Belföld

Így csalt Orbán vejének cége – megszereztük az OLAF jelentését

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 02. 07. 06:06

A szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az unió csalás elleni hivatala feltárt az Elios-ügyben.
Korábban a témában:

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, 5 évtől akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Még ez a lehetőség is benne van az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentésében, amely az Elios Innovatív Zrt. tarolásának hátterét vizsgálta a 2009 és 2014 között kiírt uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon.

Az ügyet különösen kényessé teszi, hogy a cég Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségében állt. Az OLAF-vizsgálat kezdetén is ez volt a helyzet, csak néhány hónappal később, 2015 áprilisában szállt ki belőle.

(Előzőleg a Simicska Lajos-féle Közgép befolyása is érvényesült a cégben.)

Nemrég derült ki, hogy az OLAF kifejezetten komoly szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által különböző önkormányzatoktól elnyert 35 közvilágítási projektje kapcsán. Olyannyira, hogy mint lapunk elsőként megírta: 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta a szervezet.

A csalás elleni hivatal nem magányos résztvevőket fedezett fel a történetben, hanem egész hálózatot, az Elios Innovatívval tulajdonosi vagy személyi szálakon összekapcsolható cégeket és tanácsadókat. Némelykor összeférhetetlen szerepkörben.

Fotó: Bielik István / 24.hu
Utcakép Gyálról, ahol az Elios végezte a közvilágítás fejlesztését, és ahol a lakók azóta a sötétségre panaszkodnak. Fotó: Bielik István / 24.hu

Az OLAF komplett jelentést készített a visszaélésekről, amit a magyar kormánynak is megküldött, azt javasolva, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, amit az ügyészség el is rendelt. A cég ügyei miatt egyébként nem először nyomoznak, az LMP feljelentésére már 2014-ben elkezdődött az első vizsgálat. A kormány nem akarta a mostani OLAF-vizsgálatot nyilvánosságra hozni – szemben azzal, amit a négyes metró beruházásáról készített a hivatal.

A 24.hu viszont megszerezte a jelentést. 

Cikksorozatunk első részében azt dolgozzuk fel, milyen pályázati visszaélések fordultak elő, milyen módszereket alkalmaztak, illetve milyen csalási mintákat térképezett fel az OLAF.

Módszer

Az Elios Innovatívhoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy

szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

A szóban forgó, 2012-es csomagba tartozó pályázatokat egyrészt úgy írták ki, hogy a feltételeknek az Elios Innovatív vagy konzorciuma feleljen meg. A hasonló közvilágítási projekteknél többnyire csak annyira szokták megszabni a feltételeket, hogy bizonyos számú és típusú lámpára van szükség. Ezeknél a projekteknél viszont – ahogyan a Direkt36 már korábban megírta – elvárták, hogy a pályázó cégnek legyen LED lámpákkal kapcsolatos komolyabb előélete. Márpedig az Elios volt az egyetlen cég, amelynek 2012-ben volt már nagyobb LED-es tapasztalata, még a legelső, hódmezővásárhelyi tenderből.

A pályázatoknál visszatérő „rendszertelenségek” jelentkeztek, amelyek ismétlődése miatt szervezett csalást gyanít az OLAF.

Ott van például az, ahogy 17 pályázatban nagyon hasonló módon játszották ki a feltételeket. A pályázat kiírója megkérte a jelentkezőket, hogy számolják ki a belső megtérülési rátájukat, vagyis azt, hogy milyen feltételek mellett térül meg a befektetés.

Az Elios minden esetben olyan pályázatot adott be, amelyik nem felelt volna meg az elvárt megtérülésnek, ha nem alkalmaznak egy apró trükköt az utolsó pillanatban.

A megtérülési rátát 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont lehetőségük volt egy végső módosításra. Ezért a képletben használt 50 ezer világított órát minden pályázatban átírták százezerre. Mivel a valóságban ezeknek a lámpáknak az élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka elvileg megmarad, hiába nem létezett sohasem. Így viszont a lámpáknak van 40 százaléknyi maradványértéke, és mivel a beadott pályázat belső megtérülési mutatója épphogy megfelel az elvártnak, a duplázott kapacitással a pályázat költségei is a duplájára ugrottak. Így sikerült elérni azt, hogy elvileg megfeleljen a szerződés az elvárt alacsony energiaáraknak, de a lehető legtöbb munkaköltséget számolták fel érte.

Maximális haszon

Több helyen is szakértőkkel auditáltatták azt, hogy a lámpák valóban képesek-e százezer órán át világítani. Már csak azért is, mert a százezres felső határt nem technikai dokumentumokra hivatkozva adták meg, hanem ez a felső határ, amit a magyar hatóságok engedélyeztek. A lámpákat adó Tungsram-Schréder 2012-es katalógusa, amit az OLAF-hoz eljuttattak, szintén jóval alacsonyabb, 60 ezer és 80 ezer közötti számokról ír. Mivel az auditáló szakértők egy része elfogadta az Elios százezres adatát, másik része nem, a magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy nincs konszenzus az élettartamban.

Az OLAF szerint ezzel az egész módszerrel eleve baj van, mert a pályázatokat így nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra hivatkozva írták meg, hanem pont fordítva.

Minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.

Aztán a saját ajánlatukhoz képest szerezték be a független indikatív ajánlatokat. Sőt, a pályázat beadásáig nem is fáradtak azzal, hogy ilyen ajánlatokkal támasszák alá a saját árazásukat. Ezeket kizárólag a közbeszerzési eljárás hiánypótlási időszakában adták be.

Fotó: Bielik István / 24.hu
Fotó: Bielik István / 24.hu

De ezek sem igazi ajánlatok voltak, az OLAF jelentése szerint ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen írta őket, ugyanazt a matematikai egyenletet használva.

A második és harmadik legjobb ajánlat minden egyes esetben pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Balatonfüred volt az egyetlen kivétel, ahol 12 és 21 százalékkal árazták túl a vesztes ajánlatokat.

A feltételezett szervezett csalás értelmi szerzői nem feltétlenül a kedvezményezettek, azaz a közvilágítási beruházásokat megrendelő önkormányzatok voltak, hanem inkább a tanácsadók. Erre jutott a csalás elleni hivatal a tanácsadók, a pályázatot kiírók és a nyertes cégek között fellelhető kapcsolatok alapján.

  • Például, hogy a két jó barát, Hamar Endre és Tiborcz István üzlettársak voltak, de mindketten üzleteltek az Eliosban is.
  • Valamint hogy Hamar tanácsadó cége, a Sistrade Kft. közösen írta meg a beadott Excel-táblákat az Elios Innovatív munkatársával, Mancz Ivettel. Ezekben szerepeltek a korábban említett belső megtérülési ráták.
  • Hamar Endrének arra is lehetősége volt, hogy a kiírások feltételeit befolyásolja.
  • Sőt, az Elios és a Tungsram-Schréder között is szoros kapcsolat volt, mert utóbbi gyakran féláron adta a lámpákat az Eliosnak a többi céghez képest. Ez azért fontos, mert a Tungsram-Schréder a legfontosabb szereplő a magyar köztéri világítási piacon.

A 17 pályázatnál feltárt machinációk az OLAF olvasatában a költségvetési csalás bűntettével írhatók le a magyar törvények szerint. De a csalás elleni hivatal azt javasolja, a magyar hatóságok vizsgálják meg azt is, a történtek nem felelnek-e meg a szervezett bűnözés feltételeinek is.

Frissítünk!

Az OLAF az Elios-projektek kapcsán a konkrét közvilágítási beruházásokra kiírt közbeszerzési eljárások, valamint azok előkészítése során tárt fel súlyos szabálytalanságokat és összefonódásokat, amelyek alapján a szervezett csalás gyanúját megfogalmazta. Az előkészítés során, a közbeszerzéseket jóval megelőző körben az önkormányzatok aspiráltak uniós támogatásra, azaz a beruházásokat finanszírozó forrásra. A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2009 szeptemberében, illetve 2012 decemberében épületenergetikai fejlesztések és a közvilágítás korszerűsítése, majd 2014 szeptemberében a közvilágítás energiatakarékos átalakítása címen meghirdetett pályázatokról van szó.

 

Az OLAF úgy találta, hogy a csalás fő szervezőit nem az egyes önkormányzatoknál kell keresni, ugyanakkor asszisztálásuk nélkül sem működhetett volna a feltárt séma. Amint több oknyomozó portálon megjelent cikkből is kiderült, már az önkormányzati pályázatok során megkezdődött a manipuláció. Olyan tanácsadók segítették a pályázat során az egyes helyhatóságokat, akik összekapcsolhatók a későbbi közbeszerzés győztesével, a kivitelező Eliosszal. Erre a legdurvább példa az OLAF-jelentésben is kitüntetett helyen szereplő Sistrade Kft. esete. Ez a cég 22 önkormányzati pályázatban működött közre, többnyire az energetikai tanulmányok szerzőjeként. A Sistrade-tulajdonos Hamar Endre pedig egy időben tulajdonosa volt a konkrét kivitelezést elnyert Eliosnak. Ez azonban csak egy elem a projektek körül szőtt kapcsolati hálóból, az egymásra épülő rendszerből.

 

Azt, hogy mennyire mélyen nyúltak bele az Elios-pályázatokba, azt a kalocsai és a szolnoki projekteken a Direkt36 vette végig. A 24.hu forrásai arról számoltak be, hogy már az sem volt véletlenszerű, melyik önkormányzat jelentkezett az uniós pályázatra. Az Elios számára a terep előkészítése azzal kezdődött, hogy megdolgozták a megfelelő önkormányzatokat. Hamar Endre és Tiborcz István – mint az OLAF-nak írt ügyvédi levélből kiderül – egyaránt méltatlankodott, hogy milyen megfontolásból pécézték ki az Eliost, és vizsgálták csakis az ő projektjeit, miközben a már említett 2012-es, illetve 2014-es pályázati csomag nyomán összesen 109 közvilágítás korszerűsítési tender futott. Az OLAF azzal replikázott, hogy az arány ugyan igaz, 109 tenderből csak 32-t nyert meg az Elios, viszont a legnagyobbakat. A 2012-es, összesen 29 millió eurós csomagból 20,6 milliót vitt el a csodacég.

Kiemelt kép: Facebook / Orbán Viktor

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Milánó, 2015. május 6.
A magyar pavilon a milánói világkiállításon, az Expo 2015-ön 2015. május 5-én. (MTI/EPA/Stefano Porta)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.