Az évekkel ezelőtt az úgynevezett „móri mészárlás” ügyében elítélt, majd a vádak alól jogerősen felmentett K. Ede keresettel fordult a bírósághoz, amelyben azt kérte, hogy a bíróság az alpereseket – Készenléti Rendőrség, Legfőbb Ügyészség, Fővárosi Bíróság, Fővárosi Ítélőtábla – 25 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezze.
Keresetében – többek között – előadta, hogy a móri ügyben a nyomozati és a bírósági eljárás során olyan lényeges eljárásjogi és anyagi jogi jogsértések történtek vele szemben, amelyek megalapozzák az alperesek kártérítési felelősségét.
Kifejtette: az eljárás idején úgy viselkedtek vele, mintha ő lenne a „móri mészáros”, különleges körletekben, ellenséges légkörben, sokszor másoktól teljesen elszigetelve őrizték, ami pszichikailag nagyon megviselte, mint ahogy az is, hogy az elítélését követően abban a tudatban kellett élnie, hogy élete hátralevő részét fegyházban kell töltenie.
Az I. fokon eljáró Szegedi Törvényszék Kaiser Ede keresetét 2012. október 5-én elutasította, fellebbezés után került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
Az ítélőtábla határozatának indoklásakor kifejtette, a kártérítési perben eljáró Szegedi Törvényszéken az elsőfokú eljárásban súlyos eljárási szabálysértések történtek, ezért az ítélet alkalmatlan az érdemi felülbírálatra.
A nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás elkövetésének vádja alól jogerősen felmentett Kaiser Ede közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 25 millió forintot követelt a Nemzeti Nyomozó Irodától, a Legfőbb Ügyészségtől, a Fővárosi Törvényszéktől és a Fővárosi Ítélőtáblától.
