Kósa Lajos kifejtette, hogy a törvényjavaslat – a Velencei Bizottság javaslata nyomán – több ponton is változott:
- 500 ezer forint alatti támogatási összegnél nem kell feltüntetni a támogató személyét;
- három helyett két adóév után kikerülhetnek a külföldről támogatott szervezetek köréből azok, amelyek nem érik el a törvényi támogatási szintet;
- az adatszolgáltatási kötelezettségüket nem teljesítőket pedig csak arányosan, lépcsőzetesen lehet szankcionálni.
Összességében üdvözlendőnek nevezte, hogy a Velencei Bizottság a szabályozási céllal egyetértett.
A frakcióvezető kiállt amellett is, hogy a külföldről támogatott szervezeteknek fel kell tüntetniük az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy ilyen szervezetnek minősülnek.
Ez nem megbélyegzés
– mondta Kósa Lajos.
Kvótadöntés: semmi extra
A fideszes politikus az uniós kvótadöntést végrehajthatatlannak nevezte és hangsúlyozta, azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem.
Magyarország legalább arccal meri vállalni a véleményét
– fogalmazott.
Kósa Lajost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kötelezettségszegési eljárásra számíthatnak a bevándorlók elosztását elutasító tagállamok.
Ezzel kapcsolatban elmondta, a kötelezettségszegési eljárás egy bevett intézmény, évente több száz fut belőle az Európai Unióban, Magyarország pedig az EU-s átlagba simul bele az ellene folyó eljárás mennyiségével.
Az eljárás ugyanaz lesz, mint máskor: vita kezdődik, a kötelezettségszegési eljárás minden egyes fórumát megjárva pedig a végén, ha odáig jut az ügy, az Európai Bíróság döntést hoz – fejtette ki a frakcióvezető.
Az első kvótadöntés miatt már jelenleg is van egy keresete Magyarországnak és Szlovákiának – amelyhez a lengyelek csatlakoztak – az Európai Bíróság előtt.
