Belföld
Budapest, 2010. október 26.
Az Alkotmánybíróság tagjai kihirdetik döntésüket, az első sor balról: Lévay Miklós, Kovács Péter, Holló András, Bragyova András, Balogh Elemér, hátsó sor balról: Stumpf István, Lenkovics Barnabás, Paczolay Péter, a testület elnöke, Kiss László és Bihari Mihály alkotmánybírók. Alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (Ab). A július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Férfi 40: az AB soron kívül vizsgálja a kezdeményezést

24.hu
24.hu

2015. 09. 02. 11:49

Az Alkotmánybíróság elnöke soron kívüli eljárást rendelt el a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezés kapcsán benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében, közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára.

Az ügyben magánszemélyek és nőszervezetek nyújtottak be két alkotmányjogi panaszt az AB-hez, melyben támadták a népszavazást megengedő kúriai döntést. Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak-e 40 év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.

A népszavazásra feltett kérdés úgy szól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?”

A népszavazás kezdeményezője és a támogató szervezetek szerint sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg másoknak nincs. Ezt a diszkriminációt pedig úgy kell megszüntetni, a férfiaknak úgy kell megadni a jogosultságot, hogy közben ne sérüljön a nők 40 éves jogviszonyhoz kapcsolódó nyugdíjjogosultsága.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) áprilisban megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését részben azért, mert annak költségvetési kihatása lehet, részben pedig azért, mert nem egyértelmű a kérdés. E döntés ellen a kezdeményező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, mely június végén meghozott döntésében az NVB határozatát megváltoztatva hitelesítette a kérdést és ezzel utat nyitott a népszavazásnak.

Aláírás, panaszok

A Kúria érvelése szerint bár a kérdésnek valóban lehet költségvetési kihatása, ám a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az Országgyűlésnek. Továbbá a legfelsőbb bírói fórum úgy ítélte meg, hogy a népszavazásra feltett kérdés – akarják-e a nyugdíjbavonulás feltételrendszerének változtatását – nem sérti az egyértelműség követelményét.

A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtésére 2015. július 8-a és 2015. november 5-e között van lehetőség. A Kúria döntését támadó, az AB-hez napokban benyújtott alkotmányjogi panaszok szerint ugyanakkor a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik.

Az indítványok többek között hivatkoznak az alaptörvény azon rendelkezéseire, melyek szerint “Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti”, “Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket”, valamint “törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja”.

Dessewffy Alice ügyvéd, az egyik alkotmányjogi panasz benyújtóinak jogi képviselője az MTI-nek korábban kifejtette: a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás, mely ha sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Amennyiben pedig ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.

Döntött az AB, vizsgálódnak

Bitskey Botond szerdán közölte: az alkotmányjogi panaszokat az AB megkapta, az azokkal kapcsolatos ügyintézés megkezdődött, kiszignálták az ügyeket a határozat tervezetét készítő úgynevezett előadó bíróra, és az AB elnöke döntött arról is, hogy soron kívül kell eljárni az ügyekben.

Az alkotmányjogi panasz benyújtói kérték a kúriai határozat végrehajtásának felfüggesztését is. Ezzel kapcsolatban az AB főtitkára azt közölte: a Kúria eddig nem függesztette fel a végrehajtást. Az AB mérlegeli, hogy szükséges-e felhívnia a Kúriát a döntés végrehajtásának felfüggesztésére. Az alkotmánybírósági törvény szerint az AB az alkotmányjogi panaszban kifogásolt bírósági döntés végrehajtásának felfüggesztésére kivételesen hívhatja fel a bíróságot, például akkor, ha ezt az alkotmánybírósági eljárás várható időtartama, a várható döntés, vagy súlyos és helyrehozhatatlan kár, hátrány elkerülése, illetve más fontos ok indokolja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Closeup portrait of a beautiful redhead woman using smartphone
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.