A Kék Pont távozása után a tűcsere is akadozik a kerületben, a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (JKEF) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egymást lövik a sajtóban, miközben a JKEF önkéntes némasági fogadalmat tett. Egy korábbi ülésükön olyan nyilatkozatot fogadtak el, aminek értelmében a zavartalan szakmai működés érdekében nem adják ki üléseinek részletes jegyzőkönyveit.
Tűcsere? Minek?
Miután megírtuk, hogy közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a józsefvárosi drogstratégiát kérve, az önkormányzat meg is küldte azt, átolvastuk. Aztán pedig körbenéztünk a kerületben is, hogy milyen most a droghelyzet, de előtte a stratégia főbb állításai.
- A tűcseréről: „a program körül nyílt drogszcéna alakult ki, egyre több drogfogyasztót vonzva Józsefvárosba Budapest és az agglomeráció más részeiről is. Erre a naponta bővülő vevőkörre rátelepült és egyre nagyobbra duzzadt kínai és egyéb eredetű designer drogok és gyanús vegyszerekkel preparált dohányból vagy marihuánából sodort cigaretták előállítása, felhozatala és agresszív terjesztése.”
- A liberális drogpolitikáról: a megelőzéshez sorolják „a liberális drogpolitika szerint” a „drogfüggő személyeknél az injekciós droghasználat (vérrel) terjedő HIV és hepatitis C vírusfertőzések megelőzését, a szennyezett injekciós felszerelések begyűjtésével és annak steril injekciós tűre való cseréjével.” Majd a stratégia a lábjegyzetben ehhez hozzáteszi, hogy „a tűcsere nem csökkenti sem a kábítószerek kínálatát, sem az irántuk való keresletet.”
- A médiáról: „a média érdekelt a szenzációkeltésben”, „sőt, egyesek népszerűsítik, vonzónak (vagánynak, érdekesnek, stb.) mutatják be a drogfogyasztást.”
- A megelőzésről: a stratégia szerint a 2002-es kormányváltás után „kiesett egy egész generáció az iskola keretei között szervezett felvilágosításból.” „Emiatt az iskolások sokkal jelentősebb része vált drogfogyasztóvá, mint azelőtt.”
A drogstratégiát teljes egészében itt lehet megnézni.
Évtizedes megoldások
A stratégia hatékony megoldásként tálalja a jól ismert D.A.D.A programot, ami 1992-ben indult Magyarországon. A rendőrök tartanak előadást az iskolában és a JKEF fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az amerikai mintát „dr. Pintér Sándor mai belügyminiszter, a rendszerváltás utáni első országos rendőr-főkapitány vezette be.”
A D.A.D.A-ról egy tanár a Hír24-nek csak annyit mondott, „elavult és teljesen értelmetlen ezt erőltetni” az iskolákban, „olyan, mintha még mindig olyan atlaszból tanítanánk, amiben ott a Szovjetunió.”
Kép: Neményi Márton
Nem szűnt meg, csak átalakult
A fogyasztók ma is ott vannak a józsefvárosi utcákon, „csak nem eldobják, hanem újra felhasználják a tűket” – nyilatkozta korábban Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője, ezért lehet olyan hírekkel találkozni, hogy a Kék Pont után sokkal kevesebb az eldobott fecskendő Józsefvárosban.
A szerhasználók ott vannak, a tűk pedig tényleg nincsenek olyan nagy számban, aminek igen egyszerű oka van. „Két hete lövöm magam ugyanazzal a tűvel, de ha látok egyet eldobva, néha azt is felveszem. De kimosom használat előtt” – meséli egy nő, akit hívjunk Julinak. Pontosan nem tudja megmondani, de nagyjából húsz éve lövi magát. Vele a Magdolna utca környékén beszélgettünk, azt mondja, az utóbbi időben a rendőrből és közterületesből sokkal több lett az utcákon, segítő szakemberből viszont kevesebb. „Nekem nem az kell, hogy üldözzenek, magamon kívül nem ártok senkinek” – mondja.
„Lassan drágább a tű a feketepiacon, mint az anyag, szerinted melyiket választom a dílernél?” – ezt már egy fiatal fiú kérdezi, vele a Diószeghy Sámuel utcában találkozunk. Kiderül, még iskolás, bár azt nem árulja el, hány éves pontosan.
„Amikor odakerülsz, hogy szúrni kell, és naponta egyre többször kerülsz oda, akkor nem gondolkodsz, kölcsön tű, használt tű, talált tű. Tökmindegy.”
Mindezek után, vagy
mindezek ellenére egy korábbi cikkünk után landolt a szerkesztőségben Dr. Ferencz Orsolyának, a JKEF elnökének a levele. Akkor ugyanis azt írtuk, hogy a kerületben bármikor robbanhat az egészségügyi bomba és kitörhet a HIV-járvány. Nem magunktól írtuk ezt, Sárosi is úgy látta, „ha elindulna egy HIV-járvány, semmit sem tudnánk róla.” Ferencz Sárosinak címzett levelében –amit nekünk is eljutatott – azt írja, hogy a feltételezés „nem tekinthető szakmailag megalapozottnak”, ugyanis „Az EPINFO adatai szerint Magyarországon 2014. szeptember 30-ig 2783 HIV-fertőzöttet regisztráltak, közülük 24 volt (0,86 %) intravénás szerhasználó. Közülük 22-t 2008 előtt diagnosztizáltak, mindegyikük külföldi állampolgár volt. 2013-ban 1 külföldi, 2014-ben 1 hazai intravénás drogfüggőről (0,036%) derült ki a HIV-fertőzöttség.”
