Az ötvenes években 40 ezer ügynök másfél millió állampolgárról vezetett nyilvántartást, ha csökkenő számban is, de jelentések egészen ’89-ig készültek. A nyomozati anyagoknak viszont csak egy részét lehetett megismerni.
Egy adatlap kitöltésével bárki kikérheti a rá, illetve szüleire, nagyszüleire vonatkozó iratokat. Sőt, nem csak a róla írtakat kaphatja meg, de azt is, ha esetleg a szülei, nagyszülei jelentettek. És most már nem csak azt tudhatjuk meg, mit jelentettek a szüleinkről, nagyszüleinkről, de azt is, ha esetleg ők jelentettek. Eddig ezt csak a kutatók tudhatták meg, így előfordulhatott olyan helyzet, hogy valaki kikérte az iratokat, de a terhelő információkat csak az újságokból tudta meg.
Rétvári Bence, a mostani törvényt kidolgozó államtitkár szerint a fő cél nem az ügynökök, hanem a tartótisztek megismerése. Erre hozzák létre a Nemzeti Emlékezet Bizottságot. Feladatuk lesz minden létező irat, vagy éppen a mágnesszalagok feldolgozása, nyilvánosságra hozatala. És a javaslat szerint, ha a bizottság valakiről kimondja, hogy a kommunista hatalom gyakorlója volt, akkor az ellen nincs jogorvoslat.
