Belföld
hoffmann-rozsa(2)(210x140)(1).jpg (hoffmann rózsa, )

Hoffmann az agy felszabadítása mellett

Az államtitkár szerint olyan rossz fizikai állapotban van az ifjúság, hogy lépni kellett.

Korábban a témában:

Hoffmann Rózsa a közrádió reggeli műsorában azt mondta, hogy minimálisan növekedett a gyerekek heti óraszáma, a plusz testnevelés és művészeti órák azonban nem terhelik tovább őket, azt segítik, hogy a többi órán fogékonyabbak legyenek. Szerinte tény, hogy a testnevelés-, rajz- és énekórákon felfrissülnek a gyerekek, ezek az órák „felszabadítják az agyat, jobban stimulálják”.

Az államtitkár elutasítja azt a mechanikus szemléletet, amely egy kalap alá veszi a matematika- és fizikaórákat a testneveléssel, művészeti foglalkozásokkal. Megjegyezte azt is: a változtatásoknak köszönhetően a diákok több időt töltenek gyerektársaságban, pedagógus felügyelete mellett, és így kevesebb idejük marad unatkozni.

A mindennapos testnevelés feltételeiről szólva Hoffmann Rózsa elmondta: valóban nincsenek meg mindenütt a legjobb adottságok, azonban „nincs idő tovább várni, olyan rossz fizikai állapotban van az ifjúság (…), lépni kellett, hogy mozogjanak”. A hangsúly a mozgáson van – emelte ki az államtitkár, akinek szavai szerint az emelt számú testnevelésórák háztömb körüli futásokkal is megszervezhetők.

Hoffmann megerősítette, idén több mint kétmilliárd forint jut tehetséggondozásra és a tehetségek kibontakozását segítő projektekre, táborok, szakkörök, versenyek támogatására. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós elnöksége idején kezdeményezték, hogy Bartók Béla születésnapján, március 25-én európai tehetségnapot tartsanak. Bízik benne, hogy a kezdeményezés hagyománnyá válik – tette hozzá a köznevelésért felelős államtitkár.

Mint korábban megírtuk, a köznevelési államtitkárság jelentést készített a kormánynak a szeptembertől 1., 5. és 9. évfolyamon már bevezetett (felmenő rendszerben három év múlva kiteljesedő) kötelező mindennapos testnevelés tapasztalatairól. A Balog Zoltán és Hoffmann Rózsa által is láttamozott dokumentum leszögezi: tudnak arról, hogy a kormány készíttetett a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel egy országos reprezentatív felmérést a témában, de ehhez „hozzáférést, és adatainak akár csak belső felhasználásához engedélyt a Miniszterelnökség nem adott számunkra”.

Az Emmi a jelentését az iskolák körében végzett – s 50 százalékos visszaküldési arányt sem elérő – saját felmérésére, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete testnevelők körében végzett vizsgálatára, illetve – az erkölcstantanárok foglalkoztatási feltételeinek sajátos értelmezéséről nemrég elhíresült – Magyarországi Szülők Országos Egyesületének felmérésére alapozza. A szerkesztőségünk birtokába jutott beszámolóból az derül ki, hogy sem az infrastruktúra, sem a személyi feltételek nem biztosítottak a mindennapos testnevelés lebonyolításához, az iskolák negyedében már most probléma van, de ez csak fokozódni fog.

A „nagyobb arányú, de felmenő rendszerű bevezetés során is komolyabb problémák fognak mutatkozni az infrastruktúra (nem csupán tornaterem, hanem a higiéniás körülmények tekintetében is) és a pedagógus-ellátás területén” – jegyzi meg a dokumentum. A rossz hír, hogy „a válaszadásban részt nem vevő intézmények jó eséllyel az eleve nagyobb kihívásokkal küzdő településekről és iskolák köréből kerültek ki, az ő esetleges válaszaik tehát némileg rontanák a statisztikai átlagokat”.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.