Ahogy arról beszámoltunk, már látható a teliholdnál is fényesebbnek ígérkező ISON-üstökös. Az égitestet november 10-én, hajnalban fotózta le egy amatőr csillagász, Michael Jäger. A felvételen jól látható, hogy az objektumból felszabaduló gázok fénycsóvát alkotnak. A fényképet ide kattintva nézheti meg!
Azt még nem tudni bizonyosan, miként alakul az üstökös sorsa. A Naphoz legközelebb november 28-án kerül, és kérdés, hogy darabjaira hullik, teljesen elpárolog vagy épségben marad és fényesen felragyog – mondta a német dpa hírügynökségnek Hermann Böhnhardt, a katlenburg-lindaui Max Planck Naprendszerkutató Intézet csillagásza.
Egy korábbi kép az üstökösről
Fotó: nasa.gov
Mikor láthatjuk szabad szemmel?
November 28-án, este 7-8 óra körül jár majd a legközelebb központi csillagunkhoz, ezt megelőzően napi egy magnitúdót fényesedhet. Ekkor már szinte a nappali égbolton is láthatóvá válik, hajnalban pedig garantáltan megtaláljuk.
A november közepétől növekvő Hold fénye viszont zavarhatja az ISON látványát. Ha azonban az üstökös túléli a napközeli elhaladást, december első felében reggelente talán szabad szemmel is megfigyelhető lehet, karácsony előtt pedig távcsővel egész éjjel láthatóvá válik – tájékoztatta az egyesület a dpa német hírügynökséget.
Babona: vészjósló előjel lehet
Az üstökösök megjelenéséhez rendszerint valamilyen fontos esemény kapcsolódik az emberiség történetében. Az eddigi nagy üstökösök érkezésekor sorsfordító dolgok történtek. A legtöbb babona a 76 évente felbukkanó Halley üstököshöz kötődik, melynek első megjelenése 1066-ban lett feljegyezve. Az objektum felbukkanása egybeesett olyan történelmi eseményekkel, mint Hódító Vilmos győzelme Anglia királya felett, és az Oszmán-török birodalom újjászületésével, ami egész Európára nézve veszélyt jelentett.
Az üstökös felbukkanása alatt történt továbbá a Magna Carta aláírása, Dzsingisz Kán felemelkedése, az európai fekete himlő járvány, vagy az Újvilág felfedezése. Továbbá 1910-ben, néhány évvel az I. világháború kirobbanása előtt és a legtöbb monarchia vagy uralkodóház végsõ bukása előtt is megérkezett a misztikus égitest,
Amit az üstökösökről tudni érdemes
Az üstökösök olyan Naprendszer-beli égitestek, melyek a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed. Csóvájuk úgy fejlődik ki, hogy a bennük megolvadó jégkristályok a felszínre törnek, ezáltal húzzák a jellegzetes csíkot pályájukon.
Az üstökösök keringési ideje változó, néhányszor tíz évtől több száz vagy több ezer évig is terjedhet, miközben némelyikről feltételezhető, hogy csak egyetlenegyszer halad át a belső Naprendszeren, mielőtt kilökődik a csillagközi térbe
