Lázár János szerint politikai nyomásgyakorlás áll amögött, hogy az amerikai Wall Street Journal három hete megírta: az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) szabálytalanságokat tárt fel a korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios által elnyert megbízásokkal kapcsolatban.
A Miniszterelnökséget vezető miniszternek az MSZP-s Legény Zsolt küldött írásbeli kérdéseket, az iránt érdeklődve, „hogyan fordulhattak elő a Tiborcz-ügy közbeszerzési túlárazásai a magyar uniás támogatásoknál”, illetve „nem tartja-e szükségesnek az uniós források felhasználásának szigorúbb kontrollját a Tiborcz-ügy miatt”?
Válaszában Lázár félrevezetőnek nevezte a túlárazásra vonatkozó kérdést, azt állítva, hogy sok esetben 12-14 hónap is eltelik a költségbecslés és az ajánlatok beérkezése között, ami alatt számos esemény történhet, ami a kivitelezési költségek felhajtását eredményezi. Bár Tiborczék közvilágítás-korszerűsítést végeztek, Lázár az építőipari tendenciákkal példálózik.
A miniszter „rögzíteni kívánta” válaszában azt, hogy „egészen példátlannak” tartja, hogy az OLAF véleményét előbb lehet olvasni egy amerikai gazdasági lapban, minthogy az érintett tagállamot hivatalosan tájékoztatták volna. „A Kormány minden együttműködési képessége és jóhiszeműsége ellenére nem tud nem arra gondolni, hogy az ügy hátterében politikai nyomásgyakorlás áll, amely befolyásolni kívánja a magyar választási kampányt” – közölte, hozzátéve, hogy magyarázatot kértek az OLAF-tól és az Európai Bizottságtól.
Lázár a választ azzal zárja, hogy az uniós források felhasználására vonatkozó szabályozásokat jelentős részben uniós irányelvek írják elő, amelyek szerinte kellő mértékben szigorúak, és „a teljes felhasznált forrás mértékéhez képest elenyésző a szabálytalanságok aránya”.
