Aki járt már Erdélyben, annak ismerős látvány, ahogy Nagyvárad után autózik fel a Király-hágó felé: döbbenetesen giccses paloták között halad az 1-es főút száz métereken keresztül Bánffyhunyadnál. Sokan már-már folklorisztikus értéknek tartják a helyi cigányság reprezentációs céllal épített palotáit, de az ellenzők szerint ezek az indiai jellegű, fémdíszekkel túlcifrázott házak túllőnek a jóízlés határain.
A Miniszterelnökség vezetőjének ugyan nincs köze az erdélyi giccsparádéhoz, de többek félelme szerint hasonló helyzet jöhet létre Magyarországon is a bürokrácia- és rezsicsökkentés miatt. Az LMP országgyűlési képviselője, Sallai Róbert Benedek a Facebookon nemrég épp egy bánffyhunyadi fotóval illusztrálta, hogy ha akkorát lazítanak az építésügyi szabályozáson, mint amekkorát terveznek, akkor bizony nyakló és ízlés nélkül építhetnek hatalmas villákat, akik ezt megengedhetik maguknak.
A kormány – azaz a február 7-én benyújtott törvényjavaslatot jegyző Lázár – a 300 négyzetméternél nagyobb ingatlanok építési engedélyeztetésének eltörlését kezdeményezte. Az enyhítés az új házakra és a bővítésekre is vonatkozna. A parlamenti szakbizottság kormánypárti többsége már támogatta a javaslatot, noha az nem derült ki, hogy hány családnak jelent könnyebbséget a hatalmas alapterületű lakóingatlanok egyszerűsített engedélyeztetése.
A kormány szerint ez a magyar családok igénye. Az LMP szerint viszont legfeljebb a Fidesz-közeli újgazdag kör érdeke.
Tény, hogy már az előző évben elfogadták, hogy a 300 négyzetméter alatti alapterületű lakóházak építését, illetve bővítését elég egyszerűen bejelenteni, és ez okozott is felháborodást az építészszakmában. Az is tény, hogy az egyszerű bejelentésből a pontos terveket nem lehet kispórolni, így nem épülhetnek statikailag veszélyes, túlméretezett lakóházak, ellenben az esztétikai jellegzetességeket ettől fogva nehezen tudják szabályozni az önkormányzatok, szóval a kritikák szerint ugorhat az egységes utca-, esetleg településkép.
Csak saját lakhatásra
A mostani javaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt módosítaná úgy, hogy 300 négyzetméter hasznos alapterület felett az építés és bővítés is egyszerű bejelentéssel történik. Pár küszöböt azért beépítettek a rendszerbe:
- saját lakhatás céljából kell építkezni (arról azonban nem rendelkezik a javaslat, pár hónap vagy év után eladható-e a lakás),
- természetes személynek kell lennie az építtetőnek (tehát nem lehet cég),
- egy lakásról kell, hogy szóljon az építkezés, tehát 300 négyzetméter feletti, többlakásos társasháznál már nem működhetne az egyszerű bejelentés.
A bejelentést 15 nappal az első kapavágás előtt kell elektronikus úton megtenni. Ha a közműszolgáltatásokban valamit módosítana az építtető, és nyolc napon belül nem kap választ a kérésére, az automatikus jóváhagyásnak minősül. Az építészek nem maradnak munka nélkül, az építtető ugyanis köteles egy építészt alkalmazni művezetőnek. A házat aztán tíz éven belül fel kell húzni, ha nem sikerül, akkor jön a kötelező bontás és terepvisszarendezés.
A módosítást azzal indokolják, hogy így lényegesen egyszerűbb lesz a rendszer. A változás főleg az épületbővítések számát fogja megnövelni, akár a társasházakban is. Megnyugtatásul közlik, a változások után is lehet értékesítési, azaz befektetési céllal építkezni, ha nem így lenne, annak “beláthatatlan következményei” lennének.
Alig lesz itt villaépítés
Elküldtük kérdéseinket Lázár János tárcájának, a Miniszterelnökségnek, hogy miért elégednének meg a hatalmas házak építésekor is az egyszerű bejelentéssel. A minisztérium elsődlegesen arra számít, hogy új épületek építése helyett bővíteni fognak az emberek.
Egy társasház esetében például, amelynek a tetőtere beépíthető, de maga a ház meghaladja a 300 négyzetmétert, a tetőtér beépítéséhez eddig sok esetben építési engedélyt kellett kérni. De ugyanígy a társasházban bárhol található lakás bővítéséhez, vagy egy önálló családi ház 300 négyzetméter fölé bővítéséhez.
Szerintük ugyanakkor szakmailag nem indokolható, hogy ha a bővítéshez elég az egyszerű bejelentés, akkor az új ház építéséhez miért ne lehetne elegendő.
Emellett a tárca megnyugtat mindenkit, továbbra is be kell majd tartani a törvényeket és helyi rendeleteket, a településképpel kapcsolatban is. Ez a tervező felelőssége lesz. A környezetvédelmi jogszabályokat is be kell tartani, ezt ellenőrzik majd a megfelelő szervek.
Pusztuljon a rezsi
Koós Miklós építész szerint maga az egyszerűsített bejelentés a fő kérdés, ezt a lehetőséget pedig még tavaly ősszel vezették be a 300 négyzetméternél kisebb épületekre. Egészében jó lenne az elképzelés – mondta Koós a 24.hu-nak -, de a megvalósítás nem lett az.
Ugyanis a rezsicsökkentés lett a hívószó, ennek mentén alkalmazták a fűnyíróelvet. Az építési hatóság munkájának eddig volt egy protokollja, ami most felborult. Jó pár kört le kellett ugyan futni, mire elkezdhette alapozni a házat az ember, de legalább a szomszédságnak is volt beleszólása, mit építenek melléjük. Most viszont Koós szerint kiesik a közérdek a szempontok közül.
Ahogy a Miniszterelnökség írta, a jogszabályokat eddig is be kellett tartani, most is be kell: sok feltételnek meg kell felelni, városképi, műemléki szempontból is egy-egy építkezésnél. Csakhogy egyes milliárdosokat eddig sem zavart, hova és hogyan építkeznek, erre a Csipak-villa tankönyvi példáját hozta fel Koós.
Hiába vannak szigorú előírások, sokan össze-vissza építkeznek.
Koós szerint most attól tart a szakma, hogyan fogják sokan kijátszani az új jogszabályt, ami részleteket még nem szabályoz (ez majd a kapcsolódó rendeletek feladata lesz). Az építész azért annyiban optimista, hogy szerinte “ennyitől nem fog megváltozni az ország képe”. Az egyszerű bejelentés első hulláma is inkább a közép-magyarországi régióba hozott lakásépítési bummot.
Nincs büntetés
Jelenleg három év alatt kell megépíteni egy házat, az építési engedélyt a még hatályos jogszabályok szerint többször is meg lehetett hosszabbítani, persze nem ingyenesen. Három év után progresszíven emelkedő büntetés volt érvényben, ezt is megszüntetnék most. Koós azonban úgy tudja, nem nagyon bontottak el családi házat arra hivatkozva, hogy túllépték volna a határidőket. A jogalkotó is tisztában van vele, hogy anyagi okokból elhúzódhat egy ház felhúzása.
Hogy mi lesz most az eljárás? Az építtetőnek a tervezővel kell szerződnie, vázlat készül a házról, majd egy jóváhagyási terv. Régen ekkor jött volna képbe az önkormányzat, de ehelyett most
Erről automatikus visszaigazolást küld a rendszer, majd 15 nap alatt ellenőrzik, hogy az építtető megegyezik-e a telek tulajdonosával. Ezután lehet szerződni a kivitelezővel, kezdődhet az építkezés.
A későbbiekben a kormányhivatalok alá tartozó építésfelügyelet fog ellenőrizni, ők nézik meg, megfelelt-e a terv az előírásoknak. Ők azonban létszámhiánnyal küzdenek, így ezt nem tudják minden esetben megcsinálni. Ha a ház felépült, igazolást kell kérni az építési hatóságtól, ez voltaképp megfelel a használatbavételi engedélynek.
