Most az Élet és Irodalomban – közelgő születésnapja alkalmából – ajándékozta meg magát azzal, hogyha szimbolikusan is, de írásban lekenjen egyet a Fidesz-alapító publicistának. Azt írja, keze viszketését nem a személyes gyűlölet motiválja. Előrehaladott kora, meditációs gyakorlata vagy mindkettő eredményeként a gyűlölet érzése már kikopott belőle.
Undorra, felháborodásra, tehetetlen dühre viszont még bő a tartalékom. Naponta élem meg a kisebb-nagyobb intézményessé (már-már legitimmé?) érlelődött pofátlanság, gazemberség, méltánytalanság, pöffeszkedő bunkóság és aljasság praxisát. Ezek táplálják negatív töltettel a már a depresszió határát súroló, növekvő kedélytelenségemet.
Őt „BZS Rosenbergre” emlékezteti kicsiben, de – szerinte – nem ok nélkül. Bár a párhuzam nagyon durva, Bíró András emlékeztet rá, hogy a romagyilkos testvérpár közül Kistesó (a butábbik) BZS uszító írásait is említette, mint tetteit motiváló rugót.
Őt valóságos életfogytiglanra ítélték. „BZS-t lovagkeresztre.”
Ha pedig már lovagkereszt.
Az alternatív Nobel-díjas emberi jogi aktivista tisztáz egy jelentéktelenebb, de személyét érintő epizódot is, ha már kelletlenül tollhegyére vette „ezt a médiacelebet”. A keresztek visszaadásának időszakában egy szerkesztőség tévedésből íróként, műfordítóként, újságíróként szerepeltette, összetévesztve elhunyt névrokonával.
Ekkor a ballib, zsidó, bosszúálló csürhe ármányosságán élcelődve, frissen sült lovagunk védekezés gyanánt kifejtette, hogy lejáratására már a halottakat sem szégyellik előkaparni.
Most tehát – a 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével a romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységéért kitüntetett – Bíró András bejelenti: él.
Korábban Vágvölgyi B. András, a témát feldolgozó könyve (Arcvonal Keleten) kapcsán lapunknak azt mondta, a perben valóban téma volt a média felelőssége is, mert az elkövetők Bayer publicisztikái és jobbos médiumok beszámolói alapján választottak célpontokat, Veiszer Alinda műsorában szóba is került, hogy a HírTV-nek jó lenne elismernie az indirekt felelősségét.
Ő nem katolikus, nem is nagyon szokott a pápával példálózni, de I. Ferenc azt nyilatkozta, hogy a felelőtlen újságírás a terrorizmussal egynemű, vagy legalábbis annak rokona, barátja.
Kemény társadalmi kérdésekben azt gondolom, az általad említett úr, és minden média nagyon sok esetben felelőtlenül járt el. Tehát gyűlöletet kelteni, gyűlöletet fokozni nem hiba, hanem bűn – mindenképpen a gyűlöletbeszéd visz el a gyűlölet-tettig.
Bayer Zsolt korábban a pápát „demens vénembernek” nevezte a népszavazási kampányban. Balog Zoltán miniszter először védelmébe vette párttársát, majd bocsánatot kért az evangélikusoktól.
