyben például hangfelvétel is van arról, hogy az akkori polgármesternek azt mondják, hívja fel az Elios közvilágítási főnökét, Mancz Ivettet, hogy megbeszéljék vele a szerződés részleteit. Ez fél évvel a szerződés kiírása előtt történt, tehát az Elios még csak nem is hallhatott volna a szerződésről.
A felvételt 2012. augusztus 21-én készítette Hadházy Ákos, aki akkor még fideszes képviselő volt, de most már az LMP társelnöke. Horváth fel is hívta Manczot, amit később el is ismert.
![Tiborczék tényleg nem foglalkoztak azzal, hogy észreveszik majd a csalást 1](https://s.24.hu/app/uploads/2018/02/d__as20170508013.jpg)
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Tiborczra szabva
Ha Tiborcz Istvánék teljesen szabályosan kötik meg a szerződéseket az Eliosszal, akkor is hatalmas előnnyel indultak volna. A jelentésben szerepel ugyanis, hogy a magyar lámpapiac nagyhatalma, a Tungsram-Schréder sokkal olcsóbban adta a lámpákat az Eliosnak, mint bárki másnak. Erre pont a jászberényi pályázat a közvetlen bizonyíték, mivel itt kivételesen többen is el tudtak indulni.
A hazai piac nagy részét uraló, nehezen megkerülhető Tungsram-Schréder Zrt. három előzetes ajánlatot adott az Eliosnak 2789 darab lámpára, minden alkalommal 174 millió forint értékben. Ugyanettől a cégtől kért árajánlatot ugyanennyi lámpára az Elios versenytársa, a SAG Hungária Kft. Ez a vállalat azonban csak egy ajánlatot kapott a Tungsram-Schrédertől, 238 millió forintért. Vagyis a Tungsram-Schréder több mint 60 millió forinttal drágábban lett volna hajlandó szállítani a lámpát a konkurenciának, mint az Eliosnak. (A cég ezt üzletpolitikájával indokolta.) Ez egyébként visszatérő elem volt, a jelentés azt is megjegyzi, hogy volt, amikor féláron kapta az Elios a többiekhez képest a lámpákat.
Lázár segítsége
Az összes szerződés közül a legdrágább szóló projekt a hódmezővásárhelyi volt. Ennek a 790 millió forintos szerződésnek az előzményeiről maga Lázár János mondta azt, hogy a projektet együtt találta ki Tiborcz Istvánnal.
Innen egészen nagy ugrás a majdnem 800 millió forintos szerződés.
![Tiborczék tényleg nem foglalkoztak azzal, hogy észreveszik majd a csalást 2](https://s.24.hu/app/uploads/2018/02/d_noe20180215042.jpg)
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
De nem is csak ezért volt fontos ez a pályázat. A későbbi szerződések ugyanis nem csak a lámpatípusokkal voltak az Eliosra szabva, hanem azzal is, hogy jelentős korábbi tapasztalatot követeltek meg a LED-es közvilágítási pályázatokban. Ilyen tapasztalata ebben az időszakban kizárólag az Eliosnak volt, és erre a tapasztalatra nem volt szükség a hódmezővásárhelyi tendernél.
Speciális igények
Szintén a korábbi jászberényi pályázatnál látszott, hogy mennyire furcsa követelményekkel írják ki ezeket a pályázatokat. Szóval a korábban szintén említett hódmezővásárhelyi pályázattal hatalmas ajándékot kapott a korábban ismeretlen cég. A jászberényi pályázatot először pont azért kellett visszadobnia a Miniszterelnökségnek, mert a követelmény irreális volt.
De még második próbálkozásra is elvárták, hogy a pályázó cégeknek legyen olyan tapasztalata, hogy legalább kétezer lámpát telepített ki, legalább 220 millió forint értékben. Ilyen tapasztalata pedig – hála Lázár János városának – 2012-ben csak az Eliosnak volt. Ezt pedig természetesen mindenki tudta is, mert amikor a jászberényi feltételeket könnyítették, gyorsan be is esett két új ajánlat, de persze minek, mert később kizárták őket, hogy a legdrágább ajánlat nyerjen, ami az Eliosé volt.
Fiktív ajánlatok
És ha már drága: a pályázatoknál valamivel meg kellett azt is indokolni, miért ekkora összegű pályázatot ad meg az Elios. Ilyenkor a saját pályázat mellé más cégek úgynevezett indikatív ajánlatait kell csatolni, amelyek alátámasztják, hogy ez a munka igenis ennyibe kerül. Ezt az Eliosnak az idő nagy részében nem sikerült határidőre megcsinálni, de amikor megcsinálták, akkor se volt benne sok köszönet.
![Tiborczék tényleg nem foglalkoztak azzal, hogy észreveszik majd a csalást 3](https://s.24.hu/app/uploads/2018/02/mar20180207004-2.jpg)
Az indikatív ajánlatokat csak a hiánypótlási időszakban nyújtották be, és az OLAF jelentése szerint ezek akkor is fiktív ajánlatok voltak. A jelentés szerint ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen írta őket, ugyanazt a matematikai egyenletet használva, amit az is bizonyít, hogy a kalocsai pályázatnál például sikerült pontosan ugyanazt a számítási hibát produkálnia mind a három pályázó cégnek, mert ugyanazt az eredeti excel-táblát használhatták.
A második és harmadik legjobb ajánlat minden egyes esetben pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Az egyik ilyen projekt a mezőhegyesi volt, ahol az Elios Zrt. beadott egy 135 625 838 forintos ajánlatot, az elvileg független GREP Green Public Lighting Zrt. pedig egy pontosan öt százalékkal drágább ajánlatot.
A hévízi projektnél három pályázó adott be ajánlatot, az Elios mellett a korábban már említett GREP és a Polár Stúdió. Az ajánlatok pontosan hét és kilenc százalékkal voltak drágábbak az Eliosénál, de nem csak végösszegben, hanem minden egyes egyedi tételben is. Az emberi munka és a lámpák is, mind a 48 költségvetési tételben pontosan ugyanannyival voltak drágábbak a két pályázatban, mint az Elioséban.
Az OLAF szerint ezek a szabálytalanságok csalásnak és hamis dokumentum használatának minősülnek. Valakinek tehát csak észre kellett volna vennie, hogy mi történik az Elios körül, hiszen egy cég pontosan azután kezdett nagyot kaszálni a közvilágítási tendereken, hogy a tulajdonosa járni kezdett a korábbi és leendő miniszterelnök lányával.