Mint megírtuk, tavaly év végére kiürült az Antall József Tudásközpont (AJTK) kasszája, ezért a novemberi és a decemberi fizetéseket csak január közepén kapták meg az ott dolgozók. Ehhez is az kellett, hogy gyorsan pénz álljon a házhoz: az AJTK két minisztériummal is támogatási szerződést kötött decemberben, amelyeknek hála 95 millió forint plusz került az egyébként éves szinten 600 millió forintból (plusz 500 millió forint folyamatosan beépülő támogatásból) működő intézmény büdzséjébe.
Az MNB-tanszék kitúrta a Tudásközpontot
Kezdjük az érdekesebb szerződéssel, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztráriumával (Emmi) kötött az AJTK. Itt rögtön érdemes megjegyezni, hogy ugyan oktatáshoz kapcsolódó intézményről van szó, de az Emmi most először kötött ilyen szerződést a Tudásközponttal. A szerződést Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, illetve az AJTK oldaláról az azt vezető Antall Péter, illetve a kuratórium elnöke, a kormány kedvenc biztonságpolitikai szakértője, Nógrádi György írta alá.
(Fotó: Soós Lajos / MTI)
Az Emmi „a Tudásközpontban felmerült rendkívüli kiadásokra (pl. költözködés)” csoportosított át a költségvetés „felsőoktatás speciális feladatai” sorból 69,6 millió forintot. Ez ennek a költségvetési sornak a 10 százaléka, szóval tetemes összeg. Hogy mi volt ez a „rendkívüli kiadás”, amire 2017 decemberében kért pénzt az AJTK? A Tudásközpont költözése, amire másfél évvel korábban számítani lehetett, mert 2016 tavaszán bontott irodabérleti szerződést az AJTK-val a Budapesti Corvinus Egyetem. Ugyanis a Tudásközpont az egyetemen bérelt kilenc irodáját a Matolcsy György által nyomott MNB-tanszék kapta meg. Emiatt az AJTK-nak az egyetemmel szomszédos irodaházba kellett költöznie, amely a szerződés szerint üres volt, így be is kellett rendezni.
Frissítés: AZ MNB kommunikációs osztálya levélben jelezte, hogy „tevőlegesen” nem járultak hozzá az AJTK költözéséhez. Mint írták:
Az MNB nem rendelkezik információval arról, hogy a BCE milyen indokkal mondta fel az AJTK-val fennálló szerződését. Tény viszont, hogy az MNB Tanszék három helyisége sem korábban, sem most nem abban az épületben található, ahol korábban az AJTK irodákat bérelt.
Tételesen a következőkre kaptak pénzt Antallék, akik azt írták támogatási kérelmükben, hogy a bérleti- és a fenntartási költségek is jelentősen megemelkedtek a költözés után:
- Irodabérlet: 26.708.414 forint
- Üzemeltetési költség: 13.068.750 forint
- 41 munkaállomás kialakítása: 6.132.257 forint
- Irattartó szekrények: 958.205 forint
- Tárgyaló: 1.155.000 forint
- Konyha: 253.216 forint.
- Ezen felül bérköltségre összesen 21,3 millió forintot kapott még az Emmitől az AJTK.
Összekavarodtak a pénzek?
Miután landolt ez a bérekre kapott összeg a AJTK számláján, Antall január 10-én e-mailt küldött a munkatársainak, amelyben azt írta:
Végre megérkezett az összeg az Emmitől. A mai napon elutalásra kerülnek a novemberi fizetések. Pénteken pedig megtérítjük a bérletek költségeit. […] A KKM-től a támogatásra még várunk, de az is hamarosan megérkezik. A decemberi fizetések kifizetését is igyekszünk minél hamarabb megtenni.
A fenti mondatokban az az érdekes, hogy a Külüggyel kötött szerződés nem szól arról, hogy bérekre kapna pénzt az AJTK. Rákérdeztünk, hogy mekkora a bértömeg havonta a Tudásközpontban, de minden kérdésünk közül egyedül erre nem kaptunk választ, így nem tudjuk, hogy az Emmi 21 milliója egy vagy két hónapra elég-e.
(Fotó: magyartermekonline.hu)
Azt viszont lehet tudni, hogy a legutolsó elérhető adatok szerint 43-an dolgoznak a Tudásközpontban, akik – többek elmondása szerint – a piacon ugyanezért a munkáért, pozícióért elkérhető bérnél magasabb összeget vihetnek haza havonta. Illetve azt is tudjuk, hogy Antall Péter havi bruttó bére 2,3 millió forint, amit a többi dolgozóval együtt vett fel. Azaz ha az Emmi pénzéből kéthavi bért fizettek, akkor ennek az ötöde ment rögtön Antall Péter zsebébe. A többi munkatárshoz pedig átlagosan bruttó 200 ezer forint került, ami azért érdekes, mert bárkit kérdeztünk, ennél lényegesen magasabb fizetésről számolt be.
Márpedig az AJTK hivatalos válaszában az áll:
az Alapítvány minden egyes esetben az egyes szerződésekben foglaltak szerint szerződésszerűen használja és hasznosítja az ott meghatározott összegeket, […] az összeg az ezen szerződésben rögzített célokra került felhasználásra.
Az nem világos, hogy a Külügytől kapott pénzből fizethettek-e így legálisan bért, márpedig Antall leveléből az derült ki, hogy a tőlük kapott támogatást várják, hogy kifizethessék a decemberi béreket. A Külügy viszont „Nemzetközi kapcsolatok építése” nevű projektre adott 25,6 millió forintot, nem fizetésekre.
Ez a támogatás egyébiránt utófinanszírozása volt az AJTK 2017 márciusa és a júniusa között nemzetközi kapcsolatépítésének. Ennek keretében „az Alapítvány munkatársai többek között látogatást tettek Pekingben, Sanghajban és Hongkongban, Washingtonban, New Yorkban”. Neves egyetemeken jártak, diplomatákkal, külföldi think tankekkel vették fel a kapcsolatot, ami illik is a Tudásközpont profiljába. Illetve az is, hogy „a fiatal értelmiség számára konferenciákon, előadás-sorozatokon, képzéseken, kerekasztal-beszélgetéseken való részvételi lehetőséggel azon célját igyekszik megvalósítani, hogy széleskörű és átfogó ismereteket biztosítson a jövő generációja számára”.
A kérdés így az, hogy ha az Emmitől kapott pénzből fizették ki a csúszó béreket, akkor azt miért nem utalták egyszerre, hanem várták meg a nemzetközi kapcsolatépítésre utalt pénzt, és csak utána fizettek decemberi béreket?
Kiemelt képünkön Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
