A földügyekkel kapcsolatos vitákban többször elhangzott, hogy a bírálati szempontok között indokolatlanul magas arányt képviseltek a gazdasági tervre vonatkozó pontszámok.
Tanulmányában Ángyán József úgy fogalmazott: “A tartalmában teljességgel meghatározatlan bírálati szempontra önmagában 150 pont, a 382 összes pontszám mintegy 40 százaléka adható. Egyebek mellett ez az a szubjektív bírálati elem, amely mindent fölülírhat, az összes többi szempontot elfedhetii” – írta az egykori fideszes államtitkár.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarország képviselője pénteken hozta nyilvánosságra a 2012. március 23-ig elbírált földpályázatokhoz tartozó bírálati lapokat és értékelési pontszámokat, miután két évig pereskedett értük. A nyilvános bírálati lapok közé már felkerültek azok a dokumentumok is, amelyekből kiderül, hogyan sikerült Tiborcz István testvérének nyerni 4 bicskei földpályázaton, amellyel egymaga a bicskei földek 40 százalékát szerezte meg.
Szubjektív szempontok
Tiborcz Eszter a négyből négyszer előzött a szubjektív szempontoknak köszönhetően – ráadásul akkorát, hogy a listán rögtön az élre is kerülhetett.
Nézzük az első feltöltött pályázatot. Ez egy 27,8 hektáros szántó, rét bérléséről szólt. Pályázatára Tiborcz Eszter összesen 217 pontot kapott, a második helyezett pedig 180 pontot. Tiborcz az üzleti tervére kapott pontokkal előzte be versenytársát, innen származik a 37 pontos előny, szubjektív szempontok nélkül nem tudott volna nyerni ezen a pályázaton.
A második feltöltött pályázattal hasonló a helyzet. Tiborcz itt is igen magas pontszámot kapott az üzleti tervre, 220-ból 135 pontot. Ha viszont a szubjektív pontokat kivesszük a képletből, akkor ez a pályázat Tiborcznak már nem az első, hanem csak a második helyre lett volna elég: megelőzte volna az, aki így végül csak a harmadik lett.
Ugyanez a helyzet a harmadik és a negyedik pályázattal is: ha kivesszük a szubjektív pontokat, vagy, ha a második és/vagy a harmadik helyezett ugyanúgy megkapta volna üzleti tervére a 135 pontot, mint Tiborcz, akkor most övé a föld, és nem Orbán Viktor vejének testvéréé. Ezeknél a pályázatoknál Tiborcz csak a harmadik helyre tudott volna befutni.
Azt nem tudni, hogy mi szerepelt az ekkora sikert hozó gazdasági tervben, pontosan mivel állt elő Tiborcz István nővére, ami ennyire meggyőző volt. A gazdasági terv ugyanis nem nyilvános.
Az MSZP egyébként már 2012-ben közölte: miután betekinthettek a pályázati anyagokba, úgy látták, hogy a bírálati rendszer alkalmas arra, hogy a meghirdetett célokkal szemben a földalapkezelő például az üzleti tervre adható szubjektív pontokkal azt hozza ki győztesnek, akit akar.
A párt úgy vélte, ez megalapozza, hogy az így megkötött szerződések a jó erkölcsbe ütköznek, s ennél fogva támadhatóvá, felülvizsgálhatóvá válnak. Hozzátették: szerintük a kiosztott 17 ezer hektár állami földbérlet több mint felénél – mintegy tízezer hektárnál – a pályázatok nem kifogásolhatók, hétezer hektárnál viszont felvethető a politikai alapú földosztás gyanúja. Gőgös Zoltán, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s alelnöke az MTI kérdésére ebbe a körbe sorolta a Fejér megyében odaítélt négyezer hektár állami földet is.
