Egyhangú döntéssel hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság azt a népszavazási kérdést, amely arra vonatkozik, hogy a tanulóknak csak törvényes képviselőjük kérésére kelljen részt vennie a kötelező tanórákon kívüli foglalkozásokon.
A kérdést egy magánszemély, Kassainé Szegfű Zsuzsanna nyújtotta be március 29-én. A hitelesített kérdés pontosan így szól:
Egyetért-e Ön azzal, hogy általános iskolában a tanulónak a kötelező tanórákon kívüli foglalkozásokon csak a törvényes képviselője kérésére legyen kötelező részt venni?
Patyi András, az NVB elnöke elmondta: a kérdés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni, és egyértelműen van megfogalmazva, így az aláírásgyűjtő ív hitelesíthető.
Kassainé két másik, oktatással összefüggő kérdésben is kezdeményezett népszavazást, de ezeket nem hitelesítette a testület. Az egyik így szólt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az általános-, közép- és felsőoktatási intézmények vezetői határozhassák meg az általuk vezetett intézmények tankönyvrendelési szabályait?
Patyi a vitában arra hivatkozott, hogy az alaptörvény szerint a felsőoktatási intézmények mind a tanítás módját, mind a tárgyát illetően önállóak, a felsőoktatási törvény rögzíti, hogy az oktatót megilleti a jog, hogy megválassza a tananyagot. Ezzel szemben, ha a népszavazás sikerrel járna, olyan jogszabályt kellene alkotni, ami alapján a rektor lenne jogosult meghatározni, mely tankönyvekből taníthatnának a tanárok, ami ütközik az alaptörvénybe foglalt autonómiával.
A harmadik beadvány így szólt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy arra a tanulóra, aki a középfokú iskola első tanévét kezdi meg, kizárólag az általa megkezdett tanév első tanítási napján hatályban lévő jogszabály szerint meghatározott érettségi vizsgakövetelmények vonatkozhassanak?
Patyi András azzal érvelt, hogy az eredményes népszavazás esetén az érettségi időszakban olyan sokféle követelménynek megfelelő vizsga lebonyolítása lenne szükséges, ami „káoszba taszítaná” az érettségi vizsgarendszert. Minden tárgyban különböző vizsgakövetelmények lennének, különböző feladatlapokat kellene összeállítani, külön javítókulcs kellene a feladatlapokhoz, és az eredményeket is különbözőképpen számítanák be a felsőoktatási felvételikbe. Ennek hatására az egy évben érettségizők között olyan eltérések keletkezhetnek az eltérő vizsgakövetelmények miatt, hogy az nem biztosítaná a felsőoktatási intézménybe jutás egyenlőségét.
Az MSZP delegáltja ugyanakkor azt mondta: a kérdés üzenetértéke, hogy ne változzon állandóan a feltételrendszer, világos, és a jogalkotónak egy eredményes népszavazás után legalább négy év állna rendelkezésére a megfelelő szabályok megalkotására, hogy „ne fulladjon káoszba” az érettségi rendszer. Végül az NVB többsége úgy döntött, hogy a kérdés nem hitelesíthető.
Szintén megtagadták Halász József népszavazási kezdeményezéseit, ami a Nemzetközi Valutaalapból és a NATO-ból való kilépésre vonatkozik, arra hivatkozva, hogy nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. (MTI)
