A volt SZDSZ-es politikus, a Republikon Alapítvány elnöke szerint kormányzati alternatívát úgy már nem tud kínálni a baloldal, mint 2002-ben – ennek esélyét eljátszották a szereplők. Arra van lehetőség, hogy népszavazást csináljanak a választásból, azt a kérdést kell feltenni a választóknak: “Akarják-e Orbán Viktor további országlását, vagy sem. Normális esetben a kampány a negatívumok kiemelésével indul, és lassan tér át a pozitív, a reményteljes jövőkép bemutatására.”
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Erre most nem lesz idő, ezeket az állításokat párhuzamosan kell megtenni és el kell felejteni a teljesen hatástalan sajtótájékoztatókat. A médiaviszonyok átrendeződése miatt a kültéri akciók és provokációk működnek csak. Horn a mozgósítás fontosságát hangsúlyozza: ha ugyanis 65 százalék feletti a részvétel, akkor meg lehet verni Orbán Viktort.
„Az 1994-es, illetve a 2010-es választásokat kivéve minden választást azok döntöttek el, akiknek nincs határozott pártpreferenciájuk, és jellemzően az utolsó pillanatban határozzák el, kire adják a voksukat. Számukra fontosabbak az anyagi, mint a közjogi kérdések – erre választ kell találni. Még egy dolog jellemző erre a tömegre: a győztesre szeret szavazni. Emiatt valóban fontos feladata az ellenzéknek a hátralévő kevés időben, hogy elhitesse a bizonytalanokkal: képes győzni. Kevés szakpolitika, erős negatív kampány – stadion helyett kórház.”
A Republikon elemzője néhány napja azt írta, hogy a Fidesznek ma nagyságrendileg annyi támogatója van, mint a végül elvesztett 2002-es és 2006-os választás előtt: a teljes népesség mintegy harminc százaléka állt a párt mellett akkor is és most is. Míg azonban 2002-ben és 2006-ban az MSZP és az SZDSZ tábora kiegyenlítette a Fideszét, jelenleg hasonló támogatottságú ellensúlyról nem beszélhetünk. A bizonytalanok tartósan magas aránya, valamint a lassan szélesedő, és közben folyamatosan átalakuló baloldali tábor miatt a Fidesz átlagos eredménye kiemelkedőnek hat, miközben az legfeljebb a 2000-es évek első felének támogatottságát mutatja.
