A kormány „nemzeti konzultációja” kapcsán az Így írnánk mi blog arról ír: a bevándorlásellenes érveknek, amíg nem párosulnak zsigeri idegenellenességgel, ugyanúgy helyük van a demokratikus politikai vitában, mint a menekültekkel és üldözöttekkel szembeni vitában. Amit a magyar kormány művel, az viszont nyílt hazugság: egy rendkívül összetett problémarendszerből csak azokról az elemekről beszél, amelyekre saját céljaihoz szüksége van.
A blog kiemeli, hogy 2010-től a tavalyi év végéig összesen 605 kérelmezőnek adott a magyar állam menedékjogot. Ugyanennyi idő alatt négyszer annyi letelepedési államkötvényt adtunk el, a magyar állampolgárok száma pedig az egyszerűsített honosításnak köszönhetően további 670 ezerrel bővült. Kevesebb mint kétezer menekült él most Magyarországon, számuk tehát elenyésző. Az érintettek nem akarnak nálunk maradni, beljebb igyekeznek az EU-ba, nagy részük az eljárás alatt elhagyja Magyarországot.
A cikk legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a menekültügyi kiadások döntő többségét, 3 milliárd 546 millió forintot 2015-ben európai uniós forrásból fedezzük. A hazai költségvetésből ehhez 481 millió forintot teszünk hozzá. A nemzeti konzultáció költsége ezzel szemben egymilliárd forint, természetesen ez is a magyar költségvetést terheli meg.
Kedden egyébként Kovács Zoltán kormányszóvivő is elismerte, hogy nem közvélemény-kutatásra, hanem politikai kérdőívre szórnak ki egymilliárd forintot.
