Egy névtelen uniós forrás az MTI-vel tudatta, hogy az alaptörvény módosításának vizsgálata alapvetően két úton folyik; a módosítást vizsgálja egyrészt az uniótól teljesen független Európa Tanács Velencei Bizottsága, amely várhatóan leghamarabb júniusban foglal állást a kérdésben. Az Európai Bizottság közben azt vizsgálja, a módosítás konkrét rendelkezései ütköznek-e az uniós jog betűjével, ami miatt kötelezettségszegési eljárások indulhatnak.
A név nélkül nyilatkozó tisztviselő tudatta: az Európai Parlament plenáris ülésén jövő szerdán Magyarországról szóló vitájában a bizottság képviselője már várhatóan “világos utalást” tesz majd arra, hol tart a testület vizsgálata, a módosított alaptörvény sérti-e az uniós jogot, és ha igen, mely pontokon. A névtelenül nyilatkozó forrás azt nem tudta megerősíteni, hogy José Manuel Barroso, a bizottság elnöke maga szólal-e fel a vitában. A vizsgálatnak ez a szakasza a forrás szerint viszonylag hamar befejeződhet. Az alaptörvény módosításának átfogó, mélyreható jogi elemzése viszont a tisztviselő szerint valószínűleg jövő szerdáig nem zárul le.
A vizsgálat állását firtató újságírói kérdésre Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője, a brüsszeli testület szokásos déli sajtótájékoztatóján mindössze annyit mondott, nem tudja előre jelezni, hogy a bizottság elkészül-e az elemzéssel a jövő hétig.
Répássy a Velencei Bizottság elfogultságáról
A negyedik alkotmánymódosításról tárgyalt a Velencei Bizottság delegációjával Budapesten az igazságügyi államtitkár, aki szerint a testület tagjai több kérdésben is “elfogultságról tettek tanúbizonyságot”. Répássy Róbert azt mondta: átadták az alaptörvény negyedik módosításának csaknem ötvenoldalas angol nyelvű magyarázatát, hogy a raportőrök megismerjék az alkotmány és az abból következő törvények módosításának hátterét. Átadták emellett az alaptörvény egységes – szintén angol nyelvű – szövegét.
A testület tagjainak kérdései egyebek mellett az alkotmánymódosítás indokaira, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel kapcsolatos viszonyára, az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét érintő változtatásokra, a bírósági ügyek áthelyezésére és a választási kampányra vonatkoztak – ismertette Répássy Róbert. “A Velencei Bizottság tagjai számos esetben elfogultságról tettek tanúbizonyságot. Elhangzott olyan vélemény is, hogy ugyan át fogják tanulmányozni az általunk átadott részletes dokumentációt, de nem várható, hogy megváltozzon a véleményük” – fejtette ki az igazságügyi államtitkár, úgy fogalmazva, hogy a delegáció prekoncepcióval érkezett Budapestre.
A kormány képviselői azt kérték a testülettől – folytatta -, hogy részletesen tanulmányozza a magyar szabályozást, vesse össze a nemzetközi gyakorlattal, és ne alkalmazzon kettős mércét Magyarországgal szemben, azaz jogi, ne pedig politikai vizsgálatot folytasson. “Ez a kérésünk nem talált visszhangra a megbeszélésen” – tette hozzá. Répássy Róbert elmondta azt is, hogy a testület várhatóan májusban hozza nyilvánosságra véleménye tervezetét, a magyar kabinet pedig reméli, ezt először neki küldi meg, hogy legyen lehetősége reagálni rá, és csak ezt követően tárja a bizottság a nyilvánosság elé. Az eddigi gyakorlat is ez volt – jegyezte meg.
