Szabad szemmel is látható lehet az ISON-üstökös november 28-án, amikor a legközelebb ér Naphoz, ha túléli a találkozást – állapították meg német és amerikai csillagászok.
A Naprendszer fagyos, külső régiójából a Nap felé repülő égitest emlékezetes látványt nyújthat az égbolton, a csillagászok azonban azt is remélik, segítségével újabb ismereteket szerezhetnek a földi élet keletkezéséről is.
Egyelőre nem tudni bizonyosan, miként alakul az üstökös sorsa. A Naphoz legközelebb november 28-án kerül, és kérdés, hogy darabjaira hullik, teljesen elpárolog vagy épp ellenkezőleg: fényesen felragyog – magyarázta Hermann Böhnhardt, a katlenburg-lindaui Max Planck Naprendszerkutató Intézet csillagásza.
Az ISON alig 1,2 millió kilométerre halad el a Nap felszínétől, ez a távolság pedig valamivel kevesebb, mint a csillag átmérője. Az üstkökös felszíne ekkor 1500-2000 Celsius-fokosra hevül fel, ami különleges helyzetet jelent az égitest sorsát illetően – hangsúlyozta a kutató.
Zavarnak a felhők és a holdfény
A német amatőr csillagászok legnagyobb egyesületét képviselő Jost Jahn elmondta: ha a novemberi időjárás megengedi, a reggeli égbolton távcsővel már most látható az ISON-üstökös, ám jelenleg nem olyan fényes az égitest, mint várható lenne.
A november közepétől növekvő Hold fénye is zavarhatja az ISON látványát. Ha azonban az üstökös túléli a napközeli elhaladást, december első felében reggelente talán szabad szemmel is megfigyelhető lehet, karácsony előtt pedig távcsővel egész éjjel láthatóvá válik – tájékoztatta az egyesület a dpa német hírügynökséget.
Az ISON-t 2012. szeptember 12-én fedezték fel a Nemzetközi Tudományos Hálózat Távcsövével (International Scientific Optical Network, ISON), melyről nevét is kapta. Akkor azt mondták róla, hogy minden idők legfényesebb üstököse lesz, fényessége elérheti, sőt meg is haladhatja a teleholdét. Később ellentmondásos hírek jelentek meg róla, kutatók egy csoportja szerint mire ideérne az üstökös magja széthullik, elporlad.
Fotó: NASA.gov
Az üstökösök a Naprendszer külső vidékéről származnak, és lehetővé teszik, hogy a kutatók azokat a régiókat tanulmányozzák, ahol a Naprendszer mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésekor megfagyott ősanyag változatlan formában maradt meg. Böhnhardt szerint az ISON az eddig ismert üstökösökhöz képest egészen fiatal, a napsugárzás eddig alig módosított rajta.
A tucsoni Bolygótudományi Intézet (Planetary Scinece Institute) kutatója, Jian-Yang Li elmondta: az is feltehető, hogy az ISON-üstökös első útját teszi a Naprendszer belseje felé, és a növekvő megvilágítás sok olyan mérést tesz lehetővé, mely a legtöbb fiatal üstökös esetében aligha végezhető el.
Az ISON a Föld története szempontjából is érdekes lehet. Nem világos ugyanis, honnan származik az óceánok vize, az üstökösök tömegének felét pedig víz alkotja. Egyes elméletek szerint üstökös becsapódásával kerülhettek az élet alapvető elemei a bolygóra – hangoztatta Böhnhardt.
