Az Alkotmánybírósággal mondatnák ki a vasárnapi zárva tartást ellenző csoportok, hogy az erről szóló törvény alkotmányellenes. A LIGA Szakszervezetek és a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint egyértelmű, miért: a tiltás előkészítetlen, hatástanulmány nem volt (ami volt, azt sem vették figyelembe), lehetőségük sem volt felkészülni azoknak, akiket érint, ráadásul az üzlet mérete és tulajdonosi köre alapján szelektálja a kivételeket. A két szervezet egyelőre az ombudsmannal készül egyeztetni, az ő állásfoglalása után mennek az AB-hez.
A szintén általuk kezdeményezett népszavazási kérdés (a „kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzés tilalmának megszüntetéséről”) egy hónapja a Kúriánál van – mondta Gaskó István LIGA-elnök pénteki sajtótájékoztatóján -, miután a választási bizottság visszadobta azzal, hogy már megkereste ezzel őket más is. Áderéknek még két hónapjuk van dönteni, lesz-e népszavazás. (Amit Lázár János szerint biztosan elveszítene a kormány, legalábbis, úgy hírlik, ezt mondta egy zárt kormányülésen.)
Hogy milyen hatása van a vasárnapi zárva tartásnak, arról számokat még nem tudunk (Gaskó szerint legkorábban három hónap múlva leszünk okosabbak, főleg, hogy húsvétkor valószínűleg mindenki kéri majd, hogy nyitva lehessen), de az első tapasztalatok már megvannak. A helyzet az elnök szerint nem túl rózsás, de semmi olyan nem történt, amit előre ne láttak volna. Neki elég volt bemennie egy plázába: „borzasztó volt látni, ahogy az emberek keresik a lehetőséget a vásárlásra, de nem találják. Lényegében megindult a züllés, úgy éreztem, rohamos amortizációnak indult a pláza.” Igaz, „ez személyes tapasztalat, tehát kevéssé érdekes”.
A legnagyobb baj nem az élelmiszer körül van, hiszen az ételvásárlás átprogramozható – fejtette ki Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár. Az igazi vesztes az összes többi bolt. „A drága értékű ruha-, bútor-, műszaki üzleteken nem segít a hosszabbított nyitva tartás.
Senki nem megy be háromszázezres tévét venni fél kilenckor.
A bolt nem megy a megnyújtott műszak ellenére, a munkavállalóknak viszont a hét minden napja el van rontva. Az pedig, hogy tízkor bezárjuk a boltot, nem azt jelenti, hogy már ülünk is fel a buszra. Ez főleg vidéken nagy probléma: a dolgozók nem tudják, hogy jutnak haza.” Például ezért mondják, hogy teljesen előkészítetlen az egész törvény, amelyet a magyarok többsége elutasít: a sajtóban megjelent nem reprezentatív felmérés szerint 92 százalék ellenzi, az Ipsos tudományos igényű kutatása szerint 68 százalék. „Nem tudni, milyen társadalmi érdek, indokolja ezt az egészet.” A két szervezet már egyeztet más csoportokkal (sok civil jelentkezett, hogy „urnákhoz vigyék az embereket”, ha zöld utat kap a népszavazás), hogy kikkel, azt most nem árulják el, „annyian támadják a LIGA-t és a VOSZ-t, nem akarunk kitolni velük.”
A jogalkotásról szóló törvény egyértelmű – emlékeztet Dávid. „A jogszabály előkészítője hatásvizsgálatra kötelezett, tekintetbe kell vennie a társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti, egészségi, adminisztratív plusz terheket.” Ezzel a vizsgálattal kell indokolni minden törvényt, függetlenül attól, ki nyújtotta be. Hatásvizsgálat pedig „van is meg nincs is”: Gaskó szerint, ha kérdőre vonják a kormányt a negatív hatásokról, „azt kommunikálja, nem volt, ha megkérdezzük, miért nem,
már lobogtatja is, hogy itt van.”
A vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabályokat ráadásul többször is módosították és módosítani is fogják: „a december 16-i elfogadása óta átírták a Lex Spar és a Lex Metróként elhíresült kereskedelmi törvényt, teljesen szabálytalanul hozzányúltak a munka törvénykönyvéhez és kiderült, hogy mégis kell végrehajtási rendelet, amely a jegyzőknek ad teljesen bizonytalan jogosítványt arra, hogy eldöntsék, ki lehet nyitva” – taglalta a VOSZ-főtitkár. Mindezt annak ellenére, hogy a nemzeti együttműködés 2010-es programja kimondja: biztosítani kell a türelmi időt és kerülni kell a gyakori jogszabályváltozást. Most pedig tovább szigorítanak azzal, hogy hamarosan a világörökségi területek sem lesznek kivételek: nem csak Budapest belvárosában lesznek zárva az üzletek, hanem Hortobágyon, Hollókőn, Tokaj-Hegyalján, „a KDNP pedig azon gondolkodik, hogy további szakágazatokban rendelnek el teljes zárat. Remélem, nem zárják be a hoteleket, panziókat és éttermeket, de kitelik tőlük.”
Gaskó István, Dávid Ferenc
Nem tudni azt sem, mi lesz a folyamatos bérletre szerződött üzletekkel a plázákban, amelyek most mégsem lehetnek nyitva minden nap, de a bérleti díj ketyeg. „Hogyan módosítják majd a szerződést? Ki és hogyan kompenzálja a kiesést? Mi lesz a bérlőkkel, akik nem tudnak majd fizetni? Ezrével kerülnek majd bíróság elé a szerződések, rettenetes feszültségek lesznek. Mi lesz a láncokkal, akik több tucat kisebb üzletet üzemeltetnek csak Budapesten? (A kétszáz négyzetméternél kisebb üzletek nyitva lehetnek, ha tulajdonos, vagy családtag dolgozik bennük – a szerk.) Kiket ültetnek a pult mögé? Az finoman fogalmazva nem fér össze a magyar vállalkozói identitással, hogy a lánc szétossza a tulajdonjogokat, vagy beülteti a saját embereit.
Ennyi családtag nincs.
A kisvállalkozók közül sokan pedig eleve nincsenek is tisztában a lehetőségekkel. Az élet bonyolult és mozgalmas. Mi van, ha összevesznek?”
„Hasból mondom” – folytatja Dávid Ferenc. „Ha Siófokon van két magyar és két multi, mindegyik nagyobb, mint kétszáz négyzetméter és mindegyik az idegenforgalmi érdekekre hivatkozik, hogy dönti el a jegyző, hogy melyik lehet nyitva? Kettő igen, kettő nem? Mind a négy? Egyik sem?” Ráadásul minden évben újra kell tárgyalni a helyzetet, azaz „évente térdre kell borulni, hogy jegyző úr, szeretném nyitva tartani a boltomat”.
