Soha nem fogja kitalálni, Orbán mit válaszolt a saját konzultációjára

Már négyszázeren küldték vissza a bevándorlásról és terrrorizmusról szóló nemzeti konzultáció kérdőívét. Ezt állítja legalábbis Kovács Zoltán kormányszóvivő, illetve a Napi Gazdaság. Mindezt úgy, hogy eddig csak a kérdőívek harmada érkezett egyáltalán meg az állampolgárokhoz. Többek között azt kérdezik, hogy

egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?

Sosem olcsó, de legalább drága és értelmetlen

Nyolcmillió kérdőívet küldtek ki, ami nem olcsó buli, 400 millió forintba kerül – csak a kampány, ami ezt övezi. Az összes költség egymilliárd forint körül mozog. Legutóbb 2012-ben volt ekkora volumenű nemzeti konzultáció. Akkor szintén nyolcmillió állampolgárnak küldték ki a leveleket, 850 millió forintért, amihez hozzáadódott 308 millió forintnyi reklámköltség. Aztán még 44 millió forint a köszönőlevelekre, amiket Orbán visszaküldött. 

A mostani konzultációnál még nem is tudhatjuk feltétlenül, mennyibe fog véglegesen kerülni. Most kezdik ugyanis csak legyártani azokat a fantasztikus plakátokat, amikkel magyar nyelven kívánják a bevándorlók tudtára adni, hogy ha Magyarországra jönnek, a kormány le fogja őket tegezni.

A mostani nemzeti konzultáció egyébként ár-érték arányban kifejezetten rossz üzletnek tűnik, már ha tényleg igaz a háromszázezer visszaküldött kérdőív, ezért már a neten is ki lehet tölteni, hátha. A 2012-es gazdasági konzultációt 690 ezer ember küldte vissza, majdnem egymilliárdért. A mostanit ennek már majdnem a fele, ugyanennyiért. Szijjártó Péter ráadásul már akkor is kifejezetten gratulált a megoldáshoz.

Azt mondta, egy rendes népszavazás legalább hatszor ennyibe kerülne. Bár akkor a részvétel biztos magasabb lenne.

A legutolsó népszavazás még 2008-ban volt Magyarországon, a tandíjról, vizitdíjról és a kórházi napidíjról. A szavazásra jogosult 8 042 272 főből 4 061 015 fő meg is jelent, ami 50,51%-os részvételt jelent. Csak hogy már akkor kiderült, hogy ez azért ne a mostani összeg hatszorosa. A népszavazás 2 947 millió forintba került, a személyi kötségekkel együtt végül 4,4 milliárd forintnál állt meg. A személyi kötségeket pedig a nemzeti konzultációknál még csak nem is tudjuk. Pedig a népszavazáshoz hasonlóan ezeket is össze kell számolnia valakinek. 

Ár-érték arány

A 2011 februári, legelső nemzeti konzultációra félmilliárd forintot költöttünk, az alaptörvényről szólt, amit 917 ezer ember küldött vissza. A 2011 májusi, szociális kérdésekről szóló konzultáció (a hajléktalanokról) 860 millió forintba került, 1 millió 140 ezer visszaküldött válaszért cserébe. A tavalyi, határon túliaknak szóló konzultáció pedig ennél sokkal kisebb volumenű volt. 77 millió forintért konzultáltunk kevesebb, mint 300 ezer emberrel.

Kép: kepeslajoska.tumblr 

Ráadásul a mostani kampány az interneten keresztül is működik, ahogy írtuk korábban. Csak a nevet és email-címet kell megadni, és máris elmondhatjuk a véleményünket a bevándorlásról. Ennek ellenére is folyamatosan drágul a nemzeti konzultáció. Elég ha csak azt nézzünk meg, hogy az eddigi nagy konzultációknál mennyibe került egyetlen visszaküldött válasz.

  • 2011 február: válaszonként 545 forint.
  • 2011 május: válaszonként 754 forint
  • 2012: válaszonként 1678 forint
  • 2015: válaszonként 2500 forint
  • Népszavazás: válaszonként 1117 forint

A 2015-ös szám persze még kérdéses. Mi a várható egymilliárd forintos költséggel számoltunk, a mostani 400 ezer visszaküldött levélhez képest. Ennek ellenére szinte biztosnak tűnik az, hogy

a népszavazás olcsóbb, mint a nemzeti konzultáció,

ha az adott válaszokat nézzük. Ráadásul nehezebb ignorálni is az eredményeket, és sokkal szigorúbb szabályai vannak annak is, hogyan kell a szavazatokat vizsgálni. Ott nem elég, ha Kovács Zoltán kiáll, és rámondja a 400 ezer visszaküldött levélre, hogy az emberek keménységet akarnak, ezért keményésg lesz. Ráadásul a Miniszterelnökség nagyon titokzatosan viselkedik a nemzeti konzultációval kapcsolatban.

Orbán nem válaszol, ő kérdez

De a legfontosabb kérdés mégiscsak az, hogy mit gondol a bevándorlásról és a terrorizmusról az az ember, aki a leveleket kiküldi. Rákérdeztünk Havasi Bertalannál, a miniszterelnök sajtófőnökénél, aki ennyit válaszolt:

“Felhívom a figyelmét arra, hogy Orbán Viktor a kérdező ebben a témában, amellyel kapcsolatban egyébként ő maga több alkalommal, több helyen is nyilvánosan, részletesen kifejtette saját álláspontját.”

És tényleg. Orbán kifejezetten szeret a bevándorlásról beszélni, főleg a kéthetente adott hosszú rádióinterjúiban. Legutóbb arról értekezett, hogy azok a menekültek, akik eljönnek (mert el kell jönniük saját országokból), mire Magyarországra érnek már nem is menekültek, az út során gazdasági bevándorlóvá válnak. 

A hozzánk érkező bevándorlás képlete szerinte a következő: az emberek először Görögországba mennek, utána Macedóniába, Szerbiába, de ott már nem minősülnek politikai menekülteknek, így már ne is jöjjenek Magyarországra. “Szerbiából már nem kellene eljönni.” A hazánkba érkezők már a jobb élet miatt jönnek, ezért őket nem kellene beengedni.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha elkészül a koronavírus-vakcina, csak akkor jön majd a neheze

Néhány hónap múlva forgalomba kerülhetnek az első koronavírus-vakcinák, de azokat el is kell juttatni az emberekhez. A feladat összetett, és egyelőre az is kérdés, mennyit tudnak majd rövid idő alatt gyártani az oltóanyagból. Meg persze az is, hogy kinek jut belőle.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.