Belföld

Pénzért vett “magyarság” – figyelmeztet a kormány

A belső elhárítás is kiemelten figyeli a honosítási ügyeket, miután nagy korrupciós kockázatot látnak a területen - derül ki a vs.hu cikkéből.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, hat embert fogtak el a múlt héten Szekszárdon, a gyanú szerint egy, az ügyben érintett kormánytisztviselő külföldi állampolgároktól fogadott el pénzt egyszerűsített honosítási kérelmekkel kapcsolatosan. A vs.hu arról ír, hogy nem egyedi esetről van szó: Ukrajnában és Szerbiában nyíltan hirdetik a pénzért vehető magyar útlevelet, az államfő pedig két esetben is megvonta a korábban már megadott állampolgárságot.

A lap információi szerint a belső elhárítás kifejezetten figyel a honosítási ügyekre, mivel kiemelt korrupciós kockázatot lát ezen a területen. Ezt két okkal indokolják: egyrészt nagy a kísértés, hiszen jelentős összegeket kínálnak az állampolgárságért, másrészt a bűncselekményeket szervezetten követik el.

A cikk emlékeztet, hogy júliusban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egyik kormánytisztviselőjét, illetve egy román közvetítőt vett őrizetbe a rendőrség vesztegetés gyanúja miatt. A gyanú szerint 20-50 ezer forint ellenében juttattott állampolgársághoz olyan külföldieket, akik nem feleltek meg az egyszerűsített honosítási eljárás törvényi feltételeinek, például nem tudtak magyarul. Felidézik azt is, hogy Áder János megvonta két férfitől a már megkapott magyar állampolgárságot.

A magyar útlevélnek azért lehet értéke az ukrán vagy a szerb piacon, mert szabad mozgást biztosít az EU területén. A szintén EU-tag Romániában pedig vízummentességet biztos például az Egyesült Államokba vagy Kanadába.

A cikk szerint a visszaélések nagy száma már a kormánynak is feltűnt, legalábbis erre utal egy tavalyi változtatás, amióta jóval kevesebb helyen lehet intézni honosítást, ezzel is csökkentették a korrupciós kockázatot. A kettős állampolgárság honlapján megjelent egy hétnyelvű figyelmeztetés, melyben említik, hogy gyakoriak „a magyar nyelv nem megfelelő mértékű ismeretének hiányából adódó” problémák, ennek következtében pedig a kérelmező „visszaélés áldozatává” válhat.

Az őshonos magyarok se jobbak

Ma Magyarországon 2-2,5 millió körül van a funkcionális analfabéták száma, ők azok, akik bár technikailag képesek olvasni, írni, de nem tudnak kissé bonyolultabb mondatokat értelmezni, alapvető fejszámolási feladatokat elvégezni. Rájuk is illik a hivatal szövege: „a magyar nyelv nem megfelelő mértékű ismeretének hiányából adódó” (tehát a rossz nyelvi teljesítmény) problémák miatt visszaéléseknek eshetnek áldozatul. Elég két példát mondani: a devizahitelesek nagy száma, illetve a politikai pártok kommunikációja.

Ma a magyar társadalom jelentős része képtelen megérteni a tőmondatnál bonyolultabb gondolati egységet, és, ami még rosszabb, képtelen levonni a konzekvenciákat: hogy bizonyos dolgok, történések hogyan hatnak ki a saját életére. Az államnak ezt illene orvosolnia, hisz egy ilyen szinten korlátozott, szinte azt mondhatni, hátrányos helyzetű állampolgár hátráltatja a gazdaság kibontakozását, nem lesz képes vállalkozni, jobb munkákat elvégezni, többet fogyasztani, több adóbevételt generálni stb., De a politikának érdeke butaságban tartani az embereket, ez is közhely.

Egyszóval: tanuljunk együtt magyarul újdonsült bevándorló honfitársainkkal!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik