A fideszes Gulyás úgy látja: a gazdaság jobb helyzetben van, mint négy éve, már nincs szükség a korábbi rohanó jogalkotásra, megfontoltabb eljárásban pedig idővel javul a törvényalkotás minősége. Véleménye szerint a gazdasági helyzet javulása nyomán érdemes megfontolni az Alkotmánybíróság (Ab) gazdasági tárgykörökkel kapcsolatos, 2010-ben elvett hatásköreinek visszaadását. Mint mondta, a kormányzati hatalom növekedése az alaptörvényben szerény mértékű, az Ab pedig nem kényszerült paradigma-váltásra 2010 után.
A könyvbemutatón felvetődött, hogy a demokrácia, a fékek és ellensúlyok, a hatalommegosztás rendszere nem feltétlenül sikeres, legalábbis gazdasági értelemben, amire a nemzetközi szakirodalom Kína és India példáját hozza fel. A Föld legnépesebb országában, Kínában ugyanis az autoriter politikai berendezkedéshez dinamikus gazdasági növekedés társul, míg a másik hasonlóan nagy lélekszámú, ám demokratikus intézményeket működtető ázsiai ország, India nem büszkélkedhet a kínaihoz hasonló gazdasági eredményekkel.
Gulyás Gergely meglátása szerint a mintegy 300 milliós lélekszámú Egyesült Államok vagy a 80 milliós Németország az 1,3 milliárdos Kínához viszonyított gazdasági teljesítménye alapján nem kétséges, hogy “az alkotmányos demokrácia nem rossz táptalaja a gazdasági sikereknek”.
Stumpf: már Amerika is belátta
Stumpf István, a Századvég Alapítvány egyik létrehozója, a Századvég Kiadónál megjelent könyv szerzője egyetértett Gulyással: úgy vélekedik, mára megbukott az egy évtizede még szinte mindenki által lelkesen támogatott világbanki koncepció a minimális államról és az állami feladatok kiszervezéséről. A 2008-as nagy gazdasági válság nyomán még az Egyesült Államok is kénytelen volt felismerni, hogy bizonyos területeken – többek között a pénzpiacokon – a bankszférában szükség van hatékony állami szabályozásra.
Nem feltétlenül nagy, de erős, intelligens, alkotmányosan korlátozott államra van szükség, meg kell találni az “állami hedonizmus és piaci fundamentalizmus” közötti arany középutat – mondta Stumpf István Erős állam – alkotmányos korlátok című 250 oladalas kötetének bemutatóján. A könyv a szerző 2006 és 2013 között keletkezett tucatnyi tanulmányát tartalmazza.
