A gyerekek 15-30 százaléka iskolaéretlenül kerül be az első osztályba (de van olyan hátrányos helyzetű régió, ahol ez az arány az 50 százalékot is eléri), és ez az új jogszabályok miatt még tovább romolhat. Erre hívta fel Balog Zoltán humánminiszternek küldött levelében a figyelmet a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (Mante) – mondta el Porogi András, a szervezet elnökségi tagja a Hir24-nek.
A hazai és nemzetközi kutatások szerint a túl korán iskolába lépők tanulmányi teljesítménye gyakran marad el a többiekétől, s bár a hátrányok egy részét sokuknak sikerül csökkenteni, így is kisebb esélyük van arra, hogy jó középiskolában, főiskolán vagy egyetemen tanuljanak tovább. Ez pedig későbbi társadalmi helyzetükben és jövedelmükben is megmutatkozik. Az iskolaéretlen gyerekek e mellett a tanítóknak, iskoláknak is nagy gondot okoznak, ugyanis egészen más pedagógiai módszereket igényelnek, egészen más – az óvodában kiválóan fejleszthető – készségeket kell kialakítani e gyerekeknél, mint a már érettebb társaiknál.
Az oktatási államtitkárság megszigorította az iskolába lépés szabályait (korábban a szülő döntött, hogy marad-e a gyerek az óvodában, most az óvodavezető) arra hivatkozva, hogy túl sok az iskolai tanulásra alkalmas hét- és nyolcéves gyermek az óvodákban. Ez ugyanakkor – írja levelében az egyesület – csak egy „hangulatkeltő érvelés”, amit az oktatási statisztikák egyértelműen cáfolnak. Az adatok szerint az ilyen korú gyerekek aránya mindössze 1 százalék körül alakul.
Fotó: MTI / Kollányi Péter
Az óvodák és vezetőik helyzetét nehezíti az a rendelkezés, amely 2014 szeptemberétől a gyermek harmadik életévétől kötelezővé teszi az óvodába járást. Az egyesület – melynek elnökségi tagja a jelenlegi oktatáspolitikát általában támogató Országos Köznevelési Tanács elnöke, Szebedy Tas, és a minisztérium háttérintézményeként üzemelő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, Kaposi József – úgy látja, hogy a nagyon sok intézményben gondot okozó helyhiány miatt az e rendelkezésnek való megfelelést előrébb sorolják, és részben ez lehet az oka a tankötelezettségről szóló szabály „félreértésének”, merev, szigorú értelmezésének. „Olyan helyzet áll elő, amikor az óvodák vezetőinek azt kell mérlegelniük, hogy az iskolába lépésre még nem teljesen érett gyerekeket küldjék-e el, hogy fel tudják venni a hároméveseket, vagy fordítva, a kicsik felvételét utasítsák el, hogy a nagyobbak számára biztosítani tudják a fejlesztést az iskolaérettség eléréséig.”
A Mante azt javasolja Balog Zoltánnak, hogy – átmenetileg, amíg az óvodai helyhiányt nem sikerül megoldani – ne legyen mindenki számára kötelező hároméves korától az óvoda. Ez elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek számára fontos, mert nekik több időre van szükségük ahhoz, hogy szakszerű óvodai fejlesztéssel a törvényes időpontig iskolaéretté váljanak. A többség számára négyéves kortól is elég lenne az óvodakezdés – véli Porogi András. Másrészt azt javasolják, hogy a Difermérések eredményeiről – a kompetenciaméréshez hasonlóan – országos szintű összesítés készüljön, hogy pontosabb képe legyen az oktatásirányítóknak is a döntésekhez.
Idén április 8–9-én lesz az iskolai beiratkozás, a Mante levele ezért kissé elkésettnek tűnik. Ezt elismerte Porogi András is, bár hozzátette, még van két hét addig, lehetne még javítani a jogszabályokon. Másrészt ezek a változtatások nem csak erre az évre, hanem a következő évekre is kihatnak.
A Mante választ vár a minisztertől a levelére, és közben a szülőknek és az óvodavezetőknek is felhívták a figyelmét a problémára. Az előbbieket arra biztatják, hogy amennyiben nem értenek egyet az óvoda által kialakított állásponttal a gyermekük „iskolába küldésével” kapcsolatban, kérjék a szakértői bizottság véleményét.
