Belföld

Meghalt Fekete Gábor Széchenyi-díjas biológus

Életének 87. évében meghalt Fekete Gábor Széchenyi-díjas ökológus, botanikus, akadémikus, a növényökológia, a vegetációtan és a természetvédelmi biológia elismert kutatója, a Nemzeti Biodiverzitás-megőrzési Program egyik megalapozója  - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtökön az MTI-vel.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának rendes tagja, az akadémia Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete kutatóprofesszora november 30-án halt meg.

Fekete Gábor 1930-ban született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia-kémia szakán szerzett botanikusdiplomát 1954-ben. Öt évvel később egyetemi doktori címet szerzett, majd a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában muzeológusként dolgozott. 1969-ben a növénytár igazgatóhelyettesévé nevezték ki, tisztségét 1978-ig töltötte be. 1966-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1975-ben akadémiai doktori értekezését.

1978-ban az MTA Botanikai Intézet (1984-től MTA Ökológiai és Botanikai Intézet) növényökológiai osztályán lett tudományos főmunkatárs. 1979-ben tudományos tanácsadói megbízást kapott, 1984-ben az osztály vezetőjévé nevezték ki, 1996-ban kutatóprofesszor lett. Kutatóintézeti munkája mellett tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1981-ben az ELTE-n címzetes egyetemi tanárrá avatták.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Az MTA Ökológiai, Biológiai, valamint Természetvédelmi és Konzerváció-biológiai Bizottságának lett tagja. 1987-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává. Eközben az Ökológiai (1990-1992), majd a Természetvédelmi és Konzerváció-biológiai Bizottság elnöke is volt.

Akadémiai tisztségei mellett több évig a Magyar UNESCO-Bizottságban dolgozott, valamint a Magyar Biológiai Társaság vezetőségének tagja és ökológiai szakosztályának alelnöke volt. Több tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságában is tevékenykedett: Acta Botanica Hungarica (1980-1989-ben elnöke), Phytocoenologia (1998-tól), Tájökológiai Lapok.

Főbb eredményei:

  • a hűvös-kontinentális erdősztyepp-zóna létének kimutatása,
  • a terresztris ökofiziológia terepmódszereinek hazai bevezetése,
  • annak kimutatása, hogy a fotoszintetikus struktúra a társulás szintjén is szabályozódik,
  • cönológiai térfolyamatok elemzése, az ökológiai niche-re vonatkozó tanulmányok,
  • a vegetációdinamizmus háttérfolyamatainak leírása.

Mintegy 150, nagyrészt idegen nyelvű közleményt írt, s egyetemi tankönyvek részleteit.

1999-ben Széchenyi-díjjal, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik