A KDNP konzultálni szeretnéne arról, hogy ez a jelenlegiek mellett pontosan mely termékeket érinthetne, illetve, hogy a mértéke adott esetben hogyan változhat – mondta Surján László, a kisebbik kormánypárt alelnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Szerinte tavaly ebből a tételből 19 milliárd forint folyt be, és elindított egy jó irányba mutató folyamatot. A kormánypárt azt is fontosnak tartaná, hogy folyamatosan javuljon az alapellátás anyagi helyzete, mind a személyi juttatások, mind a korszerű műszerezettség területén.
A kereszténydemokrata politikus a megvitatandó javaslataik között említette, hogy a háziorvosi munkakörben dolgozó és valamely más szakképzettséggel bíró orvosok a képzettségüknek megfelelő járóbeteg szakellátást is végezhessenek. Legyen valós tartalma az alapellátás kapuőr funkciójának – említette egy másik kezdeményezésüket, hozzátéve: ha a háziorvos betegeire fordított összes közkiadás éves szinten kevesebb, mint a korábbi 2-3 év átlaga, a különbség törvényben biztosított hányada kerüljön vissza a praxisba. Anyagi érdekeltség nélkül ugyanis a “kapuőr funkció” csak óhaj – állapította meg a kereszténydemokrata politikus.
Egy tavaly megjelent uniós tanulmány szerint egyébként az egyes élelmiszerekre kirótt különadók nem hatásosak. Nem eszünk tőle egészségesebben, mert más, olcsóbb, egészségtelenebb terméket választunk a megadóztatott helyett. A magas cukor- só- és zsírtartalmú élelmiszerekre kivetett chipsadó rontja a helyi mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességét, különösen a kkv-k körében.
