Belföld

Soha nem fogja kitalálni, Orbán mit válaszolt a saját konzultációjára

Tóth Richi
Kerner Zsolt
Tóth RichiKerner Zsolt

2015. 06. 06. 18:28

Már négyszázeren küldték vissza a bevándorlásról és terrrorizmusról szóló nemzeti konzultáció kérdőívét. Ezt állítja legalábbis Kovács Zoltán kormányszóvivő, illetve a Napi Gazdaság. Mindezt úgy, hogy eddig csak a kérdőívek harmada érkezett egyáltalán meg az állampolgárokhoz. Többek között azt kérdezik, hogy

egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?

Sosem olcsó, de legalább drága és értelmetlen

Nyolcmillió kérdőívet küldtek ki, ami nem olcsó buli, 400 millió forintba kerül – csak a kampány, ami ezt övezi. Az összes költség egymilliárd forint körül mozog. Legutóbb 2012-ben volt ekkora volumenű nemzeti konzultáció. Akkor szintén nyolcmillió állampolgárnak küldték ki a leveleket, 850 millió forintért, amihez hozzáadódott 308 millió forintnyi reklámköltség. Aztán még 44 millió forint a köszönőlevelekre, amiket Orbán visszaküldött. 

A mostani konzultációnál még nem is tudhatjuk feltétlenül, mennyibe fog véglegesen kerülni. Most kezdik ugyanis csak legyártani azokat a fantasztikus plakátokat, amikkel magyar nyelven kívánják a bevándorlók tudtára adni, hogy ha Magyarországra jönnek, a kormány le fogja őket tegezni.

A mostani nemzeti konzultáció egyébként ár-érték arányban kifejezetten rossz üzletnek tűnik, már ha tényleg igaz a háromszázezer visszaküldött kérdőív, ezért már a neten is ki lehet tölteni, hátha. A 2012-es gazdasági konzultációt 690 ezer ember küldte vissza, majdnem egymilliárdért. A mostanit ennek már majdnem a fele, ugyanennyiért. Szijjártó Péter ráadásul már akkor is kifejezetten gratulált a megoldáshoz.

Azt mondta, egy rendes népszavazás legalább hatszor ennyibe kerülne. Bár akkor a részvétel biztos magasabb lenne.

A legutolsó népszavazás még 2008-ban volt Magyarországon, a tandíjról, vizitdíjról és a kórházi napidíjról. A szavazásra jogosult 8 042 272 főből 4 061 015 fő meg is jelent, ami 50,51%-os részvételt jelent. Csak hogy már akkor kiderült, hogy ez azért ne a mostani összeg hatszorosa. A népszavazás 2 947 millió forintba került, a személyi kötségekkel együtt végül 4,4 milliárd forintnál állt meg. A személyi kötségeket pedig a nemzeti konzultációknál még csak nem is tudjuk. Pedig a népszavazáshoz hasonlóan ezeket is össze kell számolnia valakinek. 

Ár-érték arány

A 2011 februári, legelső nemzeti konzultációra félmilliárd forintot költöttünk, az alaptörvényről szólt, amit 917 ezer ember küldött vissza. A 2011 májusi, szociális kérdésekről szóló konzultáció (a hajléktalanokról) 860 millió forintba került, 1 millió 140 ezer visszaküldött válaszért cserébe. A tavalyi, határon túliaknak szóló konzultáció pedig ennél sokkal kisebb volumenű volt. 77 millió forintért konzultáltunk kevesebb, mint 300 ezer emberrel.

nemzeti konzultáció mém (Array)Kép: kepeslajoska.tumblr 

Ráadásul a mostani kampány az interneten keresztül is működik, ahogy írtuk korábban. Csak a nevet és email-címet kell megadni, és máris elmondhatjuk a véleményünket a bevándorlásról. Ennek ellenére is folyamatosan drágul a nemzeti konzultáció. Elég ha csak azt nézzünk meg, hogy az eddigi nagy konzultációknál mennyibe került egyetlen visszaküldött válasz.

  • 2011 február: válaszonként 545 forint.
  • 2011 május: válaszonként 754 forint
  • 2012: válaszonként 1678 forint
  • 2015: válaszonként 2500 forint
  • Népszavazás: válaszonként 1117 forint

A 2015-ös szám persze még kérdéses. Mi a várható egymilliárd forintos költséggel számoltunk, a mostani 400 ezer visszaküldött levélhez képest. Ennek ellenére szinte biztosnak tűnik az, hogy

a népszavazás olcsóbb, mint a nemzeti konzultáció,

ha az adott válaszokat nézzük. Ráadásul nehezebb ignorálni is az eredményeket, és sokkal szigorúbb szabályai vannak annak is, hogyan kell a szavazatokat vizsgálni. Ott nem elég, ha Kovács Zoltán kiáll, és rámondja a 400 ezer visszaküldött levélre, hogy az emberek keménységet akarnak, ezért keményésg lesz. Ráadásul a Miniszterelnökség nagyon titokzatosan viselkedik a nemzeti konzultációval kapcsolatban.

Orbán nem válaszol, ő kérdez

De a legfontosabb kérdés mégiscsak az, hogy mit gondol a bevándorlásról és a terrorizmusról az az ember, aki a leveleket kiküldi. Rákérdeztünk Havasi Bertalannál, a miniszterelnök sajtófőnökénél, aki ennyit válaszolt:

“Felhívom a figyelmét arra, hogy Orbán Viktor a kérdező ebben a témában, amellyel kapcsolatban egyébként ő maga több alkalommal, több helyen is nyilvánosan, részletesen kifejtette saját álláspontját.”

És tényleg. Orbán kifejezetten szeret a bevándorlásról beszélni, főleg a kéthetente adott hosszú rádióinterjúiban. Legutóbb arról értekezett, hogy azok a menekültek, akik eljönnek (mert el kell jönniük saját országokból), mire Magyarországra érnek már nem is menekültek, az út során gazdasági bevándorlóvá válnak. 

A hozzánk érkező bevándorlás képlete szerinte a következő: az emberek először Görögországba mennek, utána Macedóniába, Szerbiába, de ott már nem minősülnek politikai menekülteknek, így már ne is jöjjenek Magyarországra. “Szerbiából már nem kellene eljönni.” A hazánkba érkezők már a jobb élet miatt jönnek, ezért őket nem kellene beengedni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Kommentek

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.