A Fővárosi Törvényszék elutasította a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) keresetét, amelyet a józsefvárosi önkormányzat és Kocsis Máté kerületi polgármester ellen indítottak személyiségi jog megsértése miatt – írták keddi közleményükben. Az MHB, mint felperes azért jelentette fel Kocsisékat, mert szerintük a polgármester egy 2015. augusztusi Facebook-bejegyzésben megsértette a migránsok emberi méltósághoz való jogát, amikor azt írta:
A nemrég felújított II. János Pál pápa terünket teljesen tönkre tették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen… Meg fogjuk védeni a közvagyont, és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a józsefvárosiak biztonságát.
A felperes arra kérte a bíróságot, hogy Kocsis Mátét kötelezze bocsánatkérő poszt közzétételére a Facebookon, az önkormányzati honlapon és a helyi lapban.
A józsefvárosi önkormányzat arra hivatkozva kérte az eljárás megszüntetését, hogy a Facebook-bejegyzést Kocsis Máté írta és nem az önkormányzat, így az ő felelősségük fel sem merülhet. A bejegyzés pedig szerintük véleménynyilvánítás volt, a fideszes polgármester egy közüggyel kapcsolatban, politikai vitában kifejtett álláspont volt, amelyet magánszemélyként tett. Ezt azzal kívánták alátámasztani, hogy Kocsis Facebook-oldala több magánjellegű bejegyzést is tartalmaz, így az a profil nem a polgármesteri tevékenységéhez kapcsolódik. Azt is tagadták, hogy zaklatást követtek volna el, mert a migránsok tulajdonságait nem kifogásolták.
Az ügyben a Fővárosi Törvényszék már 2016. novemberében elsőfokon ítéletet hozott, ám a Fővárosi Ítélőtábla azt az ítéletet hatályon kívül helyezte és új tárgyalásra kötelezte a bíróságot. A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék kedden megállapította: a bejegyzésnek azok a részei, amelyek szerint a migránsok őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak, alkalmasak az emberi méltóság megsértésére. A bíróság szerint ezek egyértelműen tényállítások, és nem számítanak véleménynyilvánításnak.
Ugyanakkor a bejegyzés egésze nem valósított meg zaklatást és az MHB nem tudta bebizonyítani azt, hogy a kifejezetten a Facebookon közzétett bejegyzés hatására alakult ki támadó környezet a migránsokkal szemben. A bíróság kifejtette, hogy a bejegyzés idején sok cikk és bejegyzés jelent meg a témában, általános társadalmi vita alakult ki a migránsokkal kapcsolatban és a kommentek, a megosztások és a like-ok száma alapján nem mutatható ki, hogy kifejezetten ennek a bejegyzésnek bármilyen konkrét hatása lett volna a migránsok helyzetére. A hozzátartozó kommentek között legalább ugyanannyi vette védelmébe a migránsokat, mint amennyi ellenük szólt.
Az ítélet nem jogerős.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
