A Rágalmazásellenes Liga (ADL) az antiszemitizmus és zsidóellenesség szintjét, intenzitását mérte több mint 50 ezer válaszadó megkérdezésével – írja a hvg.hu. Az ADL Global 100 című közvélemény-kutatás hazai eredménye szerint a 8,19 millió magyar felnőtt közül mintegy 3,4 milliónak lehet antiszemita véleménye vagy viselkedése. Az ország 41 százalékos indexe azt jelenti, hogy a megkérdezettek 41 százaléka a felmérés 11 állítása közül legalább 6-ot valószínűleg igaznak tart.
Az ADL egyebek között azt kérdezte, igaz-e, hogy “a zsidóknak túl nagy hatalmuk van az üzleti világban”, “a zsidók túl sokat beszélnek arról, mi történt velük a Holokauszt során” vagy “a zsidók azt hiszik, jobbak mint a többi ember”. A magyarok legnagyobb arányban (69 százalék) a zsidók üzleti világban meglévő hatalmáról szóló állítással értettek egyet, de az egyetértők aránya a 11 negatív kijelentés közül 10 esetében 30 százalék feletti volt.
Fotó: MTI / Marjai János
A magyar férfiak 55 százaléka hajlik az antiszemitizmusra, a nőknél ez az arány 28 százalék. A hazai korcsoportokat vizsgálva az eredményekből az is kiderül, hogy legnagyobb arányban a fiatalok, a 18-34 évesek vélekedése, attitűdje lehet zsidóellenes – az index náluk 50 százalékon áll. A 35-49 évesek körében ez az érték már alacsonyabb (45 százalék), az 50 év felettieknél pedig már csak 33 százalékot mutat.
Az index a közel-keleti és észak-afrikai országokban a legmagasabb, a toplistát Gáza vezeti, amelyet Irak, Jemen, Algéria és Líbia követ. E régión kívül az index Görögországban volt a legmagasabb (69 százalék), a legkisebb értékeket Laoszban (0,2 százalék), a Fülöp-szigeteken (3 százalék), Svédországban (4 százalék) mérték. Kelet-Európában Magyarországot megelőzi Lengyelország (45 százalék), Bulgária (44 százalék) és Szerbia (42 százalék) is, de a hazai adat magasabb a kelet-európai (34 százalék), és a világátlagnál (26 százalék) is – írja a hvg.hu.
Két éve a Rágalmazásellenes Liga (Anti-Defamation League, ADL) felmérése 10 európai országra (Magyarországra, Ausztriára, Franciaországra, Németországra, Olaszországra, Hollandiára, Lengyelországra, Spanyolországra, Norvégiára és Nagy-Britanniára) terjedt ki. Akkor Abraham H. Foxman, az ADL amerikai országos igazgatója azt mondta, hogy “a magyarok, a spanyolok és a lengyelek antiszemita magatartását mérő számok szó szerint túllépnek a grafikonon és komoly választ követelnek a politikai, civil és vallási vezetőktől”.
Arra a kijelentésre, hogy „a zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint a saját országukhoz”, Spanyolországban a megkérdezettek 73 százaléka reagálta azt, hogy „ez valószínűleg igaz”. Magyarország e „rangsorban” 55 százalékkal az ötödik, negyedik helyen állt, Lengyelország és Olaszország (61-61 százalék), valamint Norvégia (58 százalék) mögött. Arra a kijelentésre, hogy „a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek az üzleti életben”, 73 százalékkal Magyarországon volt két éve az első abban, hogy a megkérdezettek kijelentették: „ez valószínűleg igaz” (2009-ben még 67 százalék vélekedett így).
A 2012-es felmérés után egyébként a Szombat.org, a Szombat zsidó kulturális és közéleti havilap honlapja megkérdezte Kovács András szociológust, aki úgy látta, 2006 óta jelentősen növekedett az antiszemita nézetekkel egyetértők aránya, de a Rágalmazásellenes Liga adatait nagy óvatossággal kell kezelni. Ugyanis semmit sem tudunk a mintáról, márpedig ha az ilyen kicsi, akkor nagy az esélye, hogy az adatfelvevővel egy „vad és elszánt” antiszemita sokkal könnyebben beszélget mint bárki más, és így az antiszemiták felül lesznek reprezentálva a mintában.
